Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-12 / 110. szám

Szeged, 1914. május 12. DÉLMAGYARORSZÁG 5. rt kd r-ettei®' ességge1 ^ hatot,leirtó zc.nyátt f túszé* azciiitt11 -ei'szial"' y ;k ö1'. ima d -el, {ő' ,nek hogya ott ilatt. ivetk^ .viratoZ; fdrenf a várf ternw volt atmazfe * egy;; avies / et me* áj,a f « a :, a ,pusz 'p 1 í i SŐP. >ngó akossff lég 01 után ,a2»al ént S" na arfótt" a s^ a031 ai áfcer®1 essi®9 r vita mm a magyar delegációban. (Saját tudósítónktól.) Munkapárti kő tokben egyenesen komikusnak tartják, hogy a delegációk külügyi .albizottságában ma Andrássy Gyulával az élén, valamennyi elll'nzéki szónok avval kezdte beszédét, hogy az ellenzéki pártok csak a tanácskozásban Vesznek részt, a szavazásban nem, — mert a delegáció törvényszerűségét kétségbe von Jak. Véges emberi ésszel ibaijos megérteni, '°gy ha valaki egy testüllet tanácskozásában teszt vesz, imáért ne vehetne részt ugyan °'yaniképen a határozathataliban is? Miért telna törvényes a delegáció, mikor tanácsfeziik, ha nem törvényes akkor, amikor ha •arozl? bizonyos, hogy senki se lesz az országban Jaz ellenzéki logikát megérti, de nem is Va-dszinü, hogy sokan akadjanak, akik t-öptetgenek rajta! Politikai körökben némi szó esett Appo/ Albert gróf vasárnapi székesfehérvári bgyüdési beszédéről, mely sekélyes kor feeszéd benyomását kelti. A népgyűlési /ok többi között azon. kesergett, hogy az a"ó bank és az önálló vámterület nélkül W állam független nem tehet. Apponyi bi k/yosan nagy zavarba jött volna, ha valahallgatóságból történetesen, megkérdli, sy a koalíciós kormány, melynek Apponyi sia volt, az önálló -bankot és vámterületet tort I,.1 nem létesítette? Akik pedig tudják, nef1' App0iny' a'hkor személy szerint is elle~ e a külön bankot, azok szemében a teg% ! készé de jellemző -példája Apponyi poliai következetlenségének, költ deLegáctó folyosóján, ahol -a hadügyi fol Sígvefes albizottsági tárgy,alósa idején fe$2- 0san csömd volt és szinte ünnepies ^ ^'yezettsé'g, rn,a, hogy a kü-liigyi elő^áv tat ^d-rgyalására készülnek, már félélLa' az "lés megnyitása előtt nagy volt az íj /dg- Altalános föltűnést keltett, hogy , °(d Lipót gróf közös külügyminiszter Árpád altábornagy, osztályfőnök, a magyar kormány részéről pedig Tisza István gróf miniszterelnök és Burrián István báró, a király személye körüli miniszter is megjelent. Az ülés megnyitása után Nagy Ferenc előadó állott fel szólásra. Hangoztatja, liogy első helyen áll a monarchia adriai -pozíciójának és kereskedelmi szabadságának megvédése iés bizt-osdtlása -a független Albánia létesítése és életképességének biztosítása által. Elfogadásra -ajánlja a költségvetést. .A következő szónok Andrássy Gyula gróf, aki beszéde elején hangsúlyozza, hogy az alkotmánypárt elvi álláspontjánál (fogva a delegáció tárgyalásában nem vesz részt, de a tárgyalásokban fenfartja magának -azt a jogot, Qiogy -azokról a kérdésékről, amelyeket az előadó a beszéde 'folyamán érintett, a nyilvános ülésen, vagy amennyiben az albizottsági tárgyalás elhúzódik, második felszólalás keretében tegye szóvá. Most csak néhány kérdést intéz a külügyminiszterhez. Az első -az epirus-zi állapotokra vonatkozik. Azt tartja, hogy 'az epiruszá dolgok nagyon súlyos következményekkel járhatnak és hogy az egyetlen, .Európára, Alisán iára és Görögországra egyformán kielégítő megoldás csak a békés megegyezés leli,et ne. Ezután Lukács György szólalt föl, majd Apponyi Albert gróf hosszasan polemizált az előadóval. Különösnek tartja azt a glori-íikációt, amelyet az előadó a hármas-szövetség fölött mondott. Ugy látja, íliogy a kérdés tévesen van beállítva. Kérdi, vájjon az olasz külügyminiszterrel -folytatott legutóbbi eszmecsere során történtek-e ujabb formai megállapodások a keleti politikára és az albán kérdésre vonatkozólag? Második kérdése az, hogy a külügyi- expozéban is hangoztatott gazdasági expanzió kifejtése tekintetében keleten és különösen Kis-Ázsiában bizonyos gazdasági ténfoglalás-ok történtek-e komoly előkészületek, igen vagy nem? A sajtóban erre vonatkozólag hirok jelentek meg, amelyeket nem cáfoltak meg. Ezután Windischgraetz Lajos herceg állott szólásra. Foglalkozik Lukács -Györgynek a vörös könyvre vonatkozó kritikájával és kijelenti, hogy -a küliigyminsztérium részéről egységes és sikeres akciót n-eim .lát, A Romániáihoz való viszonyunk siralmas. Rakovszky István csatlakozik Andrássy Gyula és Apponyi Albert fejtegetéseihez, llakorszky Béla csodálkozik azon, hogy az előadó nem látta be, hogy miért Bukarestben kötötték meg a balkáni államok a békét, — nyilvánvalóan azért, hogy a nagyhatalmak ne -avatkozhassanak az ügybe. Az ülés ezzel végződött. M KAGy.tup. SZÍNHÁZ. TELEFON 8-72. W^í* lese* e sí* f a f k 4 0 ok $ az K ty 'ócgnyiiasa. truu lumuvon, fitóf-oikat és hosszasan beszóljuk fetezet-t kérdések elől min-daket-t-en ki• Értesülésünk -szerint Károlyi Mihály ^"felsónak szólal föl az elten-zék-i dele-gáte.. 'közül s beszédére ilyenformán való/'n csak h-ol-n-ap ikerül sor. téjf A föggetleniség.i párt-körben megkisér-e-lte °gy -a külpolitikai kérdések terén tal%éka,lt súlyos nézetkülönbségeket ikiegy-enazonban nem sikerült. A dolgát fe-f , rdésnek hagyták s i-gy -a ny-ilvánosQ kc 'ü'ne* készülve arra, hogy ugyanarról % fSröl az ellenzéki delegátusok máslás foglalással lepik meg. Ma kedden t , .külpolitikai -albizottsági tárgyalás, a asz & Se&tlránt t-öbb világlap -is közvetlenül Bu Vn J^ '/ül-dőtt tudósítója révén- érdeklődik, \e .mindenesetr-e végződik. Szerdán a H ^eszeti költségvetés itárgyallására térte 'tes.gyar delegáció külügyi -albizo-ttsá-tiz órakor Berzeviczy Albert t-E-bu - ' "lést -tartott, amelyen a közös jr.r!um részéről Berchtold Lipót gróf tef é?u'ugym-i,ni-szte-r, Wickenhurg Márk ^ár/PjjKács János gróf osztályfőnök, Lbor udvari tanácsos, Tamássy Szerelmi regény 5 felvonásban. Irta: báró Palle Rosenkranlz. Előadják a dán udvari szinház legelső mttuSszel, leBsze&b szlEiüsznSI. g | a DanmapH hopenhígal ggáp felvétele. Böchlln festményei nyomán hészüif egyetlen film. -••••••••••••••cbaabiaabaiaaiasaaiaiaaii ÍM i i I Rendes helyárak! » lelőadások 6 és 9 órakor. IIIIIIHIHIRIIIlii A nagy fagy után. (A Homoki Gazda szaklap tanácsai a szőlők fagy után való kezeléséről. — Szőlészeti előadások Felsőközponton. — A szegedi gazdasági egyesület felsötanyai alosztályénak közgyűlése,) (Saját tudósitónktól.) A szegedi szőlősgazdák -május 3-án és 4-én Olyan pusztító fagykárokat szenvedtek, aminő évtizede nem volt Szegeden. Most a gazdák -teljes -bizonytalan,Ságban vannak, hogy miként kezeljék szőlőiket a fagykár-ok után? Gerle Imre dr. szerkesztésében megjelenő Homoki Gazda szőlészeti szak-lap szerkesztősége m-osit részletes utasításokat ad a gazdáknak a szőlők fagy után való kezelésére, -mely -tanácsokat a sürgősségre való .tekintettel a -lap legközelebbi számának -megjelenése előtt már most közzétesz. A közlemény közérdekű voltára tekintettel az. alábbiakban közöljük a Homoki Gazda utasításait: Fagykárt szenvedett szőlőtőkét a tavaszi fagy ut-án a jövő évi termés érdekében bizonyos kezelésben kell részesiteni, amely kezelés aszerint módosul, hogy a fagyás a zöld bajtálsokat csak -a -hegyükön vagy -félig, vagy egész hosszúságukban tett-d-e tönkre. Ha az elfagyott zöld részeket érintetlenül a tőkén, illetőleg a csapokon hagyjuk, ezzel a tőkét igen nagy nedv veszteség éri, mert kísérletileg be van bizonyitva, h-ogy ezek a ifagytól elhalt zöld részek, teljes Ibeszáradáisukig sokk-al erőlsebben páirologinak, mint addig, mig egészségesek voltak ós a tőkéből -nagy mennyiségű vizet vonnak el, ennek következtében a tőke csak későbben képes uj lombot nevelni. lEz által az épen maradt 1H | -hajtások is szenvednek, fejlődésük egy ideig ímegáll, sőt épen maradt részükből is beszárad egy darab. A fagykár utáni kezelés elmulasztásának még az a káros hatása is szokott lenni, .hogy -a félig épen maradt zöld hajtások levéltövén levő rügyek nagyrószben kihajtanak, sok haszontalan hajtás képződik, melyek nem képesek őszig kellően beérni é!s jövő tavasszal nincs- érett vesseő, a mit termőire lehetne metszeni. A fagykár utáni kezelés tehát főképen abból a célból történik, hogy a tőke jövő évi termőnapokon elegendő, jól beérett fát neveljen. Az esetben, dia a 10—12 -centiméteres hajtásoknak csupán a vitorláját — tshá-t a ihegyét — csipte le a Ifagy, aikkor a legfelső ép szem folytatja a növekedést, ez esetben tehát k-árt alig szenvedünk és semimi beavatkozásra nincs szükség. Ha azonban egy rövid tartalékcsa-pon vagy a tőkefejen álló ugar -hajtásnak felső nagyobb része halt el és -osak az alján maradt néhány szem épen, akkor ezt az alsó egy-két rügyre vissza k-ell vágni. Az épen maradt fürt természetesen minden helyen meghagyandó. iHa egy három, vagy több szemes csapnak alsó rügyéből jött hajtás épen maradt volna, a -felsőbb szemekiből jött hajtások pedig elfagytak, akkor ezen alsó ép hajtás m-eghagyatik, -a felette álló hajtások pedig a csaprésszel együtt el távolit andók. Ha a -csapon egyetlen ép hajtáís sem maradt volna, ugy az egész csaprész az ágalapon levő sarokszomre vissza metszendő. Vagy ez a sarokszem, vagy e helyen levő több alvóriigy ki fog ília-jt-ani, az igy nyert hajtások