Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-27 / 72. szám

ti. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 27. lására reflektálva, azit mondja, hogy ő igazat mondott s éppen /ezért szükségtelen mosa­kodnia. Egyébként is egy főmérnöknek nincs módjában annyit mosakodni, mint /egy szer­kesztőnek. A mérnökség nem a saját inicia­'t'ivája szerint járt el, hanem utasítás alap­ján, amikor alapul vette Strasser terveit. Wimmer Fülöp: Annál inkább meg kell ifizetni .érte! Pásztor József személyes kérdésben kér szót. Nem sértette a főmérnök személyét, ha­nem abból az állásából folyóllag, amit a 'tör­vényhatósági bizottságban elfoglal, jogos kritika tárgyává tette csupán a mérnökség­nek a vásárcsarnok tervei ügyében követett eljárását. Kormányos /Benő dr.: Jól 'tette! Pásztor: Ha már most — folytatta — a főmérnök ur ezért a kritikámért azzal fe­lel, hogy egy fő/mérnöknek nincs álkalmia annyit mosakodni, mint egy szerkesztő­nek . . . Ottovay István: Nem azt' mondta! Tóbiás László: Félreértés! Mást mon­dott! Ottovay István: Azt mondta, hogy nincs hozzá módja . . . Tóth Mihály: Igen, ezt mondtam! Pásztor József: Akkor nem szólok sem­mit. Dobay Gyula dr. ismét hongsulyozza, hogy 'hat hónapig nem határozhat ebben a kérdésben a közgyűlés. (Nagy zaj, ellent­mondások.) Elnök a szervezeti szabályokra hivat­kozva kijelenti, hogy Dobay dr. fölfogása té­ves, inert a hat1 hónap a jelen, esetre nem vonatkozik. Szavazás utján döntött ezután a köz­gyűlés. A honoráriumot illetőleg mellőzte a tanács javaslatát és csekély többséggel azt az indítványát fogadta el, amely szerint négyezer koronát ad a város. Sírás-sernek. Elfogadta még a közgyűlés Tordainak azt az indítványát is, hogy a vásárcsarnokra sze­gediek számára zárt versenytárgyalást hir­dessenek. (Apróbb ügyek.) Böhm és Balogh szegedi vállalkozók fe­•lebbezést adtak be az ellen, hogy a tápéi komp'hoz vezető ut kőanyagát Liuikenfeller Pál szállítsa. A szegedi vállalkozók ajánlata 788 koronával olcsóbb volt. Kormányos Benő dr. a fölebbezés mellett szólalt föl. A közgyűlés helyt adott a felleb­bezésnek és a kőanyag szállításával a Böhm és Balogh céget bizta meg, de csak azzal a kikötéssel, hogy annyiért tartozik az anya­got szállítani, mint amennyiért a másik cég szálllitotta. Elhatározta a közgyűlés, bogy a ma­gyarországi kisbirtokosok szövetségébe pár­toló tagként belép s a szövetségnek egyszer és mindenkorra 200 koronát szavazott meg. (A fogadalmi templom.) A fogadalmi 'templom tervei ügyében Gaál Endre dr. tanácsos referált. Beterjesz­tette a fogadalmi templom-bizottság azon javaslatát, amelly egyben a tanács javaslata is, hogy a templom 'tornyának a kivételével a részletek kivitele alapjául Foerk Ernő tervvariámsait fogadják el. Tóbiás László ugy véli, hogy a tanács javaslata nem simítja el teljesen azt a har­cot, amdy a fogadalmi templom épitése kö­rül támadt. Azt indítványozza, utasitsák Foerkot, hogy a kereszthajók kivitele tekin­tetében is ragaszkodjék Sdmlek terveihez és a padiástetőik kiképzésénél is Schulek terveit kövesse. Pillich Kálmán' köszönetet mond Já­szai Gézának azért/ az odaadó tevékenysé­gért, amit ebben/ az ügyben kifejtett. Tóbiás indítványához csatlakozik. Gaál Endre elő­adó a fogadalmi templom-bizottság működé­séért fejezi ki köszönetét és szintén, hozzá­járul Tóbiás indítványához. A ' közgyűlés egyhangúlag ilyen módosítással fogadta el a tanács javaslatát. Az elnök ezután a közgyűlést az idő elő­rehaladottsága miatt berekesztette /és a foly­tatását pénteken délután négy órára tűzte ki. Szathmáry Árpád temetése. (Saját tudósítónktól.) iMa délután há­rom óraikor temették el Szathmáry Árpádot, a szegedi színház kiváltó tehetségű tagját. Hogy Szathmáry hirtelen halála milyen mély részvétet keltett, azt legőszintébben a mai temetése tükrözi vissza, melyhez fogiható, impozáns temetés évek óta nem volt; Szege­den. Több ezer ember jelent meg Szatyi te­metésén és több ezren, kisérték el utolsó ut­ján., egészen a temetőig. Az általános részvétet az a nagy nép­szerűség váltotta ki, amely Szatyit itteni pályafutása alatt-művészetének és kedves egyéniségének szimbólumaként körülvette. A .mai temetésen igazán, ott volt Sze­ged társadalmának színe-java és ezenkívül minden frázis nélkül el lehet mondani, hogy a társadalom, minden rétege. Eljött a páho­lyok parfümös, glasszé keztyüs közönsége; ott voltak a körszékek vasalt nadrágu, fi­gyelmes látogatói is; de nem hiányzott a zártszék, a karzat és a kakas/ülő publikuma sem. És azok, akiket a mindég, kedélyes, ál­dott humorú Szatyii annyiszor megnevette­tett, ma egy-egy könnycseppel áldoztak em­lékének. Délután 3 órakor vette kezdetet a gyász­szertartás, de már .félháromkor annyian áll­dogáltak a Szent György-utca 1. szám alatt lévő gyas/zház előtt, hogy a forgalom meg­akadt. Három órákor pedig már alig lehe­tett f-entartani .a rendet, ugy, hogy rendőrök csináltak utat a koporsó számára, melyet a ház előtt felállított emelvényen helyeztek el. A gyászszertartáson megjelent Bokor Pál he­lyettes polgármester és Gaál Endre dr. kul­turtanácsos is; Dávid /Mihály református kántor kezdte meg a gyászszertartást .és az egyház részéről Godáos Béla segédlelkész mondott magasszárnyalásu, megható .gyász­beszédet. A koporsót Szathmáry rokonai, ba­rátai és kollégái vették körül. A koporsó mel­lett fiatal felesége állott, akinek hangos zo­kogása nagy részvétet keltett. A gyászszertartás elvégzése után megin­dult a gyászmenet a színház /felé. A halottas kocsi előtt cigányzenekar haladt és Chopin gyászindulóját húzta. A Szent /György-utcán, Tisza Lajos-iköruton, Batthyányi-utcán ke­resztül vitt el Szathmáry utolsó útja a szin­házi g. Amerre csak elvonult a gyászmenet, mindenütt ujabb résztvevők csatlakoztak hoz­zá ugy, hogy a szinház környékén mikor ösz­szecsapott a két tömeg, valósággal életveszé­lyes volt a tolongás. Egy asszony rosszul is lett, egy kisgyereket pedig majd eltapostak, ugy kellett a rendőröknek kivezetni őket. A szinház /főbejárata előtt megállott a ha lottas kocsi és a .színtársulat kórusa elénekel­te a „Miért oly borús" cimü gyászdalt. Az­után Csiky László, a színtársulat /tagja mon­dott búcsúztató beszédet: „Drága halottunk, testvérünk, kedves Szatyi! — kezdte beszédét, — mielőtt utolsó utadra elmegy, mielőtt örökre, megpihensz, állj meg egy szóra, bú­csúzni akarunk tőled". Csiky László baráti szeretettől, kollegiális érzékenységtől átha­tott meleg szavai, nagy hatást keltették és a hallgatók közül sokan sirva fakadtak. A bú­csúztató beszéd után, újból megindult a me­net az egyesült .cigányzenekarok gyászmeló­diája mellett. A Bástya-utcán, Széchenyi­téren, Kárász-utcán. Dugonics-téren és Kál­vária-utcán át vitték ki a koporsót a belvá­rosi, református temetőbe. A résztvevők nagy tömege egészen a temetőig kisérte ki Szath­máryt, .ahol a koporsóját mógegyszer beszen­telték. A temetőben az alábbi felírású koszorú­kat helyezték el sirján: Kedves Árpád isten veled, a viszontlátásig — Piroskád. — Utol­só üdvözlet — Pap Gábor. — Szathmáry Ár­pádnak — A sziniigyi bizottság. — Szeretett keresztapának — A Lind-család. — Kedves Szathmáry, isten veled — Szerető /barátaid. — Felejthetetlen pálv,atársunknak — A szín­társulat. — Utolsó útjára Szathmáry bácsi­nak — Az Ipariskola ifjúsága. — Szathmáry Árpádnak — A szinhá/z műszaki személyze­te, — Szathmáry Árpádnak — Az országos szinészegyesület. — Isten veled — Józsi, Im­re, Sándor. — Szeretett Árpádunknak — Apa, anya, Berta és Palika. — Szathmárynak — Antal Erzsi. — Felejthetetlen jó Szathmáry barátunknak —• Kende Jenő és Ernő. — Szathmáry Árpádnak — .Nádasy József szín­társulata. — Müvésztársamnak — Psylander Waldemár. — Kedves Szathmárynak — Rigó Gizi. «M&aaaBaaaaBaaaBaBaa«aBaaaaaBaaaaBaaaciaaaaBaaaaaaaa Hans Friedenthal Szegeden. — Aki feltalálta az apa­megállapitó szérumot. — (Saját tudósítónktól.) Korunknak nem­csak egyik legérdeksebb, de egyúttal legérté­kesebb tudósa is fordult meg csütörtökön va­rasunkban. E tudós: Hans Friedenthail, a ber­lini Charité fiziologiai intézetének professzo­ra. Bukarestbe menőben szállt ki Seemayer Villibaldnak, az ors/zágoe efhnografiai mu­zeum igazgatójának a kíséretében előbb Kecskeméten, majd itt Szegeden, ahonnét át­rándult iSzóregre is. Magyar, illetve ez utób­bi helyen szerb típusokat tanulmányozott. Annyira, .amennyire ez ilyen rövid idő alatt egyáltalán lehetséges volt, mert mindenütt csak néhány órát töltött. Egy-egy pillantás­sal méréseket eszközölt a vele szembekerü­lök arcán, illetve koponyáján. Mintha milli­méter-pontosságú mércét hordana a szemé­ben. Tanulmányozásának ránk vonatkozó eredményéről nem nyilatkozott és igy erről nem is számolhatunk be. De nem is ez a lé­nyeges, amit erről a nagy tudósról tudnunk illik. Friedenthal ugyanis — és ez teszi őt igazán érdekessé és mindenekfölött értékes­sé — a fiziologiai szerűm-reakció feltalálója. Hogy világosabban beszeljünk: ő olyan szé­rumot fedezett föl, — a lapok annak idején, igy a Délmagyarország is, hirt adtak róla, — amelynek beoltásávail minden kétséget ki­záróan állapítható meg a vérrokonság, még pedig az egyedekig menő vérrokonság. Neve­zetesen csalhatatlanul meg tudja állapítani az ő szérumával minden gyermeknek az ap­ját. lEnnek micsoda kihatása lesz a jövőben, azt elképzelhetjük, ha e'lgondol/juk, hogy hány meg hány embernek kell gyermektar­tást fizetnie a más gyermekeért. A gyerek tar­tási pörökben nem lesz a biróság bizonyko­dó tagadásokra és sokszor igen ingatag aLa­pu állításokra utalva, hanem egyszerűen el fogja rendelni ezzel a szérummal a beöltást. Hivatva van ez a szerűm egész morális éle­tünk átalakítására. Az emberiség erkölcsi ja­vulását fogja maga után vonni ez a szerűm. Amikor mindenkinek módjában fog állani, hogy egy egyszeri beoltással meggyőződjék, hogy ő-e az apja annak a gyermeknek, aki­nek az anyja az ő felesége, kétszer is meg fogják gondolni az asszonyok olyasminek az elkövetését, amire most sokszor olyan szíve­sen ós meggondolatlanul szánják el magukat. Megdől a régi rómaiak igazsága: Mater eerta, páter semper incertus, az anya biztos, de mindig bizonytalan az apa. Messzire ve­zetne Friedenthal szérumának az emberi élet minden megnyilvánulására való hatását részletezni és még jobban ráijeszteni az asz­szonyokra. Már tudniillik az olyan asszo­nyokra, akikre valóságos áldás, hogy eddig ilyen szerűm még nem létezett. S hogy maradjanak egészen vigasz nélkül, eszükbe juttatjuk, hogy minden méregnek van ellő®* mérge s ha Friedenthal feltalálta az ap»' megállapító szérumot, majd csak akad vala*

Next

/
Oldalképek
Tartalom