Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-07 / 82. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. április 7. 19] munkájukat és anyagilag össze ne roppan­janak. Ha az évi jelentéseket figyelemmel ki­sérjük, látjuk, .'hogy az aktivá'k nagyrésze behajthatatlan követelés és nagy latens pasz­szivát is 'mutatnak. Summa-summánum: a munkásbiztositó intézménye ma olyan ko­moly pénzügyi kérdések előtt álll, amely a működését előbb-utóbb lehetetlenné fogják tenni. Nem lehet eléggé sajnálni, hogy ezek az állapotok bekövetkeztek, de ez már a mi természetünkben gyökerezik: nem szeretünk fizetni! — Ha ilyen hibák vannak, törvények al­kalmazásával kelll megtalálni a módot azok megszüntetésére. (Elkerülhetetlenül szüksé­ges tehát a munkásbiztositó reformja, bár a közmondás azt mondja, ne nyúlj a darázsfé­szekbe, mert megszúrják a kezed, a német azonban hozzáteszi, ha azonban bele kell nyúlnod: csak erősen! Nem lehet apró re­formokkal, kis tapaszokkal boldogulni, ha­nem a legradikálisabb reformokra van szük­ség. — Három dolgot akarok leszögezni és ezeknek a legmesszebbmenő propagandát kell, hogy csináljunk: a munkások ellátása rosszabbá semmiesetre ne váljon és marad­jon meg a munkások és munkaadók közös együttműködése is, de ne intézzenek olyan ügyeket, amelyek adminisztratív és üzleti jel­legűek. A másik, amit megállapítani kívá­nok, az, hogy a balesetbiztosítás és beteg­segélyezés szétválasztandó. Végül: a imnn­káspénztárak pénzügyi reformálását illetőleg szükséges, hogy minden pénztár maga álla­pítsa meg a járadék-kulcsát, mert ma az a helyzet, az a törekvés alakult ki a munkás­biztositónál, hogy mindegyik maga költse el a jövedelmét, mert egyiknek se érdeke, hogy abból másnak is jusson. (Uj Magyarország.) — Igen nagy és jelentős feladatok vár­nak tehát a magyar gyáripar szempontjából megoldásra. A magyar gyáripar törekvései azonban keLlő nyomatékkal é9 súllyal mind­eddig nem tudtak érvényesülni főleg a politi­kai szervezettség hiánya miatt, A parla­mentünk ugy van összeállítva, hogy az or­szág iparosnópének minimális óhajait kép­viseli csupán. A magyar gyáripar nincs kel­lő mértékben képviselve ia magyar parla­mentben (Ugy van!1) A közvélemény is sok­kal kevésbé reagál emiatt a mozgalmainkra, propagandáinkra, mintha a gyáripar kíván­ságai a parlamentben kellő mértékben len­nének képviselve. Ezen pedig nem lehet más­ként segíteni, minthogy szervezkedni kell a saját ipari érdekeink megvédésére! Örömmel konstatálom, hogy Szeged városa volt az, amely az igen tisztelt elnök ur íbuzgó <agitá­ciója folytán fölismerte a szervezkedés szük­ségességét és elsőnek mutatta meg azt az utat, amelyen fokozatos haladással a célt. elérhetjük. A helyzet a szervezkedés szem­pontjából most a legkedvezőbb, úgyannyira, hogy ilyen kedvező még soha nem volt (Mél­tóztatnak (tudni, hogy a legközelebbi vá­lasztások már az uj rendszer alapján fognak megindulni. Választásoktól sóba talán nem függött Magyarország jövője ugy, mint most. Egy uj Magyarország áll előttünk. A parlament munkaképessége, ami a gyáripar­nak elsőrangú érdeke, helyre van állítva. Ez­után nem lehet aTyam alakulást elképzelni, amely 'Magyarországot visszavetni az ob­strukeiós időkbe s éppen ezért most már azon kell lenni, hogy a politikai alakulásokat ne csak hatalmi kérdések irányítsák, hanem az ország közgazdaságának fejlesztése a nyuga­ti államok arányában. Erős ipari közvéle­ményt kell teremtenünk, amely a benne rej­lő dinamikus erőnél fogva hivatva lesz a ma­gyar ipar céljait keresztülvinni a törvény­hozásban is. A Kereskedelmi 'ós Iparkama­ra, továbbá az érdekelt szövetségek az utóbbi 10—20 esztendőben sokat tettek az ipar érde­kében s ennek tulaj donitható jórészben, hogy az ipart ma már mégse tekintik hamupipő­kének, mint azelőtt, amikor még lenézték. Nem jelszó-politikát akar folytatni a GyOSz, KEDDEN Még soha annyit NEM NEVETETT, mint a férfiakat átkozottul gyűlölő hajadonokon, akik a cimü 4 felvonásos bohózatban fogják Önt megnevettetni A szereplők azonosak a „Kék egér"-ben szereplő művészek­kel, de szerepük még jobb és kacagtatóbb. VVVVV VVVV VVV VV V Előadások 5, 7 és 9 órakor Telefon 11-85. különösen nem, mert nincs szüksége rá ak­kor, ha vidéki tagjainak a támogatására szá­mithat, (Eszembe jut itt az öreg Andrássy iGyu'la grófnak a jelszóra vonatkozó mondá­sa. Azt mondta, hogy a jelszó az eszmének kii nem forrott stádiumát jelenti, némi tu­datlanságot abban a tekintetben, hogy az eiű berek nincsenek tisztában a jelszó céljaival; Ma már nem tudunk boldogulni a régi idei 'OJógiákikal s bár vannak még, akik hazaárul lásnaik minősítik, de azt hiszem, önök neta értik félre, ha azt mondom, hogy el kell hagy ni a nemzeti sallangokat. (Ugy van!) A jeli szó-politika tette sivárrá eddig minden pof litiikai küzdelmeinket. Ennek az iránynak meg kell változni és hogy mi módon, arra ieszem.be jut a brüsszeli muzeumban levő Meunier-szobrokban kifejezett szimbólum, -a mely korunk forrongását hiiven' tükrözi vissza. A munkást, a hatalmas modern mun­kát és küzdelmet fejezik ki ezek a szobrok « amit a művészet is megtesz magáért s amit az irodalomban is látunk: modern küzdelt mehet, azt meg kell valósítani ipari politij kánkban is. Ipari politika kell nekünk is, hogy végre érvényre juttathassuk az ipari munka igazságait. A munka erre a legfon­tosabb eszköz, ez legyen az eszmény ünk, mert ez a. mai kor, evangéliuma! És ebben a munkában a GyOSz azt a szerepet teljesíti amit a katonaiban da* amely elől jár ;a sereg telkesítésében. A többi, ami a Telkesítés után következik, az önök munkája és meg vagyok győződve róla, hogy az önök .munka-; erejével sikerülni fog, ezt a harcot eredmény nyel keresztül küzdeni. (Hosszantartó, lelkei éljenzés.) (A GyOSz dicsérete.) A beszéd után Wimmer Fülöp a köz­gyűlés nevében köszönetét fejezte ki Gratl Gusztáv dr.-in.ak tartalmas és élvezetes elől adásáért, majd indítványára a közgyűlés táv­iratban üdvözölte Hegedűs 'Loránd dr. or­szággyűlési képviselőt', a GyOSz elnökét. Tonelli Sándor mondott most beszédet! Néhány reflekxiót kíván fűzni Gratz Gusztáv mély igazságokat tartalmazó előadásához! Gralz dr. katonabandához hasonlította a GyOSz szerepét, de ő ugy véli, hogy igl kissé szűkre van szaibva az a szerep, amit a GyOSz a magyar ipari politikában betöR Nagyon helyesen fejtette ki az eílőadó azo­kat az okokat, amelyek Magyarországot ipar teremtésére kényszeritik és helyesen jegyezte meg, hogy a külföldi országok és a közöt­tünk fennálló termelési különbségeket elírni­nálini kell. Oda konkludállt ezután, hogy egy erős virágzó ipar megteremtése nemzeti ér­dek, mert az olyan ország, amelynek csali egy karja van: a mezőgazdaság, de a má­sik karja: az ipar hiányzik, nem boldogul­hat és nem versenyezhet a többi államokkal­Ahol erős, virágzó ipart teremtünk, ott a magyarosodás és a magyarsághoz való asz­szimílálódás biztosítva van. Háromszöghöz hasonlítja az ipar fejlesztése érdekében való munkát, amely háromszögben találkoznak először maga az ipar, azután ennek nyomá" a magyarosodás és a kultura. Ha tehát 2 GyOSz szerepét akarná vázolni ebben a mutf' kában, azt kell mondania: kereskedelem aZ iparért, magyarságért és a kulturáért. Han­goztatta azután, hogy az iparfejlesztési po­litikát arra hivatott embereknek kell a ke' zükbe venni, akik hozzáértéssel és tehetség' gel 'tudnak dolgozni a magyar ipar érdeké­ben. Végül arra buzdította Tonelli a megje­lent gyáriparosokat, hogy a GyOSz-ba mi­nél számosabban lépjenek be, hogy működé­sének eredményei annál hathatósabbak (le­gyenek. A tetszéssel fogadott beszéd után Wiitt' mer Fülöp megköszönte a tagok és vendé­gek érdeklődését és a 'GyOSz 'közgyűlésé1 berekesztette. Hirdetések közlésére legcéí' szerübb a Délmagyarország'

Next

/
Oldalképek
Tartalom