Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-24 / 96. szám

4. DÉLMAGYARORSZAG 1914. április 24. A bíróság ezután, a kérdések megállapí­tása végett visszavonult. Több mint egy órai tanácskozás után fél tizenkét órakor a biróság következően állapította meg, az esküdtekhez intézendő kérdések szövegét: I. Igaz-e az, bogy a Pesti Hírlap cimü napilapnak Budapesten nyomatott, 1913. ja­nuár hónap 22-iki keltezéssel kiadott 19-ik számában Barát Ármin szerepe feliratú és a vádiratban idézett kitételeket tartalmazó közleményt Fehéri Armand, a szerzőként szereplő vádlott irta és az ő beleegyezésével tétetett közzé? Igen vagy nem? Ha az első kérdésre hétnél több igen, II. igaz-e, hogy Barát Ármin Pallós Ig­náctól kikötött jutalom és kért kölcsön, cí­mén pénzösszegeket fogadott el és hogy vi­szontszolgálatul azok fejében annak temes­vár—varjasi vasútépítési vállalatát illetően köztisztviselői minőségében közbenjárt vagy ily minőségben szerzett értesüléseit annak tudomására hozta, igen 'vagy nem? Ha az első kérdésre hétnél több igen, III. Fehéri Armand vádlott az első kér­désben leirt cselekménnyel olyan tényt állj­tott-e Barát Ármin miniszterelnökségi sajín­tudósitóról, amély valódisága esetén vele szemben bűnvádi vagy fegyelmi eljárást vonna maga után, vagv őt közmegvetésnek tenné ki? Igen, vagy nem? Ha a III. kérdésre hétnél több és a má­sodik kérdésre négynél több igen, akkor IV. a vádlott a második kérdésben emiitett cse­lekményekkel vagy azok bármelyikével be­bizonyitotta-e a vádiratban megjelölt sza­vakban foglalt tényállítás valódiságát, igen, vagy sem? (Vád és védőbeszéd.) Vadászat folyik — igy kezdte szavait Nagy Béla dr. királyi ügyész — vérben for­gó szemekkel, csattogó fogakkal űzik a va­dat. Izgató sport. És még izgatóbb, ha em­berre folyik a bajsza. Most pedig embert üz a vadász. Apró nyomtatott betűkkel: a leg­gyilkosabb fegyverrel igyekszik ieteriteni a vadat. Kikereste a vádét és kiverte fekvőhe­lyéből, lehetőleg ügyelve arra, bogy a klpé­cézett ember egy fejjel magasabb legyen a többinél. A perverz sportszenvedély gyönyö­rűségére sárba tiportak egy becsületes nevet. Itt csak a vad hajsza folyt egy kipécézett vad után. Politikai hajsza az egész, amely ép ezért elvakult és könyörtelen. Majd Barát Ármin egyéniségét ismertet­te az ügyész, mint kiváló emberét, aki a közéletben csak hasznára volt polgártársai­nak és egész életében dolgozott. Barát Ármin beszélt ezután. Elmondot­ta, hogy Pallós letartóztatása után ő ellene is hajszát indítottak, bizonyos érdekből. A bajsza annyira elvakult volt, bogy még a Pesti Hirlap munkatársai is felháborodtak a kíméletlen hang miatt. Mivel igaztalanul vádolták, elégtételt kér a bíróságtól. Ráth Endre dr. mondotta el ezután vé­dőbeszédét. Ami itt 'folyik, nem embervadá­szat, hanem tisztázása az igazságnak. A le­tiport sajtószabadságnak folyománya ez a pen. Az a kérdés csupán, hogy vájjon sza­bad-e kimondani és megírni az igazság/t. Ké­ri, hogy az esküdtek mentsék föl 'Fehéri Ar­mandot, mivel bebizonyitotta., hogy az iga­zat irta. Félőt órakor az elnöki kitanitás követ­kezett. Félhát órakor vonultak vissza az es­küdtek és egy óra múlva meghozták verdikt­jüket, amit Kerekes Izsó dr. olvasott fel. E szerint mind a négy kérdésben igen-nel fe­leltek az esküdtek s igy a biróság Fehéri Armandot fölmentette. Fehéri és ivédője megnyugodtak az Íté­letben, Barát és az ügyész pedig semmiségi panasszal éltek. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 Színházi műsor: PÉNTEK: Szibill, operett. Páros 3A. SZOMBAT: Mária Antónia, szinmü. Be­mutató. Páratlan 'Ja. VASÁRNAP délután: Nemtudomha. operett. VASÁRNAP este: Mária Antónia, szin­mü. Páros 1/a. Szimfonikus hangversenyek (Saját tudósitónktól.) Április 31-én lesz az Otthon tisztviselő egyesületének ez évad­ban az utolsó szimfonikus hangversenye. Fichtner Sándornak, a szegedi honvéd ezred zenekarának nagytehetségű karmeste­rének érdeme, hogy e hangversenyek alkal­mával közönségünk nemcsak a klasszikus re­mek zeneirók müveivel ismerkedtek meg, ha­nem jeles karmesterünk a modern zeneiro­dalom gyöngyeit és a magyar komponisták jobb müveit adta elő. Fáradtságos munkájá­val a szegedi közönség elismerését nyerte s ma Fichtner Sándor hangadó művésze Szeged városának. A lefolyt 1913—14. év szimfonikus hang­versenyeken & következő müveket adták elő: I-ső hangverseny: 1913. október 30-án: 1. Beethoven: Goriodán nyitány. 2. Haydn: Symphonia (B-dur). 3. Glosounow: Elégia. II-dik hangverseny: 1913. év november 29-én: 1. Volkmann: Symphonia (B-dur). 2. Thomas: Aria a Mignonnciimü dalműből. Éne­kelte: Hilbert Janka. 3. Tschaikowszky: Fá­tum. 4. Kőnig: Psraeludium és Fuga. III-ik hangverseny: 1913. év december 20-án: 1. Mozart: iSymphonia. (Jupiter). 2. Bacli: Suite (Dtáur). 3. Fichtner: Adagio (oellóverseny II-dik tétele) Friedler Walther. 4. Wagner: Lohengrin. II-dik felvonás előjá­ték. IV-ik hangverseny: 1914. év január 27­én: 1. Beethoven: Vitáik Sympbonia (Pasto­rál). 2. Vienatemps: Ooncert (d moll). Feren­4. Wagner: Lolhengrin Illtáik felvonás előjá­téka. V-ik hangverseny: 1914. február 28-án: 1. Beethoven: Prometheus nyitány. 2. Men­delssohn: Zongora verseny (g moll) Bőhm Flóra. 3. Goldinark: Sympbonia (Es dur). Vitáik hangverseny: 1914. év március 31­én: 1. Mozart: Varázsfuvola nyitány. 2. Hydn: Sympbonia: Oxfordi (G dur). 3. Bach -Fichtner: Praeludium és Fuga, Fichtner Sándor saját zeneszerzői hang­versenye a — Tisza-szállóban március 21-én: 1. Magyar nyitány. 2. Dal: Hilbert Janka és Zucker Simon. 3. Vágyódás: Schweiger Sán­dor és Salvó Róbert. 4. Szimfonikus románc. 5. Cello hangverseny. 6. Magyar symphoniai költemény. Vll-dik hangverseny: Április 29-én: 1. Mendelssohn: Ruy Blas. 2. Bruckner: Sym­phonia (Es). 3. Wagner: Siegfried halála. Érdekes az utolsó hangverseny Bruckner szimfóniája. Budapesten kivül még az or­szágban sehol sem adták elő. * Szerződtetéseit. Legújabban a vidéki színészek között & következő szerződések léptek életbe: Palágyi Lajos, a miskolci szín­ház igazgatója szerződtette szeptembertől Haller Irma szubnett-primadonnát, Lukács Sári koloraturénekesnőt, Pádly Margit szub­retténekesnőt, Fodor Ella hősnőt, Völcsey Ró zsi vígjátéki szübrett-naivát, F. Lányi Irma anyaszínésznőt, Marossy Géza énekes bonvi­va.ntot, Pethő Attila szerelmes színész, bonvi­vantot, Krisztinkovics Imre szereimesszi­nészt, Czakó Pál jellemszinészt, Bárdossy Pál énekes sihedert és Endrey Jenő táncos komikust. — Almássy Endre, a szegedi szín­ház igazgatója szerződtette szeptembertől Ungváry Móric jellemszinészt és Krasznay Elek énekest, — Szalkay Lajos, a székesfe­hérvári színház igazgatója szerződtette szep­tembertől Matolcsi Béla baritonistát, Gömö* ry László énekes sihedert, Jávor Aranka hős­nőt és szendét. — Mariházy Miklós, a kecs­keméti színház igazgatója szerződtette szep­tembertől Takács Mariska hősnőt es Árkos­sy Vilmos apa- és jellemszinészt. — Kiss Ár­pád, a szatmári színház igazgatója szerződ­tette szeptembertől Kovács Hanna énekes­nőt. — Remete Géza szinigazgató szerződtet­te szeptembertől Bartunek József táncos ko­mikust ós László Mária bősnőt. — Mezey Bé­la, a debreceni színház igazgatója szerződ­tette szeptembertől Niezky Ilona anyaszinész nőt és Magas Béla jellemszinészt. — Nemé­nyi Lipót szinigazgató szerződtette szeptem­bertől Földassy iSándor bősszerelmest. Sze­pessy iSándor buffo-kómikust, Czakó Béla ba­ritonistát, Székely Károly lirai szerelmes, bonvivantot, F:iló Jolán kómikát és Szalon­tai Árpád énekes, táncos sihedert. — Krémer Sándor, az ungvár—munkácsi színházak igazgatója szerződtette mostantól Peterdi Klári szendeszinésznőt. — Márffy Károly dr. igazgató szerződtette mostantól Gyöngyi Jo­lán koloraturénekesnőt. * Mennyit keres Moissi ? Moissi, kit Kain halála óta a német színpad legjelesebb drámai bősének mondanak, olasz származású és huszonkét éves koráig nem tudott egy ár- ­va német szót sem. Mégis bejutott a iBurg­szinházba, de csak statisztának; mikor úgy­nevezett beszélő próbát tartottak vele, irgal­matlanul megbukott. Ekkor Neumann Ange­lolioz ment, (szószerint: ment, Bécsből Prá­gáig gyalog), az felismervén Moissi tehetsé­gét, azután német nyelvtanárt fogadott neki, majd később Urfusz Mária színésznő, Moissi­nek felesége, tökéletesítette Mossi kiejtését és jártasságát a német nyelvben. Ma a mű­vész évenként mintegy 120.000 koronát ke­res és szó van arról, bogy a Burgszínház­hoz szerződtessék. * Mária Antónia. A színházi iroda je­lenti: Szomory Dezső pompás történelmi színjátékának szombat esti bemutató előadá­sát már készülten várja a drámai személy­zet. A szereplők gondos és lelkiismeretes ta­nulmányaiból ítélve, a darab előadása min­denképen sikerültnek ígérkezik. A Mária Antónia szcenikailág is súlyos föladat elé állit la, a színházat, az igazgatóság nem ki­mm és riMl ééi hüm i síi RIITITRVIK első kézből, nagy választékban csakis az = UUIUlltfll Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre Is. fojts ujon

Next

/
Oldalképek
Tartalom