Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-26 / 98. szám

4. ni. Nem tudják nevezetesen — s ezt az amerikai viszonyokat alaposan ismerő szegedi magyar embertől, Németh József, jelenleg Szegeden (tartózkodó omabai angol lelkésztől tudjuk — az Amerikai Magyar Szövetség newyorki kórházát és menedékházát az évenkinti deficittől megóvni és csak iszonyú erőlködéssel tudják ezt a két emberbaráti intézményi egyáltalán fentartani, Kitűnik ebből az is, hogy Amerikában már évek óta van Magyar Szövetség és igy nem vártak Károlyi Mihályra, hogy az megszervezze őket. Ennek a szövetségnek Clevelandban van a székhelye, jelenlegi főtitkára Baracs Henrik dr. Ez a szövetség a már emiitett két intézményen kivül jogvédő irodát is tart fenn, amely azonban az amerikai hatóságokkal közvetlenül nem tárgyalhat, hanem csakis konzulátusaink utján. [ Hogy szépen fogadták az amerikai magyarok a nagy demokrata grófot, azt elhisszük, azt is, hogy nagyszerű bankettek is voltak, amelyeken gyönyörű .tósztoik hangzottak el az amerikai magyarok részéről, de azt már nem, hogy a szalmaláng ellobbanása után Amerikából kapjon az ellenzék alkotmányos költséget.. Nem hisszük pedig azért, mert ünnepelni azt csak tudunk mi magyarok, de fizetni, azt igazán nem szeretünk. És ébben bizonyára nincs különbség köztünk és az amerikai magyarok között. Tanácsi javaslat a szegedi paprika védelmére. — Tárgyalja az áprilist közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi paprika j óh ir ne véneik védelme érdekében — mint ismeretes — két inditvány is érkezett az április huszonkilencedikére kitűzött közgyűléshez. Az egyiket Csonka Gergely törvényhatósági bizottsági tag tette és azt ajánlotta benne, hogy a spanyol paprika után kirótt mázsánként 42 koronáról 300 koronára, a kövezetvámot pedig a mai minimális tarifáról száz koronára emeljék föl. Az inditványozó szerint csak igy lehet elérni azt, hogy a spanyol paprika-import jelentékeny mértékben csökkenjen és a szegedi paprika kerekedjék fölébe. A másik indítványt Pick Jenő törvényhatósági bizottsági tag nyújtotta be, a ki viszont a védekezés egy másik módját ajánlja a külföldi konkiurrencia ellen. A törvényre hivatkozik, amely szerinte világosan kimondja, hogy a „paprika" elnevezést mikor szabad csak használni. Ehez képest a külföldi paprikát pimenton név alatt szabadna forgalomba hozni, a paprika elnevezés pedig csak a magyar, illetve a szegedi paprikát illetné meg. A város tanácsa legutóbb tartott ülésében foglalkozott az inditványotóka/1 és arra a konklúzióra jutott, hogy egyik sem alkalmas a szegedi paprika jóhirnevének a világpiacon való biztosítására és forgalmának fokozására. A tanács szerint Csonka Gergely indítványának reális alapja nem igen van, mert aligha lehet keresztülvinni a behozatali és kövezetvámok ilyen horribilis fölemelését. A Ptók-iféle inditvány szintén nehezen valósitható meg a gyakörlatban a tanács szerint, mert nem lehet kötelezni a spanyol paprika kereskedőket, hogy a spanyol paprikát pimenton név alatt hozzák forgalomba. Ezek a radikális védelmi eszközök visszahatást szülnének és káros következményekkel járhatnának, a tanács tehát középutat keresett, amelyen a külföldi kereskedőkkel szentben való minden kényszerítés és kellemetlenkedés nélkül is el lehet érni azt a célt, amit a két indítványozó is szolgálni akar. A tanács külön javaslatot terjeszt az áprilisi közgyűlés DÉLMAG YARORSZÁ G Telefon 11-85. Repríz hét. (•••••••••••.•••••••••.•••••••.••.••••GR Vasárnap Quo Vadis ? ^ iHflHÉMÉSMI HÉHi Hétfőn Psylander-re! Kedden FedákSáriwai ítablélek Szerdán fa orkán Rendes helyárak! 1914. április 26. elé a szegedi paprika védelme érdekében. A javaslat bevezető részében 'bő indokolást ad, amelyből a következő adatokat közöljük: Szegeden mintegy kétezer család foglalkozik paprikatermeléssel 5000 holdnyi területen. Ha az utóbbi évek folyamán a szegedi paprika forgalma nem is fejlődött viszsza, de nem fejlődött előbbre sem, aminek az az oka, hogy az olcsóbban termelt és abszolúte is olcsóbb spanyol paprika (pimenton) igen nagy mértékben foglalt helyet a szegedi piacon. Ez a szegedi paprika jóhirnevét erősen befolyásolta és az árakat is erősen megrontotta, továbbá a külföld bizalmát is megrendítette a szegedi paprika iránt. A külföldön az a meggyőződés kapott lábra, hogy keverésmentes, vegytiszta, valódi szegedi paprikát nem lehet kapni. A külföldi kereskedők rájöttek arra, hogy jobban járnak, ha maguk keverik a spanyol paprikát s ilyen formán a szegedi paprikát sóik (helyről kiszorították. Ám nemcsak a termelők, de a kereskedők szempontjából se kívánatos ez I a helyzet, ímert a spanyol paprika közvetítéséből eredő haszon csak átmeneti, múló jellegű és oda fog vezetni, hogy idővel a közvetítés mellőzésével mindenki maga fogja hozatni a spanyol paprikát. Hogy a külföldnek a szegedi paprikával szemben tapasztalt aggodálma bizonyos mértékig jogosult, legjobban bizonyltja ezt az, hogy a mult évben 300 vaggon paprika termett Szegeden és majdnem száz vaggon paprikát hoztak be Spanyolországból. Ennek a bajnak a legtermészetesebb orvoslása csakugyan a vámok fölemelése volna, egyrészt azonban 1917-től, amikor az uj vámok életbe lépnek, még három esztendő választ el, másrészt nem tudunk olyan vámot elérni, amely megfelelő védelmet biztositana a szegedi paprikának. Éppen ezért a tanács arra gondolt, hogy más eszközöket is alkalmazzon, amelyek senkit nem kényszeritenek, de mégis alkalmasak arra, hogy a szegedi paprika régi hírnevét helyreállítsák. A tanács tehát a következő javaslatot terjeszti az áprilisi közgyűlés elé: 1. Hatalmazza fel a közgyűlés a tanácsot arra, hogy azon bejegyzett cégeknek, amelyek köztudomásúlag csak vegytiszta és kever telén szegedi paprikát hoznak forgalomba, a város címerének védjegy gyanánt való alkalmazását megengedje. Ezek a származásit igazoló pllombáík, illetve -bárcák a legalább 5 kilós csomagon alkalmazhatók. A cimerhasználat engedélyezése a városi rendőrkapitányi hivatal, a vegyvizsgáló intézet és a kereskedelmi és iparkamara hármas véleményezése alapján történik, 2. Az engedélyért folyamodó cégek 'a cimerhasználati jog engedélyezése ellenében kötelezik magukat, hogy kizárólag vegytiszta és kevertelen szegedi paprikát hoznak forgalomba, a forgalomba hozatalnál pedig a lisztnél d'ivó egységes jelzések mintájára egységes elnevezéseket alkalmaznak és pedig: édes-nemes, édes, gulyás, specialitás, rózsa, király, merkantil. 3. A város cimerének védjegyként- való használatára engedélyt nyert cégek alávetik magukat a városi vegyvizsgáló intézet, vagy a tanács által kijelölt bármely más városi hatóság vegyi és kereskedelmi ellenőrzésének, a paprika forgalomba hozatalának és eredetének megáTlaipitása céljából. Az engedélyezett cégek .a vegy vizsgáló' intézet munkatöbbletének ellenszolgáltatása gyanánt kölcsönös megállapodás alapján meghatározandó évi díjat fizetnék a város pénztárába, amely azonban teljes összegében az első évben 2000 koronánál kevesebb nem lehet, j | r 4. A város címerének védjegyként való használatára engedélyt nyert cégek egymással szemben kötelezik magukat, liogy egymás védjegybejegyzése ellen kifogást nem emelnek és védjegybitorolási eljárást egymás ellen nem indithatnak. 5. E feltételek elfogadása esetén, -kérelmezés után az engedély más cégekre is kiterjeszthető, ha legalább három évi vegy vizsgálati ellenőrzés alatt ellenük kifogás nem merült fel. Az engedélyezés ez esetben is az 1.