Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-01 / 76. szám

1914. április 30. DÉLMAGYARORSZÁG 11. Három hónapi államfogházra ítélték Nagy Györgyöt. — Királysértésben mondotta ki bűnösnek biróság. — Fölebbezett az ügyész is. — (Sajdít tudósitónktól.) Ma délután félné'gy órakor tárgyalta a szegedi törvényszék Pókay-taviácsa Nagy György dr.-nak, a Volt köztársasági párt vezérének bünpörét. A királyság védelmére hozott uj törvény életbeléptetése óta Nagy György dr. először került ima szakbiróság elé, mert eddig az ilyen, ügyeket esküdtbiróság tárgyalta. A mai tárgyaláson zsúfolásig megtelt a tárgyalóterem, hallgatósággal, sokan jöttek át Hódmezővásárhelyről is, bogy a szakbiróság véleményét megismerjék a köztársasági érzelmekkel kapcsolatban., mert az esküdtbiróság már / háromszor fölmentette Nagy Györgyöt. Érdekes, hogy a (hallgatóság sorában törvényszéki bírák és ügyészek üs megjelentek. Másfél órás tanácskozás után dslej fél nyolc órakor (hirdette 'ki az Ítéletet a főtárgyalás elnöke. Az ítélet marasztaló volt Nagy Györgyre, de az ügyészt sem elégítette ki, imivei a vádirat két rendbeli államforma elleni lázítás bűntettével vádolta Nagy Györgyöt, az itélét pedig csak egy rendbeli királysértésben mondotta ki bűnösnek. A szegedi ügyészség a Magyar Köztársaság 1913. május 14-iki számában megjelent „Köztársasági eszme bódítása" cimü cikket inkriminálta, alkotmányos államforma elleni ilázitás bűntettéért. Ugyanezért inkriminálta .az ügyészség Nagy dr.-nak július 5-én megjelent röpiratát is, amelyben „Polgárok" cim alatt felhívást intézett párthíveihez, hogy alakítsák meg a köztársasági párt helyett, az Országos Kossuth Lajos pártot. Az ügyészség indokolása szerint az első inkriminált cikk .a magyar alkotmányos királyt, mint minden haladást megakadályozó tilalomkőnek tünteti fel és hirdeti, hogy az úgynevezett köztársasági-párti állampolgárok készek a király ellen is ádáz harcot indítani, hogyha kell. Sőt még az áll a cikkben, hogy fegyverrel is kivívják az eszme diadalát. A második inkriminált cikk pedig továbbra is propagálta a köztársasági eszmét, dacára annak, hogy bejelentette a Köztársasági párt megszűnését ós a Kossuth Lajos párt megalakulását. A tárgyalást délután félnégykor nyitotta meg Pókay Elek táblabíró. Szavazóbirák voltak: Gerhauser József és Nagy Zoltán dr. A vádat Szapár József dr. királyi ügyész képviselte, a vádlott védő nélkül jelent meg. Az elnök kérdésére Nagy György dr. előadta, hogy 34 éves, nős, vagyontalan, budapesti gyakorló ügyvéd, unitárius vallású. Azután Kern Aurél jegyző felolvasta az inkriminált cikket és- a „Polgárok" cimü röpiratot, majd a vádiratot. A vádirat egyes pontjaira Nagy György dr. megtette észrevételeit, azután az ügyész tartotta meg a vádbeszódeit. Szapár József dr.: A vádlott cikkei bár hemzsegnek a királysértésektől, én ezeket nem inkrimináltam azért, mert a koronás király személyének lekicsinylése csak ut az alkotmányos államforma elleni izgatáshoz. Nagy György dr. harcmodorát, Antoniuséhoz hasonlítja, aki midőn Césár felett halotti beszédet tartott Cesar és Brutus érdemeit méltatta, .de ugy, hogy Brutusnak menekülni kellett ós később orgyilkos tőrétől vérzett el. Kéri a vádlottnak lázítás bűntettében való bűnösségét kimondani. Nagy György dr.: Azt hiszi, hogy őt a királyi ügyész felfogásától áthidalhatatlan különbség választja el. Ő csak a köztársasági eszmét hirdette, ami az ügyész szerint mindjárt lázadás is. Pedig eszmét hirdetni szabad, csak mozgalmat nem szabad teremteni a törvény és az alkotmány ellen. Ha már a köztársasági eszme is bűncselekmény, akkor ő egy élő, folytatólagos bűncselekmény és csak akkor szűnne meg az lenni, ha élni megszüntetnék. ő tiszteli a törvényt és most hogy az uj törvény életbe lépett, propagáló munkálkodást abbahagyta. Ö soha se lázított, mert a lázítás a szenvedélyekhez szól, de az eszme az észhez, ő csendesen akarta meggyőzni az eszme megváltó hatalmáról az embereket, mert szerinte a .nemzeti törekvések csak a köztársasági államformák mellett érvényesülhetnek. A lap most is megjelenik Budapesten és Köztársaság cimmel külön rovata van. A budapesti ügyészség ezt soha nem inkriminálta, mert az igazságügy miniszter is elismerte, hogy az eszmét terjeszteni szabad. Köszöni az ügyésznek, — bár keveset köszönhet neki, hogy ő maga is rámutatott arra, hogy nem a királyt akarta, sérteni. Épen azért nem választott magának védőt, mert a szegedi biróság van most hivatva precedensként dönteni és nem tagadni akar, hanem férfias nyiltsággal beismeri, hogy az eszme benne mindég .megmarad, mert az eszmét, az időt vádiratokkal sem lehet fentartam. A keresztény eszmét is üldözték, feltartóztatni még se lehetett. Ezután magyarázza cikkeinek egyes kitételeit. Az ügyészség inkriminálta a következő mondatot is: „a köztársasági meggyőződós egybeforrt lelkemmel". Ezt most is szórói-szóra fen tartja, mert saját magát köpné szembe, ha nem meggyőződésből cselekedett volna, ő 20.000 embernek adott felvilág sitást, mert mint elnök, ,az uj .törvény után is hirdette, hogy az .eszmét vallani tovább is szabad. És hogy ő milyen jól fogta fel a törvényt, mutatja az is, hogy egyetlen-egy uj köztársaásgi pör se keletkezett ujabban, ö nem tud olyan magyar embert elképzelni, a ki nem köztársasági érzelmű lélekben. Ez alól még az ügyész urat se veszi ki. (Szapár tagadólag int fejével.) Lélekben lehet mindenki köztársasági, .azért nem kell izgatni az államhatalom ellen, mert a köztársasági érzelem az igazi függetlenségnek a szellemét tükrözi vissza. A védőbeszéd befejezése után Pókay elnök, a következőket mondta: A vádlott beszédében azt a kijelentést tette: a szegény, becsületes, de .a munkapárti gazdag, — ha ugy értette, hogy a munkapárti tehát nem becsületes, akkor rendre utasítom. Nagy György: Nekem beszéd közben eszembe jutott egy XVI. Lajos korabeli törvényszéki tárgyalás, amelyen amikor kérdezték a vádlottól ,a. naciónáléját, azt mondotta: szüleim szegények) de becsületesek vol'tak. A becsületesség fogalmával össze van forrva a szegénység fogalma is, mert a becsületes embert nem lehet megfizetni, tehát szegény marad. Ez azonban nem zárja ki, hogy gazdag ember ne lehessen -becsületes, Péntek, szombat, vasárnap fivérünk csak eredeti francia, Kacagtató szellemes vígjáték az Urániában, mintahogy bizonyára van sok becsületes gazdag ember. A biróság ezután visszavonult Ítélet hozatalra. Hosszú tanácskozás után az elnök nagy érdeklődés mellett hirdette k-i az Ítéletet, amely szerint a biróság a Btk. 140. szakaszának második bekezdése alapján bűnösnek mondja ki királysértés vétségében a vádlottat: 3 havi államfogházra és egy évi hivatalvesztésre itéli; ezenkívül elmarasztalja a bűnügyi köLtségekben is. Elrendeli továbbá a Magyar Köztársaság azon példányainak az elkobzását, .amelyben .az inkriminált cikk megjelent. Az indokolás szerint a biróság abban látott királysértést, hogy a „Körtársasági eszme hódítása" cimü cikkben a vádlott többek között azt irta: „a királyi palást mögé rejtőzködtek a latrok, a jó magyar közmondás szerint tehát, bokrostól kell ütni a nyulat". E szerint, tehát a királyi méltóságot szimbolizáló palástot egy jelentőségűnek tekinti a bokorral, amit ütni kell. Ez a király iránti köteles tisztelettel meg nem egyeztethető. Az ítélet kiszabásánál súlyosbító körülménynek vette a biróság a büntetett, előéletet, enyhítő körülménynek pedig, hogy az inkriminált cikket izgalmas politikai időkben irta a vádlott Az ítélet ellen az ügyész súlyosbítását, Nagy György dr. pedig a bűnösség kimondásáért felebbezett. miiiuiHimiuiuiiuuiiniiiHiii,ii,i,aH,H Szeged és Csongrádmegye uj kerületi beosztása. — Tápé a mindszenti kerületben választ. — (Saját tudósitónktól.) A Budapesti Közlöny kedden megjelent számúiban közli a választókerületek 'beosztásáról szóló uj törvényt <s ezzel egyidejűleg az egyes választókerületek uj beosztását ugy, amint a belügyin in i szter megáll ap i tol t a. A törvény Szegednek tudvalevőleg három kerületet szánt. Szegeden kivül még két vidéki város kapott (három kerületet: Debreceni és Pozsony. Csongrádmegyét szintén három képviselőválasztó kerületre osztotta a belügyminiszter. A törvény közzétételével kapcsolatban az alábbi körrendelet érkezett Szegedre: Az országgyűlési kép viselő választókerületek számának és székihelyének megállapításáról szóló 1914:XV. t.-c. 2. paragrafusa szerint „azt, hogy az egyes, választókerületek ímely községekiből (városokból) vagy városrészekből (utcákból, terekből) állanak, a belügyiminiszter rendelettel állapítja meg." Amidőn az idézett törvényes (felhatalmazáshoz képest megállapított részletes' beosztást ezennel közzéteszem, utalok a törvény 2. paragrafusának aima rendelkezésére, hogy „az ekként megállapított beosztást csak törvény utján lehet megváltoztatni." E törvényes rendelkezés szerint a községek (városok) jelenlegi közigazgatási, beosztását a jövőben érintő bárminő változás egyáltalán nem vonja maga után a most megállapított kerületi beosztás megváltoztatását, amely utóbbi csakis idevonatkozó külön' törvényhozási intézkedés alapján következlhetik ibe. Budapest, 1914. évi március hó 31-én. Sándor János, m. kir. belügyminiszter. Itt közöljük, hogy a belügyminiszter hogyan osztotta fel Szeged területét három választókerületre. (Ahol a felosztás határ gyanánt valamely utcát vagy teret jelöl meg, határvonalul mindig az utca vagy tér középvonala értendő.) íme az ,uj beosztás: /. Választ ókerüléL Határvonala: A város