Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-25 / 97. szám

1914. április 23. DÉLMAGYARORSZÁG 218. Harcolnak. (Az Unió mozgósít. — A helyzet Mexikóban. — Véres összeütközések.) (Saját 'tudósítónktól.) Newyorkból jelentik: A hadügyi 'hiivatal azt a javaslatot terjesztette Wilson elnök elé, hogy 400,000 önkéntest mozgósítson. Az Evening Sun szerint ennek a hadseregnek a szervezésével az Unió egyúttal Japánnak is be akarja mutatni, hogy minden áldozatra kész és mindenre el van szánva. Londonból jelentik: Az amerikaiak védelmi állapotba helyezik Verakruzt és közvetetlen környékét, mert azt várják, hogy a mexikóiak meg fogják kísérelni a város visszafoglalását. Maas mexikói tábornok huszonöt kilométernyire van az ország belseje felé és ott várja Lanquette tábornok erősítéseit. A város nyugodt. A mexikói hatóságok nem teljes(iti!k tovább hivatásukat. Az üzletek zárva vannak, az élelmiszerek ára kétszeresére emelkedett. Ivóvizet a hajókról kell a szárazföldre vinni. A helyzet nagyon hasonlit ahoz, amikor 1862-ben a spanyol, a francia és az angol csapatok, majd később a francia csapatok egyediül tartották szállva Verakruzt. Most is ki fog derülni, mint akkor, hogy a fehér csapatok nem birjá'k ki Ve-rakruzban és ha az amerikaiak valóban nem akarnak is előrenyomulni, kénytelenek lesznek a partraszállitott csapatokat beljebb vinni az országba egészségi szempontból. fíadger tengernagy Washingtonba küldött jelentésében katonai szempontból okvetetlenül szükségesnek tartja a Vera'kruztól tizenhat és huszonkilenc kilométernyire fekvő két vasúti hid megszállását és katonaságot és tüzérséget kért erre a célra. Ma ezerhatszáz egyesült-állami lovas katonát megtámadott négyezer mexikói. Véres harc támadt. Három esetben intéztek rohamot a lovasok ellen, aki'k mindannyiszor visszaverték az ellenséget. A harc még most is tart. •aasaiaaiaasacaai A Boldogasszony-sugáruti merénylet az esküdtek előtt. (Saját tudósitónktól.) Eto)lékie®et©s még az a vakmerő rablómerénylet, amelyet Körösi Lajos rov,ottaniul tó borbélysegéd követett el tavaly télen a Boldoigasszony-sugáruton. A merényletnek majdnem áldozatul esett Szűcs Ignác üzletvezetőségi hivatalnok, akit Körösi súlyosan megsebesített. Ezt az ügyet tárgyalta ma a szegedi törvényszék esküdtbirósága Pókai Elek elnöklésével. A vádat Zombory Jenő királyi ügyész képviselte, a vádlottat Eisner Manó dr. ügyvéd védte. A tárgyalás megnyitása után felolvasták sa vádiratot, amely szerint az eset december 28-án, vasárnap este hat óra tájban, történt a Boldoigasszony-sugárut 31. száma házban. Amikor Szűcs Ignác hivatalnok a házban lévő lakására hazatért, gyanús neszt hallott a belső szoibából. 'Föltűnt neki, hogy már az első szobáját is 'nagy rendetlenségben találta; az ajtó tárva-nyitva állott, a fehérneműk pedig a földön szétszórva hevertek. Mikor Szűcs a belső szobába belépett, észrevette, hogy a szobában van valaki. Az ismeretlen aíak az ablak felé menekült azzal a szándékkal, hogy a földszinti lakásból kimeneküljön az utcára. Szűcs azonban, aki erős ember, utána vetette magát, elkapta a menekülőnek a kabátját ós dulakodni kezdett vele. A betörő ekkor az asztalról felkapott egy begyes tartovágó kést és azzal kétszer fejbe szúrta Szűcsöt. Ezután teljes erővel rávetette magát a hivatalnokra, aki azon ban .még szorongatott helyzetében sem vesztette el lélekjelenlétét. Hosszas .küzdelem után sikerült is neki támadóját megfékezni. Kivonszolta az első szobába, ahol leteperte egy díványra és segitségért kiáltott. Szűcs kiáltására aztán a betört ablakon bemászott Lindenfeld Miklós tüzér és öccse Lindenfeld Lajos, akiknek a segítségével aztán ártalmatlanná tették Körösit és átadták a rendőrségnek. A rendőrség eleinte neon birta a betörő személyazonosságát megállapítani. Végül aztán mégis kiderült, bogy Körösi Lajosnak bivják, hatszor volt már büntetve, különböző bűncselekményekért. A rendőri nyomozás azt is megállapította, hogy Körösi egy társával együtt érkezett Szegedre, társa addig odakint őrködött, mig ő behatold a lakasba, de a másik tettest nem sikerült a rendőrségnek megtalálni. Kőrösinéi megmotozasakor 54 régi pénz, két darab tortavágó ke®, egy öngyújtó, egy zsebéra- ós egy aranytű volt, összesen 200 korona értékben; ezeket a, űoimikat Szűcs lakásóról akarta ellopna. Szűcs Ignác a merénylet alkalmával busz napig gyógyuló sérülést szenvedett, ezért az ügyész ség rablás és súlyos testisértés büntette miatt emelt vádat Körösi ellen. A vádirat felolvasása után az elnök megállapította az iratokból Körösi „életrajzát". íA budapesti járásbíróság 1897-ben lopásért bárom heti, 1898-ban szintén lopásért 14 napi fogházra, 1902-ben lopásért és orgazdaságért két évi és 3 hónapi börtönre, 1905-ben szándékos emberölés kísérletéért, lopásért és hatóság elleni erőszakért öt évi fegyházra és legutóbb pedig a szegedi törvényszéken 8 hónapi börtönre ítélték. Ezt a nyolc hónapot épen most tölti ki Körösi a Csillagbörtönben; a mai tárgyalásra is rabruhában vezették elő. A vádra vonatkozó kérdésekre előadta a vádlott, hogy Hódmezővásárhelyről azzal a oél-lal indult el, hogy betöréses-lopást kövessen el, mert nagy nyomorban ólt, nem volt ennivalója sem. Szűcsöt nem azért szúrta meg, hogy a rablott holmikat megtarthassa, hanem menekülni akart, de Szűcs nem engedte ós igy védelemből volt kénytelen fegyvert használni. Ezután a sértettet hallgatták ki, tanuként. Aki a vádiratban már ismertetett téJMI N D E N K S K A C A G! \ firataláclókatés Jegyelőjegyzéseket csQtSrtSkfSI 1 kezdve d. e. II—12-lg, d. u. 5 órától elfogad URÁNIA pénztára. /Előadások fél 6, vasárnap 2 órától kezdve. / esti.í éoü előadásokon számozott Aelyek. , nyeket adta elő. A másik tanú Lindenfeld Miklós tüzérszakaszvezető volt, aiki elmondta, hogy Szűcs kiáltozására ment be a lakásra és a hivatalnok meg az öccse segítségével ártalmatlanná tette Körösit. Több tanút a biróság nem hallgatott ki, hanem áttértek a kérdések megszövegezésére, mikor az elnök délután ifélnégyre tűzte ki a tárgyalás folytatását A délutáni tárgyaláson a véd- és védőbeszédekre került a sor. Az ügyész rablás és súlyos testisértés bűntettéiben kérte kimondani a vádlottat, a védő pedig azt fejtegette, hogy rablásról nem lehet szó. Az esküdtek ezután tanácskozásra vonultak vissza. Hoszszas tanácskozás után az esküdtek főnöke (felolvasta a verdiktelt, amely szerint az esküdtek Körösi Lajost lopásban és sulyostestisértés bűntettében mondották ki bűnösnek. A törvényszók az esküdtek verdiktje alapján a vádlottat, tekintve, liogy már hatszor volt büntetve, négy évi fegyházra ítélte. Őrmestertől - fölfelé. — Tisztek lehetnek az altisztek. — (Saját tudósitónktól.) A tiszthiányról s a kadétiskolák emberanyag 'hiányáról már több alkalommal volt módiunk megemlékezni. Most az a hit érkezik, hogy legközelebb megalakítják ,a IV., V. és VI. hadtest számára szükséges továbbszolgáló altisztek tanuló-századát. Ennek az a célja, hogy az altiszteket a tábori szolgálatban és a harcszerű lövészetben gyakorlatilag kioktassák. Ezenkívül arra is súlyt fektetnek, Ihogy az altiszteket oly irányiban is kiképezzék, hogy szükség esetén a hiányzó tiszteket pótolni tudják. Egyelőre azoknak az altiszteknek, a kik a tanfolyamot eredményesen végzik és állandó, katonai szolgálatra jelentkeznek, — magasabb altiszti állásba való előléptetést biztosítanak. A hadvezetőségnek ezt az újítását a lehető legszerencsésebbnek kell (tartani Támadnak majd orrfintorgatók, akik távol esvén az egész katonai szellemtől, 'súlyosan kifogásolják ezt a demokratizmust. De elfelejtik, hogy a hadseregnek nem egyenruhás divathősökre, ép csak valamivel foglalkozókra és sétálókra van szüksége. Az ilyen tisztek nemhogy nem népszerűek a föladatuk magaslatán álló -parancsnokok előtt sem, de kellő alkalommal irányt is változtatnak. Nem kell fé'lni attól, hogy elrontja a hadsereg képét az altiszt, ha idővel tisztté avanzsál. Gondolkodnak mások isi 'kétségtelen, hogy a leginkább arravalókat válogatják ki, a modorban is előrehaladottat. Amennyire nő a tanult elem száma (máris ott tartunk, hogy lehetetlen valamennyinek kenyeret adni), ép annyira tele van a hadsereg úgynevezett balesetekkel. Gyermekes könnyelműségből, vagy kényszerítő okok folytán nem végezhettek annyi iskolát, amennyi az önkéntességihez kell, szolgálják a három évet. Tehát csak egy kis formaság viszi őket a közlegényi sorba, holott intelligenciájuk, egyéni értékük azonban semmiben sem marad mögötte teszem azt annak a közismert típusnak, amelyiket a közmondásos hat ökörrel húztak ki a szekundából. Nagyon nagy a számuk. A három év elteltével nem maradhatnak a katonaságnál, mert az előhaladás reménye nélkül nem lehet ambíciója a jobb család sarjának az őrmesterkedés, elmennek hát kisebb polgári pályára, nyomorogni. Valóságos kincsesbányát födözött föl bennük a hadvezetőség. Ezekből lehetnek ezután — lassabban bár, mint másból — tisztek. És ne feledjük végül, hogy a magyar királyi honvédség fölállítása nem olyan régi, hogy ne lennének még köztünk járó élő emlékei. Akkor is arravaló altisztekből pótolták a hiányt, derék iparoslegényeknek adták -meg a tiszti rangot, egyik sem maradt meg az első rendfokozatnál