Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-24 / 96. szám

.6 * DÉLMAGYARORSZÁG 1914. április 23. küldeni a mexikói tengerparthoz. Az osztrák és magyar alattvalók védelméről valószínű­leg a német hajók fognak gondoskodni. Fátyolok divatja (Saját tudósítónktól.) A párisi nők időn­kint egy-egy toilette-epidemLát bocsátanak világgá, amelynek ellentmondása nélkül hó­dolnak be a világ többi női. Ha ma félharis­nyában jelenik meg a boulevardokon egy sikkes parisienne, akkor bizonyos, hogy két hét mnlva már a Bősz pórus partján is rö­vid harisnya lesz a mondáin© odaliskok lá­bacskáján. A párisi divat-cent,agium tehát gyorsabban terjed minden más epide-miánál s ezért kell figyelő szemmel .fordulni Páris felé, különösen ilyenkor, tavasszal, amikor még csak sejteni lehet, hogy miféle holmik, kreációk és divatok kerülnek hozzánk és nőink körébe. Nos, ezúttal a fátyol körül mozog a ha­raszt, ugy látszik nem hiába, mert erős szé­ledi fújnak. Fátyol-ámulatba ejtik a párisi nők barátaikat és férjeiket, akik szegények, nem is a fátyol miatt, mint inkább a hallat­lan árakon ámulnak. A fátyol-viselet ugyan­is mérhetetlen arányokat öltött. A divato­san öltözködő nőnek naponta hat—hét-féle fátyolt kell váltania s ezenkívül nem illik egy hétnél tovább hordani ezeket a drága hol­mikat, Az uj fátyol rendkívül finom szöve­dék, pókháló vékonyságú, s tényleg mutatja is a pókháló szövés-mintáját. A finom selyem szálak ugy futnak egymásba, mint ahogy a pók szövi a hálóját és a háló közepére c á­pos hársonypók vagy seiyempillle van be­himezve. Természetesen egy ilyen mesefincm fátyoldaraibnak tekintélyes az ára ós a höl­gyek ugyancsak rajta vannak, hogy a leg­szebb és legdrágább ékesitse areecskájnkat. A fátyol-viselésnek külön esztétikai tör­vényei keltek. Minden arcnak, minden te­kintetnek külön színárnyalatú fátylak álla­nak jól és az ilyenek kiválogatásánál bá­mulni való raffinement-nal járnak el a nők. Az elv az, hogy a szemek nézését a fá­tyolnak mintegy be kell árnyékolnia. A -fá­tyolnak paszitellszerüséget kell adnia az arc­nak, a kontúrokat gyöngén el kell mosnia. A fekete színűnek nem igen van meg ez a pász­tózus ereje, mig ellenben a bizonytalan szí­nekkel nagyszerű hatást tudnak elérni. A pókos és pillangós fátylaknál még külön elő­vigyázatra is figyelmeztetni kell a hölgyeket, A selyem és bársony varratnak nem szabad komikus helyre kerülnie. Ha pontcsan az orr begyére jön, vagy rá a szájra, az meg­nevettet. A „moiuche" vagy direkt -a jobb szem alá essék, vagy pedig egy keveset a bal szájszöglet alá. Igy azután pikánsán és kedvesein hat Nagyon kedvelik a fél-fátylakat is, ame­lyek a szájat szabadon hagyják. Egészségi szempontból ezek mindenesetre helyesek, vi­szont azonban az odaliszk-fátylakról m-m igen lehet ugyanezt elmondani. Ez a fátyol­viselet abból áll, hogy a szájat és az arc alsó felét takarják be, a szemek azonban szaba­don maradnak. A török nőktől kopirozták ezt. Párisban sűrűbben látni, de hogy álta­lános lenne a viselése, nem igen lehet el­mondani. Beavatkozás Epiruszban. Parisból je­lentik: Mind valószínűbbé válik, hogy az európai hatalmak fegyveresen beavatkoznak Epiruszban, Az Echó de Paris mai számában azt az értesülését közli, hogy a hatalmak el­határozták, hogy beavatkoznak, ha az albán kormány és az epiruszi ideiglenes kormány tárgyalásának nem lesz eredménye. A lap fölveti a kérdést, nem volna-e legjobb, ha a hatalmak zónákra osztanák föl egymás kö­zött Epiruszi, ha a két fél nem tud meg­egyezni. • • bsöühöiz rxxxxxi txxx Igazgató VAS SÁNDOR Telefon 11-85 pinteken fs szombaton MWSIi Hit 08R sláger A főszerepben fi$h jVielsen. Dráma 3 felvonásban. élet-halál harc a felhők között háborítja. Szines dráma 3 felvonásban. FítttM álíő felvitel repslőglpetcKel fs IfgbajóHÜal hbhbbbbbfflbbbbb'bbttabsb Előadások hétköznap 5, 7 és 9 órakor vasárarnap d. u. 2 órától éjjel 12 óráig. A liptói furó, mint aktuális kérdés. — Ankéíeznek a minisztériumban. — Mit kivannak a sajtkereskedők? — (Saját tudósítónktól) A liptói túrónak speciális izén és szagán kivül van egy igen kiváló, sz-erény tulajdonsága is: nem igen szokott szerepelni a nagy nyilvánosság előtt. A sajtkereskedésekben rendszerint valame­lyik szögletben van a he'lye, ép igy a napi­lapokiban is, valahol egészen hátul, az élel­miszerek között, azoknak is a legvégéiben, petit betűikből, Es most, hogy a liptói táró hirtelen kilép a tágabbkörii nyilvánosság elé, talán különösnek, sőt humorosnak tet­sző, de nem szabad zokon venni íőile, mert szegény, nemi te'het róla, ha — hamasit­ják. Már pedig hamisítják. Még pedig üzlet­szerűen és leginkább azok, akikhez a tör­vény sújtó keze el sem ér. Hamisítják a ké­szítői, akik fütyülnek az élelmiszer törvény­nek arra a paragrafusára, amely előírja, hogy a liptói túróban mennyinek szabad a jühturónak lenni és mennyinek az egyéb zsiradékoknak, vagy izesilő anyagoknak. Az élelmiszereket vizsgáló ható-sági közegek pe­dig szigorúan szemmel tartják a liptói túrót, vájjon nem csapja-e be az embereket és ha a vegyvizsgálat megállapít ilyesvalamit, nem azt büntetik, aki e'ladta a sajtkereskedőnek, hanem — magáit a sajtkereskedőt. Világosan következik most már ebből, hogy miért Ikerült a liptói turó a nyilvános­ság porondjára. A sajtkereskedők követelik az élelmiszer-rendelkezések revizióját, mert ha igy -megy tovább, a liptói turó több kárt okoz nekik, mint hasznot. Azt mondják a sajtkereskedők, hogy a törvény n-em felel meg az élet követelte kettős célnak: hogy egyfelől minden visszaélést lehetőleg meg­gátoljon, másfelől, hogy ezzel a cikkel fog­lalkozókat, mezőgazdákat, gyárosokat és ke­reskedőket a fölösleges zaklatástól, igazság­talan büntetéstől megikliméilje. A liptiói turó kö­rül uralkodó állapótokat tarthatatlanoknak mondják és hogy mennyire komoly a sajt­kereskedők mozgalma, bizonyltja az, hogy a föld-mi vetés-ügyi minisztérium fog előljárni az ügy. rendezése érdekében. Amint szegedi ke­reskedőktől hallottuk, a minisztériumban leg­közelebb ankétot tartanak a kérdés tisztázá­sa céljából. Egészen stílszerű: a hamisitott liptói túrót tisztázni kell. A liptói turó körül támadt mozgalmak persze közelről érdeklik a szegedi sajt- és csemegekereskedőket is. Nekik is kellemet­len, ha turógyártó nem valódi liptóit küld a boltjukba. A liptói turó mindenütt ifontos élel­micikk, sőt a népélelmezési cikkek között el­sőrendű poziciót biztosított magának. A munkásliptói-turó, amit rendszerint a l-iszt­kereskedésekben árulnák, óriási kvantumban fogy. Érthető tehát, hogy a szegedi kereske­dők is nagy érdeklődéssel várják az ankét eredményét. Egyébként érdeklődtünk az egyik sajt- és csemegekereskedőnél, Boda Bertalannál, 'hogy -miféle reformokat kíván­nának a liptói turó körül. íme: — Az ellenőrzés terén — mondotta — sok tenni való volna. A gyárosokn-ak és 3 nagykereskedőknek ugy kellene berendez­kedniük, -hogy a termelőtől ka-pott árut mind­járt ellenőrizhessék: csakugyan valódi j-uh­turó-e. A liptói túrót két csoportba kellene osztani: az egyik tisztán juhturó volna, eZ az igazi liptói t-uró, a má'sik pediv vegyü­lék, amelyben maximálisan 30 százalék te hénturó és 70 százalék juhturó lenne. Netfl szabadna megengedni semmi esetre sem< hogy a liptói túrót más anyagokkal javítsák­inert ez ad alkalmat a visszaélésekre. Ige"1 kivánatos ujitás volna aztán még az is, Irt a gyárosra, vagy a nagykereskedőre köte­lezővé tennék, hogy a fabödön, vagy tartánV külsején, amelyben a túrót forgalomba hoz­zák, föl kell tüntetni a turó minőségét. .- }

Next

/
Oldalképek
Tartalom