Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-24 / 96. szám

10. DÉLMAG YARORSZÁ G 1914. április 26. TÖRVÉNYKEZÉS 0000 Az uj sajtótörvény hatályon kivül helyezi-e a régit? (Saját tudósítónktól.) Az uj sajtótörvény aktualitásából nem vesztett. Siir-ün, sőt ál­landóan foglalkoztatja a jogászkör őket, ahol vitatják és magyarázzák általánoság'ban és részleteiben. A fent irt ciimen jelent meg a Jogügyi Közlöny legutóbbi számában Kallós Henrik dr. tollából az alább közölt cikk: Az 1848:XVIII. t.-c. 31. §-a vétségnek minősiti a kaució nélküli politizálást és egy évi fogságig és 500 forintig terjedhető bün­tetéssel rendeli sújtani. Az uj sajtótörvény 18. §-a a politikai tartalmú időszaki lapoktól szintén követel biztosítékot, sőt a vidéki na­pilapokat kivéve, felemeli a biztosítékot, meg­változtatja a biztosíték jellegét, a 18. §. utol­só előtti bekezdésében pedig rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha biztositókból a pénzbüntetés, bünügyi költség és kártérítés fedezésére valamit elvontak, ha a biztosíték más okból csökkent, ha a biztosítékot az ar­ra jogosult fölmondotta, sőt a 28. §. harma­dik pontja büntetéssel sújtja azt a kiadót, aki ilyen esetben a biztosíték kiegészítése előtt a lapot a 18. §. ellenére adja ki. Ámde az uj törvény 24.'és következő §§-ban foglalt büntető rendelkezések között nincs rendelkezés arra a lapra, amely biz­tosíték nélkül politikai tartalommal jelenik meg, — mondjuk — ha valamely szépiro­dalmi lap egyik-másik számában cikket kö­zöl, amelyről a kir. ügyész, vagy a biróság ugy fogja találni, hogy „politikai tartalmú". A 28. §. harmadik pontja egészen más tényálladékról beszél és a fenti tényálladékra ki nem terjeszthető. Az uj sajtótörvény egészen hatályon ki­vül helyezte a régit, akkor ez a tény áll ad ék nem büntethető, ha részben fentartotta, a biz­tosíték nélkül politizálást az uj sajtótörvény dacára, az 1848:XVII1. t.-c. 31. §. alapján és arra való hivdtkozással bíróságaink által a jövőben is büntetendő lesz. E tekintetben az uj sajtótörvény 63. §-a ugy rendelkezik, hogy az uj sajtótörvény élei­beléptének napjától kezdve hatályukat vesz­tik a törvényeknek és szabályrendeleteknek mindazok a rendelkezései, — úgyszintén a szokásjognak mindazok a megállapításai, „a mélyek megegyeznek, vagy ellenkeznek azok­kal a jogszabályokkal, amelyeket a sajtó­jogra, különösen a sajtórendészetre stb. az uj törvény tartalmaz". Az 1848:XVIII. t.-c. 31. §-ának büntető rendelkezésére a biztosíték nélküli politizálás tényálladékával megegyezik, vagy ellenkc­zik-e az uj sajtótörvény rendelkezéseivel? Nem! Sem nem egyezik, sem nem ellen­kezik, mert egészen más rendelkezés, mint hogy büntetni rendel olyan tényállásokat, a mely az uj sajtótörvény számos büntető rendelkezése között nem foglaltatik. Íme a régi sajtótörvénynek nagyon lé­nyeges olyan rendelkezése, amely az uj saj­tótörvénnyel hatályon kivül nem helyezte­tett. A birói gyakorlat (fogja eldönteni, vájjon az uj sajtótörvény mellett hivatkozni fo­gunk-e az 1848:XVIII. t.-c. 31. §-ára és az uj sajtótörvény sok büntető rendelkezése da­cára a fenti tényálladékot a régi sajtótörvény alapján büntetés fogja-e sújtani. Valószínűtlen, hogy a törvényhozók az uj törvényben a biztosíték nélküli politizá­lást büntetni ne akarták volna. Zsitvay Leó cikke kellő időben hivja föl a figyelmet arra, (hogy a javaslat a biztosí­ték nélküli politizálást nem sújtja külön bün­tető rendelkezéssel s az uj törvény 24. §-ána'k harmadik pontjába ez a tényálladék is föl­veendő volna. ~§ A májusi esküdtek. Ma délelőtt sor­solták ka a szegedi törvényszéken a májusi esküdtszéki ciklus esküdtbiráit. A ciklus 18­án kezdődik és huszonharmadikáig tart. Es­küdtek lettek a következők: Rendes esküdtek: Bugyii Balász kisbirto­kos (Földeák), Goldgruber Gábor ügynök, Becker Jenő gyári tisztviselő, Tőkey Jeiiő titkár (Makó), Pap István földmives (Szen­tesi), Steril Bernát könyvelő, Szűcs József nyugdíjas tisztviselő, lEisenberg Sándor ma­gánzó, K'Cesis Benő gazdálkodó, Rácz Sándor kisbirtokos (Makó), Schillingéi- Mihály ke­reskedő (Vásárhely), Hadik Béla tanár, Ma­róti Ferenc gazdálkodó (Dorozsmai, Ernyei Jenő dr. tanár, Gulyás Mihály papucsos, Ha­vas Miksa kereskedő (Makói), Kaminár Já­nos háztulajdonos. Balog Zsigmond kereske­dő, Somogyi József gyári tisztviselő, Pick J. János bizományos, Gerzanovdts János kisbir­tokos (Makó), Szigeti Sándor dr. ügyvéd, Po­esátkó József kereskedő, Gera Pál magánzó, Rózsa Mihály háztulajdonos, ördög Sándor szatócs, Magyar Andor kereskedő, Temesvá­ry Lajos dr. ügyvéd, Ábel esz Sámuel szállító (Makó), Szomor István földmives (Vásár­hely). Helyettes esküdtek: Engelthaller Béla rézműves, Varga János asztalosmester, Ki­rály Gyula .sütőmester, idősebb Széli Sándor földmives, Vékes Bertalan iparkamarai jegy­ző, Szinger Gyula kereskedő, Wolf Gyula fő­gépész, Rádió Soma kereskedő, Brauswetter Ottó órás 'és ékszerész, Biró Benő helyettes főmérnök. § Elmaradt esküdtszéki tárgyalés. A szegedi törvényszék esküdtbirósága elé má­ra volt kitűzve Sztepanov Emil titöli görög­keleti szerb lelkész sajtópöre. A leikész 1912. február 24-én röpiratot adott ki Dimitrije­vics Zsova takarékpénztári tisztviselő ellen, amelyben azzal vádolta, hogy félrevezette az egyházi választmányt. Ezenkívül még súlyo­sabb dolgokat is irt a tisztviselőről. Többek között: „Az egész csajkás kerületet meg­csalta a legcsunyább módon". „Az az ember, ki istent nem ismer és az irigy ördög által vezérelve pöröl, támad, denunciál." Di'mitri­jevics rágalmazás miatt följelentette a lel­készt, valamint Dobrin Timotije és Buzarov Qyóka gazdálkodókat, akik szintén aláírták a röpiratot. A mára kitűzött tárgyalást azon­ban el kellett napolni, mert egyik vádlott sem jelent meg. KÖZGAZDASÁG 0000 x A temesvári kamara a fakartel ellen. A temesvári kereskedelmi és iparkamara legutóbbi ülésében foglalkozott a kincstári er­dők faanyagának értékesítése ügyével és ez alkalommal erős támadás hangzott él a fa­kartell működése ellen. Krémer József alel­nök rámutatott arra, hogy a fakartel! saját­ságos következménye az volt, hogy a teljes építkezési pangás ellenére az épülettel ára folyton növekedett. Ez már magában véve is elég ok lett volna arra, hogy a kartell el­len irányuló mozgalmat támogassák. De c mellett még figyelembe kéli venni, hogy az országban szükséges bútor túlnyomó része idegen gyártmány, aminek nagy részben az az oka, hogy faiparosainak nem kapnak itt­hon finom faanyagot. Legtöbbször külföld­ről kell hozatalok a hazai fát. Vest Ede lovag, udvari tanácsos, a kamara elnöke szintén megerősítette azt a tényt, hogy a butoriparo­sok külföldről kénytelenek a finom faanya­got importálni. Pártolta a földmiveiésügyi miniszternek azt az ajánlatát, hogy a faipa­rosok szövetkezeteket létesitsenék,' amely közvetetlenül szerezze be szükségletét a kincstári erdőkből. x A Iánckartel áremelése és a vas­kereskedők. A láncgyátak a velük már össze­köttetésben lévő vaskereskedők előzetes érte­sítése nélkül az árakat fölemelték. A vaske­reskedőket az árfölemleés elkövetkezte előtt a régi áron történt eladáshói nagy veszteség érte. A Magyar Vaskereskedők Országos Egyesülete legutóbb tartott ülésének határo­zatából most fölszólította a láncgyárakat, hogy a vaskereskedők áiltal igazolt módon az árfölemelés közzététele előtt eladott és beje­lentett mennyiségeket a régi árban szállítsák le. x A Pool igazgatói Budapesten. A Hamburg-Amerika Linie és a Norddeutscher Lloyd igazgatói ma Budapestre érkeztek és holnap megkezdik a tárgyalást Sándor Já­nos belügyminiszterrel uj kivándorlási egyez­mény létesítésére. A kormány álláspontja eb­ben a kérdésben teljesen egyezik az osztrá­kokéval, akik kikötötték, Ihogv a német ki­kötőkben. hajóra menő utast csak akkor ve­szik föl a társaságok, ha van útlevele. Minek ellenőrzésére azután az osztrák és magyar konzulátus hivatalnoka megtekintheti az utasok jegyzékét. Az önálló Magyar-Ameri­kai vonal alapítására vonatkozó tárgyalást a német hajóstársaságokkal való megegye­zés után kezdi meg a Cunard a belügyimi­niszterrel. TŐZSDÉK A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon reggel viharosan élénk forgalommal toválbb javult az irány, mert a különböző mezőgazdasági panasz, a száraz­ság és az amerikai nagy lioszmozgalona, ujab fedező vásárlásra késztette a spekulációt. Az októberi búzát 11.80 koronán is kötötték, de később, amikor az üzlet nyugodtabb meder­be terelődött, lemorzsolódtak az árak, mert több helyen borúsabb az idő, ugy, hogy so­kan nyereségLebonyolitásra használták fel a nagyobb árfolyamokat. Felmondás: 1000 mm buza, 14.000 mm. rozs és 1000 mm. zaib. A mai árfolyamok a következők: Buza áprilisra 12.87, májusra 12.81, októ­berre 11.73. Rozs áprilisra 10.60, októberre 9.11. Tengeri májusra 6.84, juliusra 7.02. Zab októberi-e 7.95. A készáruvásáron 5 fillérrel javult az irány. A budapesti értéktőzsde. Tartott megnyitás után isanét lanyhább­ra fordult az üzlet iránya, mihelyst Bécsben nagy kontremin-eladás került a napirendre. Mérsékelt forgalom mellett nemcsak a nem­zetközi, hanem a helyi piac értékei is tete­mesen hanyatlottak. Nevezetesen a magyar bank, a közúti ós a városi hanyatlott 4—5 ko­ronával, de a többi is csak tetemes árenged­ménnyel volt elhelyezhető. A készárupiac üzlettelén volt. A járadékpiac igen lanyha volt. A magyar korona járadék ismét 60—70 fillérrel csökkent. A zárlat kedvetlen, mert Bécsben a király egészségi állapotáról nem •a legkedvezőbb hirt kolportálták. Kötöttek: Magyar hitel 805.50—808. Jel­zálogbank 412.50. Magyar bank 496.50—502.50 Salgótarjáni 701. 4 százalékos koronajáradék 80.62—81.15. Osztrák Magyar államvasút 700.50—703.25. Városi vasút 316—317. Közúti vasút 622—627.50. Rimamurányi 650.25— 653.50. Adria 609—613. Általános kőszén 1047 —1048. Temesvári szesz 514—516. eouosUIoíekneH és n«® ipari Dze­BOuebbet BBROP ÉDS, llaléria-tér i. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom