Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-06 / 81. szám

4. DÉLMAG Y A RÜRSZAG 1914. április 6. A HETFÖN és KEDDEN Még soha annyit NEM NEVETETT, mint a férfiakat átkozottul gyűlölő hajadonokon, akik a cimü 4 felvonásos bohózatban fogják Önt megnevettetni A szereplök azonosak a „Kék egér"-ben szereplő művészek­kel, de szerepűk még jobb és kacagtatóbb. VVVVV V VV V V VV VV V Előadások 5, 7 és 9 órakor Telefon 11-85. mények teljesítése elodázhatatlan: akkor kl kell jelentenünk, hogy a 35 éves városi fel­sőbb támogatás nélkül magára hagyni nem lehet, nem szabad. Itt vannak népiskoláink, melyeknek fejlesztése, a tervbe vett nagy kórház, melynek fölépítése, a vízvezeték, melynek a külvárosokra való kiterjesztése, a csatornázás, melynek általánosítása, a kövezet és közvilágítás, melyeknek kiegészí­tése eilodázhatatlan szükséget képez. De eze­ken kivül még egész sora van azon létesít­ményeknek, melyek a városra áldásthozók volnának. Mindezen létesítmények nagy, igen nagy áldozatot kivánnak a polgárságtól és habár a polgárság készséggel hozza meg az áldozatokat, mégis azt gondoljuk, hogy az állam támogatása, segélye nélkül a város áldozatkészsége nem képes az anyagi nehéz­ségeket leküzdeni. Méltóságos Uram! Ezen nagy munkánk­hoz, a város szellemi és anyagi fölvirágozta­tásáboz kérjük Méltóságodnak, mint az ál­lami hatalom exponensének hathatós támo­gatását; kérjük azt, hogy a város kulturális és gazdasági érdekeinek mindig és mindenütt szószólója legyen. És én nem kétlem, hogy erre sarkalni fogja Méltóságodat kiváló ké­pességén, nagy munkaszeretetén és munka­bírásán, fáradhatatlan energiáján kivül azon ambíció is, hogy egy nagy város boldogitá­sában 125 ezer magyarnak munkatársa óhajt lenni. Mi Méltóságodban a munka emberét tiszteljük, aki mint munkatárs jő hozzánk épp cly bizalommal és szeretettel, amint mi vártuk és fogadjuk. Biztosítom Méltóságo­dat, hogy ezen munkájában párt és felekezeti különbség nélkül ugy ezen törvényhatósági bizottság tagjait, ugy a város 'hatóságát, mint az egész szabad irályi város egyetemét ki vétói nélkül oldala mellett fogja találni, mert e város minden polgára azt óhajtja, hogy Szeged városa nagygyá, gazdaggá, erőssé és hatalmassá legyen! Ezen reményünkben röppen el a fohász ajkainkról, hogy a minden jók adójának ál­dása lebegjen Méltóságodnak a város javára irányuló minden törekvésén, ezen reményünk­ben bizalmunk és tiszteletünk ismételt kije­lentése mellett mondjuk: Isren hozta Méltó­ságodat! (Hosszantartó éljenzés és taps.) DOBAY BESZÉDE: Dobay Gyula, volt a következő szónok: — A íőispán ur — mondotta — magas nivóju programbeszédében nagyszerű Ígére­teket tett, követve a régi, nagy, nemzeti fő­ispánok példáját. Azonban ma már nincs produktív munkaalkalma a főispánoknak. Ha azonban a íőispán ur mégis segédkezett igér és óhajt nyújtani városi aspirációink kivite­léhez: örömmel fogadjuk segítségét. Sze­gednek olyan kiváltságos a helyzete, hogy kívánságai megegyeznek a nemzeti kívánsá­gokkal. Ezt az érdekközösséget azonban nem ismerte el 1867. óta egyetlen kormány sem, ellenben fölmerült az a tévhit az ország­ban, 'hogy Szegeden minden szempontból a kormány fejlesztette olyanná, amilyen ma. Ez pedig nem áll. Ezentúl való aspirációnknál azonban szikségünk lesz a kormány támoga­tására s el is iogadjuk ez; a támogatást és kérjük is ebből a szempontból a főispán ur segítségét. Ezután arról beszél? Dobay, hogy sze­rinte ugy politikai, mint közgazdasági szem­pontból mellőzte Szegedet a mindenkori kor­mány. Majd Lázár György dr. polgármester és Gerliczy Ferenc báró munkálkodását di­csérte. Azután áttért arra, hogy a vármegyei, hódmezővásárhelyi és a szegedi főispáni te­endők aligha végezhetők kifogástalanul, egy főispán által. — Bizza csak a főispán úrra! — kiá'itják közbe a szentesi és hódmezővásárhelyi ven­dégek, akik jól ismerik Cicatricis Lajos dr. közigazgatási kvalitásait. Dobay Gyula dr. hosszan elnyújtotta beszédét, amelyet „eláll", halljuk a végét!" — közbekiáltásokkal szakították meg. Kiter­jeszkedett arra is, hogy nincs kereskedel­münk, gyáriparunk, egyetlen szeszgyárunk volt, azt is be kellett szüntetni. Pap Róbert a függetlenségi párt nevében elismeréssel adózott a főispánnak s a párt aggályait tette szóvá, amire Cicatricis főis­pán az egész közgyűlést megnyugtató kije­lentéseket tett. Ezután a főispán a közgyűlést berekesz­tette, inajd hivatalos helyiségében a küldött­ségeket fogadba. BESZÉLGETÉS A PÓISPÁNNAL. A Délmagyarország munkatársa beszél­getést folytatott Cicatricis Lajos dr.-ral, melynek során az iránt érdeklődött, hogy a közigazgatás irányítását illetőleg milyen ter­vek foglalkoztatják, szükségesnek tart-e rend­szer-váitozást. és ha igen, milyen irányban, társadalmi és politikai tekintetben milyen szándékai vaunak és végül a város ügyei és fejlesztése dolgában milyen utat jelölt ki mű­ködésének. Cicatricis Lajos dr. kérdéseinkre a következőkben volt szíves válaszolni: Teljes objektivitással fogok hozzá fel­adatomhoz. Preokkupált véleményem nin­csen, mert nem tartom hivatásommal össze­egyeztethetőnek, hogy előre alkotott város­boldogitó tervekkel lépjek e város közönsége e'é. Minden ténykedésem, amit a város ér­dekében tenni akarok, csak a helyi viszonyok alapos tanulmányozásán és megösmerésén kell, hogy alapuljon, mert csak igy vál'hatik gyümölcsözővé. A közigazgatásban a törek­vésem az lesz, hogy tapintatossággal, körül­tekintéssel, sőt elnézéssel, ha kall, de feltét­lenül: a személyek és dolgok iránt való ab­szolút jóakarattal járjak el. Ami a társadalmi é§ politikai vonatko­zásokat illeti, nagy súlyt helyezek arra, hogy a társadalom békéje megóvassék és ment legyen minden felekeze;! viszálykodástól. Őrködni fogok azon, hogy élesebb politikai küzdelmek és osztályharcok a közélet nyu­galmát meg ne zavarják. * . — Ami a város ügyelt illeti, a város fej­! lesztésére vonatkozó törekvések legbuzgóbb támogatója kívánok lenni és legfőbb hivatá­somat abban keresem, hogy élő kapocs le­gyek a város és a kormány között és hogy a kormány jóakaratát a város részére meg­nyerni igyekezzem. — Végül a város fejlesztése érdekében elsőrendű fontosságúnak tartom azt, hogy a város hatósága célirányos iparfejlesztési és kereskedelmi politikát folytasson. Erre eddig az újjáteremts hatalmas munkája miatt jó­formán ideje sem volt, azonban a város jö­vője megalapozásának ez is elengedhetetlen feltétele. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. s^siaaasEi IR • (Magyar Turf kapható Kertész AndoriMii SZEGED, Zrinyi-utca 2. nSÜCSBBIHEBEBBBBSiBlBSS NYOMATOTT VARNAY L. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN, SZEGEDEN, KÁRÁSZ-UTCA 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom