Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-17 / 90. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telzfenszáa: 305. Egyes szán ára 19 ölér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K 12negyedévre K 6'— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28- félévre . . K 14.negyedévre K 7 — egy hónapra K 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9, Telefonszám: 81, Egyes szára ára 19 fillér. Szeged, 1914. 111. évfolyam 90. szám. Péntek, április 17. Parlamenti föladatok. Irta: Niamessny Mihály dr., országgyűlési képviselő. HaiMmas munkásság áll a -magyar parlament mögött, mióta az obstru-kció leküzdése feladatának visszaadta. A törvényalkotások egész sora tölti be az utolsó két év törvénykönyveit. Évtizedek hátralékai nyertek elintézést. A magyar köz'vékmény csak most alkothat majd magának helyes képet arról, hogy minő károkat okozott a nemzetnek az, hogy parlamentje nem -működött, amikor évtizedek mulasztásainak a pótlásáról szó. Itt van mindenekelőtt a költségvetés kérdése. Éveken át meggyök-er-esedett szokás volt, -hogy a költségvetési vita hónapokon á't 'húzódott el, sőt az ellenzéki sikerek, in'áha in,ég kormánypártiaké is, netovábbja volt, ha az országot ex-léxbe kergethették. A koalíció kormánya saját parlamentjétől, saját többségétől 1909. végén mem tudta még az indemnitást Sem megkapni. Azóta nagyot változtak a felfogások és mind általánosabbá vál't a tudat, hogy iá költségvetés létrejöttének meghiúsítása nem annyira a kormánynak árt, mint az ország érdekein üt helyrehozhatatlan sebéket. Az lállamihitelnefc (forrása az európai, pénzpiacon uralkodó bizalom, /amelyet a folytonos ex-lexek Ős a költségvetés rendetlenül történő megállapítása gyökereiben támadtak meg. A 'költségvetés, ha létre is jött, gyakran oly időben emelkedett törvényerőre, amikor közgazdasági hasznot már alig hozott, mert -mindazon létesítményiek, melyeket tervezett, ellkésés miatt nem voltak többé megvalósíthatók. Már most a költségvetés megállapítása az uj házszabályokban biztosítva van, a költségvetési év pedig juliusban vévén kezdetét, bőven áll rendelkezésre idő az államháztartás szükségleteinek fedezésére. A költségvetési vita mégis a politikai -eszmék tisztázására alkalmat fog adni és lesz mód arra, hogy az -ország megismerje leghitelesebb helyekről a jövő feladatait. A delegáció összeülése is igen érdekes politikai esemény számba megy. A .közös költségvetésnek keretei ugyan — sajnos — meg vannak állapítva ós azokon- az általános európai feszüiltjség, 1 a fegyverkezési láz, valamint agressziv politikai irányokat követő szomszédaink változtatni nem engednek, mindazonáltal érdekes- -és tanulságos felvilágositálsókat kaphatunk és bizonyára fogunk is kapni a monarchia külpolitikájának legközelebbi feladatai felől. Tisza István gróf alaposan él (az 1867:XII. t.-c.-ben a magyar miniszterelnök részére lefektetett joggal, hogy a külpolitika intézésében befolyása legyen és maga a magyar parlament is az ő miniszterelnöksége óta ismétélten fontos, az európai politikára is befolyással biró nyilatkozatok színhelye volt. A delegációkban is érdékes külpolitikai fejtegetések hangzottak el a mult ülésszakon is és 'az európai helyzet csak indokolttá teszi, hogy a mostani alkalommal is nemzetközi relációinak megfelelő világításba helyeztessenek. A belpolitikai kérdéseket illetőleg a parlament munkássága a közigazgatási reform jegyében fog lefolyni. A közigazgatási reform lényegére Tisza István gróf miniszterelnök és Sándor János belügyminiszter legutóbbi fejtegetései élénk világot vetettek 'és szélesebb körök kíváncsisága a javaslatoknak a legközelebbi jövőben történendő beterjesztése által teljes kielégítést fog találni. Annyi bizonyos, hogy a reform nemcsak iá választási rendszernek kinevezési rendszerré való átváltoztatását fogja hozni, hanem a szakszerű közigazgatás biztosítását már most nemcsak a minisztériumokban, hanem az alsó és különösen a középfokú hatóságoknál is. Ez taláni módot fog adni arra, hogy ne minden ügynek végeldöntése terhelje a minisztériumokat és véle a közönség türelmét, mely a hosszadalmas instanciákat alig tudja bevárni, hanem mezőgazdasági, ipari kulturális érdekeinek már a középfokú hatóságoknál találják meg a maguk szakszerű és kielégítő, megnyugtató gondozását. Mindezen kérdésekkel kapcsolatban bizonyára az autonómia rendezése is várható. Ép e 'sorok írója volt az, aki az utolsó költségvetési vita alkalmával rámutatott arra, hogy mily kevéssé feM meg Tapsoljanak a mamának. Irta: Karinthy Frigyes. (Magánjelenet. Elmondja egy nyolc éves kisfiú. Sápadt, feketeszemű gyerek, kicsit elhanyagolt. Nagyon izgatott, mintha lázas volna. Sokszor köhög is.) A függöny két felvonás közt, a szünetLen, váratlanul 'szétmegy. A kisfiú (bejiön, óvatosan néz körül, egy csokrot szorongat. A sugólulk fölé hajol, nagyolt' lélegzik. Fölemeli- az u'jját, ragyogó sz-e"BakkeH fordul a közönség fellé.) Pszt! Ne -tessék megijedni! 'Ne 'tessék 'Szólni s-enkiin.dk! Mint én fogok játszani! 'N-am vette észre senki, felhúztam -a függönyt . . . tudtam, Ihol kell, nem1 i-s láttak, hogy benéztem, megszöktem hazulról . . . annyian szaladgáltak a kulisszáik közt... nem vettek észre... beszöktem ... ez most nem Szünet. Sz' tudom, én-, hogy kell játszani. Rendező ur ,rendez, ügyelő uir ügyel. Aztán van vastaps és jelenés. Aztán van domborítás. Aztán van- bokréta, az én mamám irmodig hap bokrétát. , _. .,, . Az én imamám a G. Balog Etel, aki_ itt látszik, a hites színésznő, az én szép, drága imahiám, ami drága 'hősnőnk, drámai színedet, csillag. . .. Az én -mamáim olvan világhíres szinimuyészet, a legvilághíresebb az én. mamám. Az én mamám játszotta az Ibsent a Taikaroúo.ba... nem is, hanem a Gerhardot játszotta ... előkelő ti'lizálássall játszott az én marnám — benne volt az újságba. Az én .marnám- kidomborította az -egyéniséget, az én. -mamám. Volt az újságba, a Málnássy bácsi irta. (Köhög.) A Málnássv bácsi kritikus. Nagyszerű kritikus, mondta az én. ma-mám, az én drága hősnőm. A Málnássy bácsi beszélt a papával: — de a papa nem szereti a Málnássy bácsit, mondta a papa, nyavalyás' alak -ez, édes fia-m, mondta a mamának, de a mama védte. (Köhög.) Az én papám olyan erős- és egy-szer megver t há ... há ... három .rablót és megölte eket és a rablók szalad-tak az -erdőbe és akkor -az én. papám- fcerget-tc, mindig kergette és a ra-blclk felmásztak a fára és az én napáim, .megrázta a fát és addig rázta, mig a rabló-k mind meghaltak. Az. én papám olyan -erős, minit a király és mi -azelőtt nagyon- gazdagok voltunk és v-o-lt há... Ih-á ... háromszáz forintunk. (Köhög.) De mostan, szegén vek vagvunk, mert a gázsi még ruhára- s-e elég, a diri' nem ad -bezzeg ruhára küllőn, és a papám mindig busul, mert m-o-st is erre a báli belépőre, a -Molnárdarabba; kellett -száz forint (Köbög.) De a imaimám gyönyörűen- látszott a darabba, mink a papáival hátiul ültünk, rne-rt a panának rossz volt a 'kabátja, irree Ivuka-s v-o-lt. És mindenki kiabált ..Balog! Balog!" -és én kibántam „Az én mamám! Az én ma-mám!" -de a papa Ihuzta a kabátom -és -nem hagyott kiabálni. (Köhög.). Én ltuid-om mér haragudott a papám; mert a mamám a- darabba -na^on csókolta a -Bubáky -bácsit, aki a hős-sz-erélmet játszotta a darabba. Egész hazafelé a papa n-am 'szóló semmit, csiaík a mamám beszélt és ad-ott nekem egy virágot az én drága- mamám. (Sóhajt.) (Szünet.) Ha én- leányin-ak születtem volna, én is -színésznő .-lennék, mint a imamám. Olyan szép, drága színésznő és szagos r-ulhába járnék. (Sóhajt.) De én- tisztességes katona leszek, m-ondta a -papa. Én -rám nem. kell vigyázni, mond a a -papa. (Köhög.) Az én- papáim olyan, erős ... -háromszor olyan -erős, mint a legerősebb ember a világon-... Én maagm is be tudom ven-ni az -orvosságot, im-ou.dta -a papa... Én tudom, mért busul mindig a papa-, mert a malma -sohase lehet otthon.és csak nagyon későm jön- haza, mikor én már alszom ... Én megmon-d-t-aim a papának! nézd, papa-, hát nem jöhet haza, u-gv-e, (ujjain számol) ugy-e -délelőtt egvi-g vau a próba, akkor ebédel kettőig, kettőkor a -szabómé, meg a kávéház •miatt, ugy-e, az hozzá kell .a domboriíáttio-z Aztán hat-kor már a színháznál van na most a darabnak tizenegykor vége, akkor még vaosorazik . A Málnássy bácsi ihazaki-sé['i;-;!-ÍKíOR-]. Hát Papa, még nem lehet m. Mondja az én papám, hosrv csak aludj fiam, én, ugy is teszek, mintha aludnék,