Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-25 / 97. szám

1914. április 23. DÉLMAGYARORSZÁG 218. Harcolnak. (Az Unió mozgósít. — A helyzet Mexikó­ban. — Véres összeütközések.) (Saját 'tudósítónktól.) Newyorkból je­lentik: A hadügyi 'hiivatal azt a javaslatot terjesztette Wilson elnök elé, hogy 400,000 önkéntest mozgósítson. Az Evening Sun sze­rint ennek a hadseregnek a szervezésével az Unió egyúttal Japánnak is be akarja mutat­ni, hogy minden áldozatra kész és mindenre el van szánva. Londonból jelentik: Az amerikaiak vé­delmi állapotba helyezik Verakruzt és köz­vetetlen környékét, mert azt várják, hogy a mexikóiak meg fogják kísérelni a város visszafoglalását. Maas mexikói tábornok hu­szonöt kilométernyire van az ország belse­je felé és ott várja Lanquette tábornok erő­sítéseit. A város nyugodt. A mexikói hatósá­gok nem teljes(iti!k tovább hivatásukat. Az üzletek zárva vannak, az élelmiszerek ára kétszeresére emelkedett. Ivóvizet a hajókról kell a szárazföldre vinni. A helyzet nagyon hasonlit ahoz, amikor 1862-ben a spanyol, a francia és az angol csapatok, majd később a francia csapatok egyediül tartották szállva Verakruzt. Most is ki fog derülni, mint akkor, hogy a fehér csapatok nem birjá'k ki Ve-­rakruzban és ha az amerikaiak valóban nem akarnak is előrenyomulni, kénytelenek lesz­nek a partraszállitott csapatokat beljebb vin­ni az országba egészségi szempontból. fíadger tengernagy Washingtonba kül­dött jelentésében katonai szempontból okve­tetlenül szükségesnek tartja a Vera'kruztól tizenhat és huszonkilenc kilométernyire fek­vő két vasúti hid megszállását és katonasá­got és tüzérséget kért erre a célra. Ma ezerhatszáz egyesült-állami lovas katonát megtámadott négyezer mexikói. Vé­res harc támadt. Három esetben intéztek ro­hamot a lovasok ellen, aki'k mindannyiszor visszaverték az ellenséget. A harc még most is tart. •aasaiaaiaasacaai A Boldogasszony-sugáruti merénylet az esküdtek előtt. (Saját tudósitónktól.) Eto)lékie®et©s még az a vakmerő rablómerénylet, amelyet Körö­si Lajos rov,ottaniul tó borbélysegéd követett el tavaly télen a Boldoigasszony-sugáruton. A merényletnek majdnem áldozatul esett Szűcs Ignác üzletvezetőségi hivatalnok, akit Körösi súlyosan megsebesített. Ezt az ügyet tárgyalta ma a szegedi törvényszék esküdt­birósága Pókai Elek elnöklésével. A vádat Zombory Jenő királyi ügyész képviselte, a vádlottat Eisner Manó dr. ügyvéd védte. A tárgyalás megnyitása után felolvas­ták sa vádiratot, amely szerint az eset de­cember 28-án, vasárnap este hat óra tájban, történt a Boldoigasszony-sugárut 31. száma házban. Amikor Szűcs Ignác hivatalnok a házban lévő lakására hazatért, gyanús neszt hallott a belső szoibából. 'Föltűnt neki, hogy már az első szobáját is 'nagy rendetlenség­ben találta; az ajtó tárva-nyitva állott, a fehérneműk pedig a földön szétszórva he­vertek. Mikor Szűcs a belső szobába belépett, észrevette, hogy a szobában van valaki. Az ismeretlen aíak az ablak felé menekült az­zal a szándékkal, hogy a földszinti lakásból kimeneküljön az utcára. Szűcs azonban, aki erős ember, utána vetette magát, elkapta a menekülőnek a kabátját ós dulakodni kez­dett vele. A betörő ekkor az asztalról felka­pott egy begyes tartovágó kést és azzal két­szer fejbe szúrta Szűcsöt. Ezután teljes erő­vel rávetette magát a hivatalnokra, aki azon ban .még szorongatott helyzetében sem vesz­tette el lélekjelenlétét. Hosszas .küzdelem után sikerült is neki támadóját megfékezni. Kivonszolta az első szobába, ahol leteperte egy díványra és segitségért kiáltott. Szűcs kiáltására aztán a betört ablakon bemászott Lindenfeld Miklós tüzér és öccse Lindenfeld Lajos, akiknek a segítségével aztán ártalmat­lanná tették Körösit és átadták a rendőr­ségnek. A rendőrség eleinte neon birta a betörő személyazonosságát megállapítani. Végül aztán mégis kiderült, bogy Körösi Lajosnak bivják, hatszor volt már büntetve, különbö­ző bűncselekményekért. A rendőri nyomozás azt is megállapította, hogy Körösi egy társá­val együtt érkezett Szegedre, társa addig odakint őrködött, mig ő behatold a lakasba, de a másik tettest nem sikerült a rendőrség­nek megtalálni. Kőrösinéi megmotozasakor 54 régi pénz, két darab tortavágó ke®, egy öngyújtó, egy zsebéra- ós egy aranytű volt, összesen 200 korona értékben; ezeket a, űoi­mikat Szűcs lakásóról akarta ellopna. Szűcs Ignác a merénylet alkalmával busz napig gyógyuló sérülést szenvedett, ezért az ügyész ség rablás és súlyos testisértés büntette miatt emelt vádat Körösi ellen. A vádirat felolvasása után az elnök meg­állapította az iratokból Körösi „életrajzát". íA budapesti járásbíróság 1897-ben lopásért bárom heti, 1898-ban szintén lopásért 14 napi fogházra, 1902-ben lopásért és orgazdaságért két évi és 3 hónapi börtönre, 1905-ben szándé­kos emberölés kísérletéért, lopásért és ható­ság elleni erőszakért öt évi fegyházra és legutóbb pedig a szegedi törvényszéken 8 hónapi börtönre ítélték. Ezt a nyolc hónapot épen most tölti ki Körösi a Csillagbörtönben; a mai tárgyalásra is rabruhában vezették elő. A vádra vonatkozó kérdésekre előadta a vádlott, hogy Hódmezővásárhelyről azzal a oél-lal indult el, hogy betöréses-lopást köves­sen el, mert nagy nyomorban ólt, nem volt ennivalója sem. Szűcsöt nem azért szúrta meg, hogy a rablott holmikat megtarthassa, hanem menekülni akart, de Szűcs nem en­gedte ós igy védelemből volt kénytelen fegy­vert használni. Ezután a sértettet hallgatták ki, tanu­ként. Aki a vádiratban már ismertetett té­JMI N D E N K S K A C A G! \ firataláclókatés Jegyelőjegyzéseket csQtSrtSkfSI 1 kezdve d. e. II—12-lg, d. u. 5 órától elfogad URÁNIA pénztára. /Előadások fél 6, vasárnap 2 órától kezdve. / esti.í éoü előadásokon számozott Aelyek. , nyeket adta elő. A másik tanú Lindenfeld Miklós tüzérszakaszvezető volt, aiki elmond­ta, hogy Szűcs kiáltozására ment be a lakás­ra és a hivatalnok meg az öccse segítségével ártalmatlanná tette Körösit. Több tanút a biróság nem hallgatott ki, hanem áttértek a kérdések megszövegezésére, mikor az elnök délután ifélnégyre tűzte ki a tárgyalás foly­tatását A délutáni tárgyaláson a véd- és védőbe­szédekre került a sor. Az ügyész rablás és súlyos testisértés bűntettéiben kérte kimon­dani a vádlottat, a védő pedig azt fejtegette, hogy rablásról nem lehet szó. Az esküdtek ezután tanácskozásra vonultak vissza. Hosz­szas tanácskozás után az esküdtek főnöke (felolvasta a verdiktelt, amely szerint az es­küdtek Körösi Lajost lopásban és sulyostes­tisértés bűntettében mondották ki bűnösnek. A törvényszók az esküdtek verdiktje alapján a vádlottat, tekintve, liogy már hat­szor volt büntetve, négy évi fegyházra ítélte. Őrmestertől - fölfelé. — Tisztek lehetnek az altisztek. — (Saját tudósitónktól.) A tiszthiányról s a kadétiskolák emberanyag 'hiányáról már több alkalommal volt módiunk megemlé­kezni. Most az a hit érkezik, hogy legköze­lebb megalakítják ,a IV., V. és VI. hadtest szá­mára szükséges továbbszolgáló altisztek ta­nuló-századát. Ennek az a célja, hogy az al­tiszteket a tábori szolgálatban és a harc­szerű lövészetben gyakorlatilag kioktassák. Ezenkívül arra is súlyt fektetnek, Ihogy az altiszteket oly irányiban is kiképezzék, hogy szükség esetén a hiányzó tiszteket pótolni tudják. Egyelőre azoknak az altiszteknek, a kik a tanfolyamot eredményesen végzik és állandó, katonai szolgálatra jelentkeznek, — magasabb altiszti állásba való előléptetést biztosítanak. A hadvezetőségnek ezt az újítását a le­hető legszerencsésebbnek kell (tartani Tá­madnak majd orrfintorgatók, akik távol es­vén az egész katonai szellemtől, 'súlyosan kifogásolják ezt a demokratizmust. De el­felejtik, hogy a hadseregnek nem egyenru­hás divathősökre, ép csak valamivel foglal­kozókra és sétálókra van szüksége. Az ilyen tisztek nemhogy nem népszerűek a fölada­tuk magaslatán álló -parancsnokok előtt sem, de kellő alkalommal irányt is változtat­nak. Nem kell fé'lni attól, hogy elrontja a had­sereg képét az altiszt, ha idővel tisztté avan­zsál. Gondolkodnak mások isi 'kétségtelen, hogy a leginkább arravalókat válogatják ki, a modorban is előrehaladottat. Amennyire nő a tanult elem száma (máris ott tartunk, hogy lehetetlen vala­mennyinek kenyeret adni), ép annyira tele van a hadsereg úgynevezett balesetekkel. Gyermekes könnyelműségből, vagy kénysze­rítő okok folytán nem végezhettek annyi is­kolát, amennyi az önkéntességihez kell, szol­gálják a három évet. Tehát csak egy kis for­maság viszi őket a közlegényi sorba, holott intelligenciájuk, egyéni értékük azonban semmiben sem marad mögötte teszem azt annak a közismert típusnak, amelyiket a közmondásos hat ökörrel húztak ki a sze­kundából. Nagyon nagy a számuk. A három év elteltével nem maradhatnak a katona­ságnál, mert az előhaladás reménye nélkül nem lehet ambíciója a jobb család sarjának az őrmesterkedés, elmennek hát kisebb pol­gári pályára, nyomorogni. Valóságos kin­csesbányát födözött föl bennük a hadvezető­ség. Ezekből lehetnek ezután — lassabban bár, mint másból — tisztek. És ne feledjük végül, hogy a magyar ki­rályi honvédség fölállítása nem olyan régi, hogy ne lennének még köztünk járó élő em­lékei. Akkor is arravaló altisztekből pótolták a hiányt, derék iparoslegényeknek adták -meg a tiszti rangot, egyik sem maradt meg az első rendfokozatnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom