Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-28 / 99. szám

2. DÉLMAG YARORSZÁ G 1914. április 26. A vizkérdés az áprilisi közgyűlés előtt. — Bizottsági javaslat és külön indítvány. — (Saját tudósitónktól.) A vízvezeték megvizsgálására kiküldött bizottság javaslatát vasárnapi számunkban részletesen ismertettük. A javaslat lényege az, bogy a vizmizériákon Két uj kut fúrásával segítsen a város, a külvárosi lakosság vízellátása érdekében pedig egyelőre próbafúrásokat kell végezni. i A bizottság javaslatával a város tanácsa hétfőn délelőtt tartott ülésében foglalkozott. Balogh Károly pénzügyi tanácsos terjesztette élő és részletes jelentést tett azokról a tapasztalatokról; amiket a bizottság a vízvezeték vizsgálata során tett. Megállapította a bizottság — mondotta a iBalogh — hogy a vízmüvek fővezetéke teljesen jó és csak a mellékvezetékékben kallódik el a víz, de ezekben is olyan kis mennyiségben, hogy úgyszólván számításba se jölhet. Mindamellett tény az, ihogy a város vízszükséglete ma sokkal nagyobb, mint amennyit a vízvezeték szolgáltatni tud. A vizet szolgáltató kutak számát telhát kétségtelenül szaporítani kell, még pedig egyelőre két uj ártézi kut fúrásával. Buócz Károly gépészmérnök — mondotta az előadó — egy kútfúróval 'megállapította, hogy a két uj kut furatása és (fölszerelése 44,000 koronába kerül. Bokor Pál helyettes-polgármester azt mondotta az ülésen, hogy várni kellene, a mig Kaylinger Mihály irásos véleménye megérkezik s csak azután lenne célravezető a határozathozatal. Balogh Károly erre azt felelte, hogy Kaylinger véleménye szerint is a városi vizrnü gépiizeme teljesen kifogástalan, sőt olyan kitűnő karban van az egész telep, ihogy akár háromszorosra volna fokozható a vízszolgáltatás. Kaylinger véleménye csak egy hónap múlva érkezik le, már pedig a vizhiány orvoslása sürgős. A legcélravezetőbb tehát, ha sürgősen két uj ártézi kutat furat a város, ezt az intézkedést' Kaylinger is föltétlenül helyeselné. Faragó Ödön dr. tiszti főorvos azt ajánlotta, hogy az elfolyó viz gazdaságos fölhasználásáról gondoskodjék a mérnökség, ez által a vizhiány lényegesen kisebb volna. Balogh Károly szerint az elfolyó viz őszszegy üjíése horribilis összegbe kerülne. Több mint amennyit az uj kutak fúrására kell fordítani. Naponta ötezer köbméter viz áll a belterületi lakosság rendelkezésére s ez 'kétségtelenül nagyon kevés. Kaylinger is azt a véleményét adta le egy ízben, hogy a vízmennyiség fokozását csakis uj kutak fúrásával lelhet elérni. A tanács végül abban állapodott meg, hogy utasította a pénzügyi tanácsost, hogy az uj kutak faratására és felszerelésére vonatkozólag készíttessen költségvetést és érdemleges javaslattal terjessze azt a keddi előkészítő tanácsülés elé. Itt említjük meg, hogy Magyar József törvényhatósági bizottsági tag a vizhiány orvoslására hétfőn külön indítványt nyújtott be az áprilisi közgyűléshez. Az indítvány a következő : „Mondja ki a közgyűlés, hogy egy Balogh-féle diluviális ivóvizkuta-t a József főherceg-téren és próbaképen legalább 5—6 talajvíz lecsapoló és Halajkiszáritó kutat a Tisza Lajos-köruton belül sürgősen kiépttet, költségekre 50,000 koronát megszavaz azzal, hogy ezen összeg keretében, a harmincas bizottság véleménye alapján jelzett kutakat házi kezelésben azonnal megépítteti". Miuiszterváltozáa Montenegróban. Cetinjéből jelentik: A kabinet kebelében hoszszabb idő óta fönnálló nézeteltérések a kormány rekonstrukciójára vezettek, amely engedményt jelent az uj haladópárttal szemben. Tegnap Gojnic belügyminiszter és Miuskoviz kultuszminiszter beadta lemondását. Ma kinevezték Vuletic Szavo képviselőt belügyminiszterré és Cerovic Gavrilot, a szkupstina elnökét, akit a bomba-ügyben annak idején elitéltek, kultuszminiszterré. Legalázatosabb petició a cárhoz. Helzingforszból jelentik: A tartománygyiilés legalázatosabb petícióval fordult a cárhoz. A petició negyven nyomtatott oldalon kifejezésre juttatja a tartománygyülés óhajait. Ezek az óhajok az orosz nyelvnek a hivatalos érintkezésben való használatára, a szólásszabadság védelmére, az egyesületi és gyülekezési szabadságra, a személybiztosságra, az alaptörvényeknek állami hivatalok megszállásánál való tiszteletben tartására, az egyenjogúságról szóló törvény ellen való ellentállás miatt megbüntetett finn polgárok jogainak visszaadására vonatkoznak. Szegedi katonatisztek előléptetése. (Saját tudósitónktól.) A májusi kinevezéseket imost iközli a .hivatalos közlöny és a honvédség' Rendeleti Közlönye. A szegedi es. ós Mr. 46-úk gyalogezrednél a következő kinevezések történtek: Ezredessé léptette elő a király Kuff Róbert alezredest, az aivtováci 3. zászlóalj parancsnokát és Avttovácról Szegedre helyezte át. Előlépett őrnaggyá Radelios iSztaniszlansz kapitány, akit szintén Avtovácróil Szegedre helyezitek át. Kapitánnyá• léptek elő Csillag Győző és Sterba Emil főhadnagyok. Főhadnaggyá lépitek elő Betrigevics ÍMarián, Urbún János, Haupt Antal hadnagyok, továbbá Néuveller Erigyes hadnagy, akit Szögedről a 38-ik gyalogezredhez helyeztek át. Hadnagyokká léptek elő Jahovics Győző és Kup Gyula zászlósok. A szegedi honvédség körében -előléptek a következők: Dombováry Révy Kálmán csapatszolgálatra a budapesti 29. honvéd gyalogezredhez beosztott vezérkari testületi századost, jelenlegi szolgálati alkalmazása alóli fölmentése és a vezérkarhoz való egyidejű beosztása mellett a szegedi 41. honvédkerület vezérkari főnökévé. Kovács Aladár vezérkari testületi őrnagyot, a szegedi II. honvédkerület vezérkari főnökét, jelenlegi szolgálati-alkalmazása alól való fölmentése mellett a hon véd,főparancsnokság állományába helyezik át. A szegedi honvédgyalogezrednél nincs törzstiszti 'kinevezés. Századossá előléptek: varsányi Vedres László, Gidlay Árpád ós Homor László főhadnagyok. Főhadnaggyá kinevezték: Szalay László és urai Uray Zoltán hadnagyokat. A 3-ik honvédhuszárezrednél előléptek századossá Rácz Jenő és Diószeghy Aladár főhadnagyok. A népfö'lkelési tisztek állományában századossá előlépett a szegedi 5. honvédgyalog.egy zsákmány 'fölött, amit mindkettő magának alkart. Egy este meg is verekedtek érett-e husz lépésnyire a lebuj tói, ahonnét a ieány nézte -őket. Aztán Eduárd magához ráhtotía őt -mint egy rabszolgát és erőszakkal bezárta a házába és azt beszélték, hogy a félig vad teremtés imádta ezt a durva gazdáját. És ha esténként találkoztak Philippeel, csendes .mosolyuk felbőszítette őt. Már mikor még apáik kastélyában Jakiak, akkor is ellenséges indulattal visekettek egymás iránt. Nem hasonlítottak egymáshoz, P'hilippe, aki szerette volna valamire vinni, még éjszaka is dolgozott, a másik ellenben a városban mulatozott. És most egyszerre ide fog jönni, büszkén a solk örömre, amit kicsikart magának a sorstól ... És Pbilippe várni fogja . . . Igen, látni akarta, amikor visszatér. A jeges árnyékban, .melyben a kert aludt, hirtelen kutyaugatás hallatszolt. Philippe az áblak'hoz lépett. Messziről látta a kocsilámpák világát. A fivére volt az, aki nemtörődölmiséggel, kissé elfáradva a 1 sok mulatozástól, ismét visszatért! Ez a fivér, a kit megvetett, de ak'itől .félt is egy cseppecskét. Aztán -megjelent az ajtóban, abban a nagykabátban, amelybe a hideg éjszakákon szokott burkolózni. A fák alatt magálba szedett üdeség s az összes illatok, amiket asszonyok mögött szívott magába ruházata, ösztöneinek szenvedélyes története, minden mintha követte volna, amint belépett. Gazdagon jött haza szerelmi tapasztalatokban, önbizalommal telten, boldogan és talán még remegve az utolsó öleléstől, karcsún, hajlékonyan, min! egy őz . . . Igen, igy volt ez régen! Philip-pe most is látni vélte. Ilyenkor regényes mozdulattal • vetette hátra a 'fejét, mintha semmi se lehetne nagyobbszerü, min! az ő sikerei! És aztán leült egy sarokba és gyermekes örömmel mesélt-e el, 'hogyan járt el, mit tett, hogy legyőzze annak az ellentállását, akit e pillanatokban szeretett. Boldog kegyetlenséggel beszélt azokról a nőkről is, akiket elhagyott. Egy az utolsók közül egyre követte s követni akarta haláláig, nem tudott nélküle élni, azt mondotta. .Miikor igy beszélt a nőkről, ugy hatott, mint egy kalóz, aki egyre többet akar rabolni s n-em -maradni meg az egyszer megszerzett kincsnél. Előtte az életnek csak akkor volt értéke, ha veszélvben forsrott. vagy ha valamit ki kellett erőszakolnia. Kinevette fivérét, aki nem tudott élni, mert túlságosan komolyan vette a létet. Szerelmes és kéjes anyjának tulajdonságait örökölte mind és büszkén használta -ki természeti adományait. Amig szere-tett őszinte volt, de a mellett mégis kétszinü s szinte rejtélyes bujaság áradt szét belőle. De éppen ugv, ahogy a nőket szerette, szerette a földet is, a fákat, a 'vad erdőket s valahányszor egy sétából hazatért, olyan volt, mint -egy faun, kedves és gonosz. Se szenvedni nem -tudott, se -megbánás! érezni. Mindarra megéhezett, ami kívánatos és szép. Útjában minden gyümölcsöt leszakított s .so'ha se nézett vissza . . . És most ez az ember hazajön ide, e vidékre, erejével és szenvedélyével! Plhilippe arra gondolt, hogy védekeznie kell majd ez ismeretlen sziv-ü fivér ellen, aki egy szép napon csak átmászik a kertfalon és letelepszik itt, az ő házában. Arra gondolt és ime: itt áll előtte . . . megölelik -egymást ... és nem tud egyikük se védekezni — sirnak. első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre Is.