Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-26 / 98. szám

|üj-" <- ró /ufé-W-W.wiró^; 1914. április 26. DÉLMAGYARORSZAG 5. pontban lemlit|ett Mranais véleményezés ut­ján történik-. 6. Az engedélyieizósi feltétetekkel ellenke­ző eljárás, szóval kevert paprika forgalomba hozatala esetén, a város címerének védjegy­ként való használati engedélye megvonandó. A elmernek engedély nélkül valló hasz­nálata kihágás, amely az 1884: XVII. t.-c. 58. paragrafusába ütközik és ugylanazon tör­vénycikk 157. paragrafusának d) pontja alapján büntetendő. A kihágások ellenőrzésével és a büntető rendelkezések végrehajtásába! a Városi rend­örkapitányi (hivatali hizatik ineg. Ettől a javaslattól azt várja a tanács, hogv az ilyen városi címerrel ellátott papri­kával magasabb árakat lelhet elérni, ami .min­dig több és tclbb gazdát fog arra indítani, hogy paprikát termeljenek. Ez a körülmény a .kereskedőkre is bizonyára azt a hatást fog­ja gyakorolni, bogy a magasabb árak elér­hetése céljából valódi szegedi paprikát árul­janak. A tanács javaslatát Bokor Pál helyet­tes-polgármester terjeszti elő a közgyűlé­sen. (Saját tudósítónktól.) Első Ferenc József legelső katonája nincs többé: ma, szombaton 'délután tfélllhat érakor meg­halt. A monarchiában nem kell magyaráz­ni, 'ki volt Fejérváry Géza báró. Tisza István gróf miniszterelnök a Ház maii ülé­sén többek közt igy jellemezte: — Férfias és kemény egyéniség volt. Tökéletes jellem. Katona volt. A 'hazát és a királyt szolgálta. Kockára tette a nép­szerűségét, hogy kibékítse a királyt a nép­pel. Találó szavak: ez volt Fejérváry Gé­za báró. Amig csak a monarchiában osz­trák és magyar hadsereg lesz, emléke min­dig példaképen marad. Szegeddel külön is kapcsolódott . Fe­jérváry Géza báró, amennyiben a 46-ik gyalogezred tulajdonosa volt és Szeged országgyűlési képviselőjének, Gerliczy Ferenc bárónak apósa volt. A szegedi 46. gyalogezred Bécsben a temetésen képvi­selteti magát és koszorút tesz a rava­talra. Bécsből jelentik: Szalmával teritették be a IV. kerületi Wohlleben-utca kövezeté:, hogy kocsizörgés ne zavarja a nagybeteg báró Fejérváry Géza testőrkapitányt, aki az utolsó óráit éli. Másodnapja már, hogy ag­gasztóra fordult az állapota és az orvosok lemondottak minden reményről. Tegnapelőtt Bécsbe hivták báró Herczel Manó tanárt or­vosi konzíliumra, amely, fájdalom, arra az eredményre jutott, hogy a tudomány már nem segíthet az agg tábornokon, délután fél­hat órakor meghalt. Gyermekei és közeli ro­konai napok óta a beteg ágya mellett voltak. Egyik leánya, báró Burián Istvánné, önfel­áldozóan ápolta atyját, éjjel sem mozdult el mellőle. Mellette vo'lt fia, báró Fejérváry Im­re s a Gerliczy- és Korniss-család több tag­ja. Annyira válságossá lett tegnap a hely­zet, hogy az orvosok előkészítették a csa­ládtagokat a szomorú eseményre. A beteg is tisztában volt súlyos állapotával és maga kérte, bogy hívjanak hozzá papot. Erre meg­jelent ágyánál a Károly-templom plébánosa s föladta az ősz testőrkapitánynak a halotti szentséget. A nagybeteg családja iránt igen nagy részvét nyilvánul. Magyarországból is igen soikan részvéttel érdeklődtek ma a beteg hogyléte felől. Mindenünnen távirati és tele­fon érdeklődések érkeztek a .családhoz. Ter­mészetesen a 'bécsi arisztokrácia, a katonai és politikai körök is nagy részvéttel értesül­tek Fejérváry Géza báró haláláról. — Bécs­ből telefonálják: őfelsége a király koszorút küld Fejérváry Géza báró ravatalára és részvétét fejezi ki a gyászoló családnak. Xomlós-keresztesi Fejérváry Géza báró, 1833. március. 15-én Josefstadtban .született, atyja tábornagy volt. 1851-ig a bécsújhelyi katonai nőseidében tanult, honnan mint al­hadnagy 'lépettek! s beosz'tía.totit a Károly Fe­renc-ezreidbe, 1852. Sírásóidé ezrednél főhad­nagy lett, 1853. a főiszállásinitesteri hivatalhoz osztatott he szolgád,áttételre; 1855—57. végezte a .ha. di t iszti .iskolát s .a k atonai térképésztet tel foglalkozott; 1859,, a .háború kiütése előtt, századossá lett előléptetve. Az olasz hadjáratban részt vett s a szol­fernói csata alkalmával különösen kii,tüntet­te magáit, miért az uralkodó a Mária Terézia­rend lc'vagkeresztjévél disaitette föl. 1860. ki­rályi kamarás! s 1862. osztrák bárói méltó­ságra emeltetett. Ezután ,a Ooroniini-ezradbe tétetett át. s ,ezredéve! részt viett .a dán had­járatban. 1865. a hadjárat befejezése után, őrnagygyá s ő felsége szárnysegédévé nevez­tetett ki s mint ilyen az 1866-i hadjárat al­kallmával töhbiizben fontos kikiiIdetésieiki .t nyert az uralkodótól, melyeknek mindig pontosan elget tett. 1868. az Este-ezredben alezredes, 1870. a Rammiug-ezreid tartalék­ezredénél parancsnok, 1872. pedig iezreid.es lett a magyar királyi honvédségnél s átvette a 15. honvéddanidár parancsnokságát. Néhány héttel ezután a honvédelmi minisztériumhoz neveztetett ki államtitkárnak. A magyar honvédség szervezése s a honvédügy vezeté­se körül szerzett érdemeinek elismeréséül a király a Sz. István-rend kiskeresztjével dii­szitette fel, egyszersmind a magyarországi bárói rangot adta neki, s ezáltal a főrendi­ház tagja is lett. 1878. tábornokká nevezte­tett ki. Fejérváry a Mária Terézia- és Sz. István rendeken kiviül bírja a hadi érmet, a slezvig­holstieini emlékérmet, az I. oszt. tiszti jel­vényt, a száisz Albert-rend keresztijét, a württeimbergi Frigyes-rend középkeresztjét, és tisztje a francia becsület-rendnek. Kato­nai ismeretei a tábornoki kar egyik legkitű­nőbb tagjává, szervezési és igazgatási ké­pessége pedig a hönvédelmi minisztérium­ban nélkülözhetetlenné tévé őt; honvédelmi miniszternek 1884. nov. havában neveztetett ki. Az országgyűlésen « budapesti I. kerüle­tet (Vári képviselte. Erős megtámadások­nak volt kitéve különösen a fegyvergyár ügyében és a véderőtörvény tárgyalásakor, •de katonás egyenes modora és ügyes vitat­kozása, méginkább pedig a honvédségnek, különösen a lovasságnak nagy haladása és kifejtése ott is kiváló helyzetet biztosítottak részére. Minisztériumát megtartotta Szapáry és Wekerle kormányában ós 1892. elején Bu­dán újra mtegválaszt.atott ugyan, de vissza?­lépett, mire a király a felLsőház tagjává ne­vezte ki. 1893. nyarán, Bauer közös hadügy­miniszter halála után, komolyan szó volt arról, liogy Fejérváry nyerje e'l e méltósá­got; a kőszegi hadgyakorlat alkalmából a vörös- sas-rend nagykeresztjét kapta a né­met császártól. 1890. táborszernagy lett, 1887. áta pedig tulajdonosa a 46, (szegedi) gyalogezrednek. A politikai helyzet. (Költségvetési tárgyalások. - Az ellenzék hitelvesztett politikája. — A készülő nagy reformok. — Sándor János beszéde körül.) (Saját tudósítónktól.) A képviselőház­ban magas szinvonalu vitában folyik a •költségvetés tárgyalása. Az ellenzék a tár­gyalástól állandóan távol marad. Desbor­des Ernő tegnapi beszédéhen találóan mu­tatott rá, hogy a függetlenségiék hitel­vesztett politikájuk szolgálatára Amerikába és Szentpétervárra mennek — hívőket ke­resni. Ezek a helyeik elég távol vannak, hogy ott még hitelre találjanak . . . Itt­hon kilátásaik igen csekélyék, ám ha az ellenzék a 'küzdőtérről eltávozván, 'köteles­ségénék teljesítése alól ki is bújik, a mun­kapárt komolyan teljesiti feladatát: meg­vitatja a költségvetést, jeles beszédeikkel érleli a készülő nagy reformokat, a mi­niszteri padokról pedig fontos nyilatko­zatok esnek, melyekre az egész ország oda figyel. Sándor János belügyminiszter tegnap a készülő közigazgatási reformról tájé­koztatta a Házat, több mint két órás be­szédben. Yázolta városaink nehéz anyagi helyzetét és kijelentette, hogy a közigaz­gatás lehető egyszerüsitésével igyekezni fog a városok olyan típusát megteremteni, mely mellett az adminisztráció olcsóbb lesz és akkor megtartható lesz a városi szervezet olyan kisebb városoknál is, me­lyek túlságos anyagi megterhelés folytán a legutóbbi időben községekké akartak visszafejlődni. Igen részletesen fejtegette a belügyminiszter a községi adminisztrá­ció készülő reformját, hangoztatván a szükségét, hogy minden intézkedésnél a község anyagi ereje mérlegeitessék. A jegyzőket a miniszter a jövőben is első­sorban és főként a községi tisztviselőnek akarja megtartani, hatáskörüket pedig bő­viteni. Á készülő vármegyei reform alap­elve, hogy reformáljuk a vármegyében azt, ami a modern kor igényei szerint re­formálandó, de ragaszkodunktaezen ősi nemzeti intézményhez mindabban, ami­ben ez az intézmény a modern életviszo­nyok közt :is megteheti a magyar nemzet­nek azon szolgálatokat, melyeket egy év­ezreden át tett. Ezért a kormány a vár­megyét fentartani és uj modern alakba át­formálni akarja. Hangoztatta a miniszter, bogy a je­lenlegi közigazgatási tisztviselőkar lelki­ismeretesen végzi kötelességét. Nem azért kell hát reformálni, mivel a. tisztviselői kar nem volna megfelelő, de a megyei ELSŐRANGÚ PRÓFÉTA ÉTTEREM a város középpontján, Kárász-u. és Kölcsey-u. sarok. ELSŐRANGÚ SZALLODA + KITŰNŐ KONYHA. E'L'S'Ó'R'E'N'D'Ű K*I*S«Z*Q*|.*G*A»L*Á«S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom