Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-05 / 80. szám

I m-m 1914. április 5. DÉLMAGY ARORSZÁG Amikor aktákat exhumálnak. — Fejezet a szegedi iparpártolás történetéből. — (Saját tudósítónktól.) Valamikor régen, 1913. május 23-án. a szegedi ipar pártolása érdekében okos és körültekintő indítványt fogadott el a közgyűlés. Fölöslegesnek tartjuk annak a javaslatnak ismertetését, amellyel a tanács az indítványt a közgyűlés elé terjesztetté. Általános panasz, hogy a hatóság keveset törődik a szegedi ipar ekziszteneiális i érdekeivel és nem egyengeti fejlődésének útját. A közgyűlés se teszi, az a közgyűlés, a mely legutóbb egyremásra hozott a helyi iparra sérelmes határozatokat és amely a fenti nevezetes napon Kecskeméti Antalnak következő indítványát is elfogadta: A helybeli ipar és iparosok érdekében mondja ki Szeged város tekintetes közgyűlése, hogy minden Szeged városát érintő, agy városi, mint állami építkezések versenytárgyalásánál a munkakiadásának elbírálásánál a helybeli építési vállalkozók és iparosok előnyben részesittessenek. 1. Ha ajánlati áraik a legelőnyösebbek, a pályázati feltételek figyelembe vétele mellett a munka kivitelével föltétlenül megbízassanak. De megbízassanak még az esetben is, ha a legelőnyösebb vidéki és legelőnyösebb helybeli vállalkozó ajánlata között csekély árkülönbözet is van. 2. Nagyobb különbözet esetén pedig tanácsi javaslatiéiul mellett rendes közgyűlés, esetleg külön e célra összehívott rendkívüli közgyűlés hdlározzon, vájjon. a munka legelőnyösebb ajánlatot tett vidéki, vagy helybeli vállalkozónak adassék-e ki. 3. Jelen indítványom vonatkoznék elsősorban arra az esetre, ha az összes munkák, tehát a föld, kőműves, elhelyező, valamint az összes vagy részleges ipari munkák j egy fővállalkozónak adatnának ki, másodsor- ' ban pedig az esetre, ha a viszonyok akként alakulnának, hogy az építési vállalkozónak csupán a föld, kőműves és elhelyező munkák adatnának ki. 4. Abban az esetben, ha az építkezési munkák egy fővállalkozónak adatnának ki, ugy a szerződésben, de már a pályázati feltételekben is minden körülmények közt kikötendő, hogy az ipari munkák kiadásánál, a helybeli iparosok előnyben részesittessenek olyképén, ha az egyes munkákra nem a helybeli iparosok adnák a fővállalkozónak a legelőnyösebb ajánlatot, ugy a munka csakis akkor adható ki vidéki iparosoknak, ha feltétlenül megbízható helybeli iparos, a más városbeli iparos által beadott legelőnyösebb ajánlatot nem lenne hajlandó elfogadni, a mely körülmény azonban a város tekintetes tanácsának előzetesen bejelentendő. 5. Ugyanezen indítványomat fentartom arra az esetre, ha a munkák odaítélésénél az lenne az irányadó, hogy az egyes ipari munkák külön-külön adassanak ki, amikor a tanács vagy a mérnöki hivatal járna el hasonló szellemben. A magam részéről azonban az J-gyes ipari munkáknak külön-külön, egycnkinti kiadását, sem a városra, mint épittetőre, sem az építési vállalkozóra, sem pedig az iparosra előnyösnek nem tartom. 6. Szükségesnek tartom, hogy különösen az állami és városi épitkezések főbb ipar°s munkái, mint az asztalos, lakatos, bádogos és vizvezetékszerelő munkák ellenőrzésére külön megbizható iparosok is fölkéressenek az időközönkinti építkezésekhez, természetesen az ekként fölkért iparosok, mint az épitő és felülvizsgáló bizottság tagjai szerepeljenek. Igaz ugyan, hogy az ellenőrzést, rendesen az erre kirendelt állami, vagy városi mérnök végezi, de hivatásuknál fogva nevezett urak természetesen alapjában véve csak az építési, illetve építészi munkákban szakemberek. Aki ez elfogadott indítvány és a közgyűlés legutóbbi, iparügyekben: hozott határozatai között összefüggést, vagy következetességet talál, jelentkezzék, illő jutalomban részesül. Mennyi ilyen jutalmat oszthatna ki, aki folytatná az akták exhumálását. Albánia veszedelme. — Főikelés Koricában. — Sürgős jegyzék az ántánthoz. — Harc görög bandák és albánok közt. — (Saját tudósít ónk túl.) Durazzóból jelentik: Epiruszi jelentés szerint az epirusziak az egész vonalon győzedelmesen vonulnak előre. Az albán kormánykörökben nagy a megdöbbenés. Vilmos fejedelem az idevaló osztrák és magyar és olasz követ utján kéréssel fordult e két hatalomhoz, hogy azonnal tegyenek megfelelő intézkedéseket az epiruszialk előrenyomulásának föltartóztatására. A lapcik jelentik továbbá, hogy Berchtold San Giulianoval egyetértve és Németország beleegyezésével sürgős jegyzéket intézett a hármas ántánthoz, amelyben ajánlja, hogy sürgősen válaszoljanak a görög jegyzékre és kéri a hatalmakat, hogy tegyenek energikus intézkedéseket a fenyegetett albán területek védelmére. Tekintettel arra, hogy az albán kormány nem tudja a fenyegetett területen a rendet föntartani, valószínűnek tartják a nemzetközi csapatok beavatkozását. Koricával megszakadt a távirati öszszeköttetés. Thomson ezredes ágyban fekvő beteg. Az epiruszi hirek Durazzóban nagy izgatottságot keltettek. A miniszteri tanács egész nap együtt volt. Az ide érkezett hirek szerint a görög bandák Epiruszban rendszeres irtóhadjáratot indítottak az odavaló lakosság ellen. Valonából jelentik: A görög bandák és az albánok között még mindig folyik a harc. Néhány nappal ezelőtt több orvos érkezett Aninából Epiruszba és kórházakat rendezett be. Santiquarantán át nagyon sok gyógyszer és kötőszer érkezett. A Stefani-ügynökség jelenti Valonából: Koricából érkezett távirat szerint a fölkelést sikerült elnyomni. Az ott koncentrált albánok erősítéseket kaptak, mire az albán csendőrség támadólag lépett föl a görög bandáik ellen. A bandák ma reggel kitűzték a fehér zászlót. Késő éjszaka jelentik még, hogy Albániában elrendelték az általános mozgósítást. A helyzet iger. komoly. Vilmos fejedelem elnöklésével minisztertanács volt, a melyen a fejedelem azt az előterjesztést tette, hogy az ő fővezérletével csapatok induljanak el a fölkelők ellen. Természetesen az előterjesztést tudomásul vették. Az olasz kormány kombinált olasz hadtestet akar küldeni Albániába, hogy érvényt szerezzen a nagyhatalmak döntésének. Szegedi kultura. (Saját tudósítónktól.) Körülbelül a szezon végére értünk. Értjük alatta a téli szezont. Rügyek fakadnak, ibolya nyilik, enyhe tavaszi fuvalom csókolja az arcunkat. Az elég sokáig tartott télnek vége. Panaszkodnunk azonban az idei télre nem szabad. Mert igazi szép telünk volt, mely bőven nyújtott a tél mindenféle örömeiből. A hó- és jégsport mindenféle nemeiből. Lehetett szánkázni, ródilizni, korcsolyázrii annyit, mint már hosszú évek óta nem. Ha van némi okunk a panaszra, az csak az, hogy egy kissé drága tél volt az idei. Sok kellett a fűtésre. Az azelőtti enyhe telek elkényeztettek bennünket és szinte elszoktatta a közönséget attól, hogy a fűtés valami lényegesen megterhelje a háztartás büdzséjét. Az idei szegedi téli szezon azonban másról is nevezetes. Arról, hogy az idén olyan intenzív kulturéletét élt, mert élhetett, a szegedi közönség, mint Szeged fennállása óta talán soha. Talán nem is talán. Azt hisszük, hogy nem tévedünk, ha teljes bizonyossággal azt állítjuk, hogy soha. Szinház, mozi, hangversenyek, felolvasások, amennyi csak kellett. Egy-egy téli vasárnap négy-öt helyen is volt valami. Valami érdekes, valami szórakoztató, valami tanulságos. És a szegedi közönség dicséretére legyen mondva, bármerre mentünk, mindenütt a legnagyobb érdeklődést láthattuk. Szóval közönségünknek kulturélvezetet nyújtani, nem volt hálátlan föladat. Mint a jó háziasszony csak a jó étvágyú vendéget szereti, azonképpen nem közömbös a felolvasókra és előadókra nézve sem, hogy csekély-, vagy nagyszámú közönségnek tálalhatják-e föl szellemi produktumaikat. És nemcsak a könnyebb fajta kulturélvezeteket kereste a közönség, hanem a komoly, tudományos előadásoknak is mindig nagy és hálás publikuma volt. Hogy csak a legutóbbiról, Tordai Emil jeles hazánkfia tudományos felolvasásáról emlékezzünk meg: úgyszólván egymás hegyin-ihátán ültek és álltak az emberek s valóságos verejtékcseppek közt, de hűségesen kitartottak. S itt lehetetlen rá nem mutatnunk arra, mennyire kár, hogy az ország népességére és azt hiszszük a lokálpatriotizmus vádja nélkül mondhatjuk, szépségre is második városának nincs megfelelő helyisége az ilyen előadások megtartására. Valósággal nyomorúság, hogy amikor van élőadó, van közönség, nincs megfelelő helyiség. Ilyenről gondoskodni a váMaouap és fpamla honiitia.