Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-01 / 102. szám

1914. május 1. DÉLMAGYARORSZÁG KÖZGAZDASÁG 0000 Országos iparpártoló mozgalom (Saját tudósítónktól.) iMost már csakugyan mindent el keli követnünk, hogy a -magyar ipart tettel támogassuk. Az események ugy fordultok, hogy iparunk fejlesztését többé hazafias frázisokkal, jelentéktelen alkal'mi fö'lbuzdulásokkaí kielégíteni nem le. bet. Az egész országnak na,gy döntő elhatározásra kell készülnie, hogy végre komolyan hozzáfoghassunk iparunk föllenditéséhez. Hazánk 1912-ben 2212 millió korona értékű külföldi árut hozott be, amelyből kerek ezernyolcszáz millió iparcikkre esett. Évi veszteségünk tehát, csak ipari munkadíjak fejében, kilencszáz millió korona. Franciaország ötezer millió frankot fizetett u szédáni vereségért. De, mig ezt az öt miibárdot a gazdag Franciaország csak egyszer Rzet'te le, addig mi vesztett háború nélkül is hat évenként vagyunk kénytelenek csak ipari terén egy-egy szédáni pénzügyi katasztrófát elviselni, csak azért, mert idegenimádók, ,rnert számolni nem tudó, oktalanul önzők vagyunk. Igy történhetett meg az a példát|,an eset, hogy 1867. óta harmincezer millióva\ adóztunk a külföldnek akkor, amikor e szédületesen nagy összegnek legalább is a •elét megtakaríthattuk volna . . . Harminc milliárdos lefizetett ihübéradó, ezernyolcszáz milliós évi veszteség! íme, a statisztika vészharangja, amely a bűnös közönyből származó legnyomorultabb balált: az anyagi vég,kimerülést kongja fülünkbe. eszméljünk, az Istenárt, amig nem késő! 'együnk ugy, ahogyan az okos nemzetek, az okosan önző külföldiek tesznek. Egyesüljünk, tömörüljünk s becsüljük meg mindazt, ami magyar. Először azért, mert magyar, másodszor, mert pártolásra érdemes. Tömö• l ,0J] az egész magyar társadalom: öteg, itférfi, nő; gazda, iparos, kereskedő; fogyasztó és eladó; gazdag és szegény. . porakozzunk a Magyar Védőegyesület zászlaja alá, hogy szervezetten, együttesen üagyobb sikert biztosítsunk. A rokoncélu egyesületek is tömörüljenek, mert az erők eiíorgácsolása gyöngeségre vezet. Az Országos Iparegyesület, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magvar Gazdaszövetség, a kereskedelmi és iparkamarák, az ipartestületek, a kereskedők egyesületei stb., stb., egyöntetű, sikeres iparpártoló munkaterv szerint cselekedjenek. A közös elfogadott akcióba fceveendök a szövetkezetek, a kaszinók, a gazdakörök, az ifjúsági egyesületek és a társadalom több más-más egyesülete, amelyek az iparpártolás országos ügyét valamennyien sikerrel szolgálhatnák. / Szóval az összes mezőgazdasági, Ipari, kereskedelmi és társadalmi szervek és iparpártolásban egyek, egyöntetűen cselekvők legyenek. Hogy a jövő nemzedéket megnyerhessük, az iskolákban, az elemi iskolától föl az egyetemig, minden ifjúval meg kell ismertetni az iparpártoíás nemzeti és egyéni hasznát. Ez annyivail inkább megvalósítható, mert e tekintetben a kultuszminisztérium és a tanár-tonitóság máris milliókat mentettek meg az ország számára. Szerveznünk kell \tehdt az iparpártolást a községekben, a városokban, a társadalom, az iskolák s végre a sajtó utján. Minden előfizető, minden iparos, kereskedő, minden tanár, képviselő, elöljáró, hivatal fő követelje meg a saját lapjától, hogy a magyar iparpártolást állandóan napirenden tartsa s a történtekről és a teendőkről hirt adjon. Főurak, főpapok, munkáltató vármegyék, városok, községek s végül az állam az egész társadalommal karöltve, mint egységes phalanx, szálljon sikra ipárunkért, hogy iparpártolásunk ne üres fecsegés 'legyen, hanem száz milliókat jelentő komoly ne,mze;mentéssé nemesedjék. Tanuljunk a külföldtől. Alkalmazzuk mi is a legújabb dán törvényt, amely szerint minden idegen cégnéH, feliratnál, levélnél, portékánál stb. ott kell lennie pénzbírság terhe alatt a „külföldi" jelzésnek. Szóval cselekedjünk; a részletek kidolgozására pedig üljön össze az illetékes faktorok testületeiből egy bizottság, amely az országos iparpártoló mozgalmat megindítja. Sassi Nagy Lajos. x A szegedi paprikáért. A Budapesti Hírlap mai számában hosszabb cikkben foglalkozik a szegedi paprika érdekében indított mozgalommal s többek közt ezeket ir ja: Ma az olcsóbb, bár csekélyebb értékű és gyöngébb kvalitású spanyol áru szabályozza az árat és a paprikatermelésnek nincs meg a megfelelő jövedelmezősége. Hogy a spanyol behozatal jelentőségét megítélhessük, tudnunk kell, hogy Szegednek és közvetetten környékének paprikatermelése a mult esztendőben például körülbelül 300 vaggonra rúgott, a spanyol behozatal pedig megközelitette — nem az egész országban, hanem Szegeden — a száz vaggont. Ezt a mennyiséget pedig tavaly is, meg az előző években is legnagyobbrészt a szegedi paprika pótlására, helyesebben keverésére használták föl. Ebből pedig kettő következett. Az egyik a termelésnek már emiitett visszafejlődése. a másik pedig a szegedi paprikának fokozatos diszkreditálása. A külföld lenyomta a szegedi paprika árát, azzal a megokolással, hogy mind keverve van és hogy a spanyol paprikához cnem kell neki Szeged közvetítése. A védelemnek leghatásosabb formája kétségtelenül a paprikavám megfelelő emelése volna. A mai vám ugyanis, a mely a finomabb áru értékének 15—20 százalékára rug, távolról sem elengedő arra, hogy a termelési költségek közötti különbséget kiegyenlitse. A termelők kívánják is a vámnak 1917-ben megfelelő fölemelését. A védelemnek másik módját az Egyesült-Államoktól tanulhatnánk el. amely ma — sajnos, de ez igy van — jobban védi a magyar paprikát, mint maga Magyarország. Az Egyesült-Államok vámszabályai ugyanis különbséget tesznek paprika és pimenton között, kimondván, hogy az első elnevezés alatt csakis a speciális magyar áru érthető. Ha ez náilunk is igy volna, rögtön megszűnne a baj, mert a valódi szegedi paprikáért akár a hazai, akár a külföldi kereskedők szivesebben fizetnek többet. x Arad város kölcsönének jelzálogi fedezete. Arad városa (.— mint ismeretes — elhatározta, hogy 2 és fél millió koronás kölcsönt vesz fel a Magyar Bank és Kereskedelmi r.-t,-tól A belügyminiszter azonban csak változtatásokkai hagyta jóvá a kölcsönt. És pedig nem engedte meg, a kölcsönt, bekebelezzék oly ingatlanokra, amelyeknek tehermentesitésére aiz ötven év alatt, amig a kölcsön amortizálódik, szükség lesz. A városi tainács most a belügyminiszter óhajának meg felelőleg megváltoztatta a jelzálogi fedezetet TŐZSDÉK A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiaeon a tengeri üzlet ma már nyugodtabb volt, mert (a délelőtti órákban -legalább) inkább lebonyolítások fordultak elő. A román áruk folytonos kinálata és a készáru folytonos kínálata és a készáru olcsóbb jegyzése a májusi buza árát is olesóbhitotta. Átmenetileg az októberi búzából is nagyobb kínálat mutatkozott, részben a barométer esése folytán, részben nagyobb cégek eladása következtében. Csütörtök lévén, nem volt fölmondás, illetve szállítása, bejelentés. Buza áprilisra 12.97, októberre 11.83. Rozs októberre 9.52. Tengeri májusra 7.26. júliusra 7.35. Zab októberre 8.26. A készáruvásáron 5 fillérrel lanyhább az irány. A mai előtőzsde iránya barátságos volt, mérsékelt forgalom mellett, mert az európai börzék szilárd jelentésével a mewyorki börze gyönge magatartást tanúsított. A batáridőpiaeon átmeneti lanyhulás után a magyar-bank megszilárdult. A készárupiac meglehetősen üxlettelen volt. A járadékplac kissé javult. A zárlat nyugodt, de tartott. A budapesti értéktőzsde. Kötöttek: Magyar hitel 804.59—805. Magyar-bank 482—485.50. 4 százalékos koronajáradék 81.05—81.20. Városi vasút 320—321.25. Közúti vasút 628.50—629.50. Rima murányi vasmű 647—647.50. Szászvári 404—405. Magyar vili. 523.50. Temesvári szesz 508—509. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 613. Magyar hitel 803. Angi ó-bank 331. Unió-bank 585. Bankverein 514. Landerbank 498. Dohányrósz vény 436. Alpesi bányarészvény 824.50. Rimamurányi 647. Prágai vasmű 2575. Skoda 754.50. Osztrák államvasút 703.50. Lombard 101.50. Déli vasút 242. Török sorsjegy 222.50. Márka készpénzért 117.60. Magyar keronajáradék 81.05. Árujegyzés. Budapest—ferencvárosi zárt sertésvását Fölhajtás déli fél tizenkét óráig: 2299 sertés, 108 süldő. Árak: zsirsértés, elsőrendű öreg 136 fillér, másodrendű 136 fillér, fiatal, közép 148—154 fillér, könnyű 154—160 fillér, süldő 140—156 fillér, élősúlyban, levonással. Vásár irányzata csöndes. Az árak változatlanok. Budapesti vágómarhavásár. Fölhajtás déli fél tizenkét óráig: 3049 nagy vágómarha és pedig: 1796 magyar és tarka ökör, 841 magyar és tarka tehén, 370 magyar bika, 42 magyar bivaly, 35 elsőrnedü hízott bika, 255 közép, 82 silány; 221 elsőrendű hízott ökör, 1549 közép, 43 silány; 100 elsőrendű hízott telién, 685 közép, 79 silány. Arak: Bika jobb minőségű 72—80 fillér, kivételesen 86 fillér, kivételesen 89 fillér, közép 70—78 fillér, .tarka hizott ökör jobib 84—90 fillér, kivételesen 92 fillér, közép 72—82 fillér, silány 64—70 fillér; magyar tehén 70—80 fillér, magyar legelő-martba 36—42 fillér, tarka tehén 66 82 fillér, kivételesen 88 fillér, bivaly 50—60 fillér, kivételesen 62 fillér, kilónként élősúlyban. Felelős szerkesztő: Pásztor Jórsef. Kiadótulajdonos: Várnay L. ••••••••••••••••••aanaaaaaHMaBnaBsaHli,aaHaasa