Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-27 / 72. szám

ti. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 27. lására reflektálva, azit mondja, hogy ő igazat mondott s éppen /ezért szükségtelen mosakodnia. Egyébként is egy főmérnöknek nincs módjában annyit mosakodni, mint /egy szerkesztőnek. A mérnökség nem a saját inicia't'ivája szerint járt el, hanem utasítás alapján, amikor alapul vette Strasser terveit. Wimmer Fülöp: Annál inkább meg kell ifizetni .érte! Pásztor József személyes kérdésben kér szót. Nem sértette a főmérnök személyét, hanem abból az állásából folyóllag, amit a 'törvényhatósági bizottságban elfoglal, jogos kritika tárgyává tette csupán a mérnökségnek a vásárcsarnok tervei ügyében követett eljárását. Kormányos /Benő dr.: Jól 'tette! Pásztor: Ha már most — folytatta — a főmérnök ur ezért a kritikámért azzal felel, hogy egy fő/mérnöknek nincs álkalmia annyit mosakodni, mint egy szerkesztőnek . . . Ottovay István: Nem azt' mondta! Tóbiás László: Félreértés! Mást mondott! Ottovay István: Azt mondta, hogy nincs hozzá módja . . . Tóth Mihály: Igen, ezt mondtam! Pásztor József: Akkor nem szólok semmit. Dobay Gyula dr. ismét hongsulyozza, hogy 'hat hónapig nem határozhat ebben a kérdésben a közgyűlés. (Nagy zaj, ellentmondások.) Elnök a szervezeti szabályokra hivatkozva kijelenti, hogy Dobay dr. fölfogása téves, inert a hat1 hónap a jelen, esetre nem vonatkozik. Szavazás utján döntött ezután a közgyűlés. A honoráriumot illetőleg mellőzte a tanács javaslatát és csekély többséggel azt az indítványát fogadta el, amely szerint négyezer koronát ad a város. Sírás-sernek. Elfogadta még a közgyűlés Tordainak azt az indítványát is, hogy a vásárcsarnokra szegediek számára zárt versenytárgyalást hirdessenek. (Apróbb ügyek.) Böhm és Balogh szegedi vállalkozók fe•lebbezést adtak be az ellen, hogy a tápéi komp'hoz vezető ut kőanyagát Liuikenfeller Pál szállítsa. A szegedi vállalkozók ajánlata 788 koronával olcsóbb volt. Kormányos Benő dr. a fölebbezés mellett szólalt föl. A közgyűlés helyt adott a fellebbezésnek és a kőanyag szállításával a Böhm és Balogh céget bizta meg, de csak azzal a kikötéssel, hogy annyiért tartozik az anyagot szállítani, mint amennyiért a másik cég szálllitotta. Elhatározta a közgyűlés, bogy a magyarországi kisbirtokosok szövetségébe pártoló tagként belép s a szövetségnek egyszer és mindenkorra 200 koronát szavazott meg. (A fogadalmi templom.) A fogadalmi 'templom tervei ügyében Gaál Endre dr. tanácsos referált. Beterjesztette a fogadalmi templom-bizottság azon javaslatát, amelly egyben a tanács javaslata is, hogy a templom 'tornyának a kivételével a részletek kivitele alapjául Foerk Ernő tervvariámsait fogadják el. Tóbiás László ugy véli, hogy a tanács javaslata nem simítja el teljesen azt a harcot, amdy a fogadalmi templom épitése körül támadt. Azt indítványozza, utasitsák Foerkot, hogy a kereszthajók kivitele tekintetében is ragaszkodjék Sdmlek terveihez és a padiástetőik kiképzésénél is Schulek terveit kövesse. Pillich Kálmán' köszönetet mond Jászai Gézának azért/ az odaadó tevékenységért, amit ebben/ az ügyben kifejtett. Tóbiás indítványához csatlakozik. Gaál Endre előadó a fogadalmi templom-bizottság működéséért fejezi ki köszönetét és szintén, hozzájárul Tóbiás indítványához. A ' közgyűlés egyhangúlag ilyen módosítással fogadta el a tanács javaslatát. Az elnök ezután a közgyűlést az idő előrehaladottsága miatt berekesztette /és a folytatását pénteken délután négy órára tűzte ki. Szathmáry Árpád temetése. (Saját tudósítónktól.) iMa délután három óraikor temették el Szathmáry Árpádot, a szegedi színház kiváltó tehetségű tagját. Hogy Szathmáry hirtelen halála milyen mély részvétet keltett, azt legőszintébben a mai temetése tükrözi vissza, melyhez fogiható, impozáns temetés évek óta nem volt; Szegeden. Több ezer ember jelent meg Szatyi temetésén és több ezren, kisérték el utolsó utján., egészen a temetőig. Az általános részvétet az a nagy népszerűség váltotta ki, amely Szatyit itteni pályafutása alatt-művészetének és kedves egyéniségének szimbólumaként körülvette. A .mai temetésen igazán, ott volt Szeged társadalmának színe-java és ezenkívül minden frázis nélkül el lehet mondani, hogy a társadalom, minden rétege. Eljött a páholyok parfümös, glasszé keztyüs közönsége; ott voltak a körszékek vasalt nadrágu, figyelmes látogatói is; de nem hiányzott a zártszék, a karzat és a kakas/ülő publikuma sem. És azok, akiket a mindég, kedélyes, áldott humorú Szatyii annyiszor megnevettetett, ma egy-egy könnycseppel áldoztak emlékének. Délután 3 órakor vette kezdetet a gyászszertartás, de már .félháromkor annyian álldogáltak a Szent György-utca 1. szám alatt lévő gyas/zház előtt, hogy a forgalom megakadt. Három órákor pedig már alig lehetett f-entartani .a rendet, ugy, hogy rendőrök csináltak utat a koporsó számára, melyet a ház előtt felállított emelvényen helyeztek el. A gyászszertartáson megjelent Bokor Pál helyettes polgármester és Gaál Endre dr. kulturtanácsos is; Dávid /Mihály református kántor kezdte meg a gyászszertartást .és az egyház részéről Godáos Béla segédlelkész mondott magasszárnyalásu, megható .gyászbeszédet. A koporsót Szathmáry rokonai, barátai és kollégái vették körül. A koporsó mellett fiatal felesége állott, akinek hangos zokogása nagy részvétet keltett. A gyászszertartás elvégzése után megindult a gyászmenet a színház /felé. A halottas kocsi előtt cigányzenekar haladt és Chopin gyászindulóját húzta. A Szent /György-utcán, Tisza Lajos-iköruton, Batthyányi-utcán keresztül vitt el Szathmáry utolsó útja a szinházi g. Amerre csak elvonult a gyászmenet, mindenütt ujabb résztvevők csatlakoztak hozzá ugy, hogy a szinház környékén mikor öszszecsapott a két tömeg, valósággal életveszélyes volt a tolongás. Egy asszony rosszul is lett, egy kisgyereket pedig majd eltapostak, ugy kellett a rendőröknek kivezetni őket. A szinház /főbejárata előtt megállott a ha lottas kocsi és a .színtársulat kórusa elénekelte a „Miért oly borús" cimü gyászdalt. Azután Csiky László, a színtársulat /tagja mondott búcsúztató beszédet: „Drága halottunk, testvérünk, kedves Szatyi! — kezdte beszédét, — mielőtt utolsó utadra elmegy, mielőtt örökre, megpihensz, állj meg egy szóra, búcsúzni akarunk tőled". Csiky László baráti szeretettől, kollegiális érzékenységtől áthatott meleg szavai, nagy hatást keltették és a hallgatók közül sokan sirva fakadtak. A búcsúztató beszéd után, újból megindult a menet az egyesült .cigányzenekarok gyászmelódiája mellett. A Bástya-utcán, Széchenyitéren, Kárász-utcán. Dugonics-téren és Kálvária-utcán át vitték ki a koporsót a belvárosi, református temetőbe. A résztvevők nagy tömege egészen a temetőig kisérte ki Szathmáryt, .ahol a koporsóját mógegyszer beszentelték. A temetőben az alábbi felírású koszorúkat helyezték el sirján: Kedves Árpád isten veled, a viszontlátásig — Piroskád. — Utolsó üdvözlet — Pap Gábor. — Szathmáry Árpádnak — A sziniigyi bizottság. — Szeretett keresztapának — A Lind-család. — Kedves Szathmáry, isten veled — Szerető /barátaid. — Felejthetetlen pálv,atársunknak — A színtársulat. — Utolsó útjára Szathmáry bácsinak — Az Ipariskola ifjúsága. — Szathmáry Árpádnak — A szinhá/z műszaki személyzete, — Szathmáry Árpádnak — Az országos szinészegyesület. — Isten veled — Józsi, Imre, Sándor. — Szeretett Árpádunknak — Apa, anya, Berta és Palika. — Szathmárynak — Antal Erzsi. — Felejthetetlen jó Szathmáry barátunknak —• Kende Jenő és Ernő. — Szathmáry Árpádnak — .Nádasy József színtársulata. — Müvésztársamnak — Psylander Waldemár. — Kedves Szathmárynak — Rigó Gizi. «M&aaaBaaaaBaaaBaBaa«aBaaaaaBaaaaBaaaciaaaaBaaaaaaaa Hans Friedenthal Szegeden. — Aki feltalálta az apamegállapitó szérumot. — (Saját tudósítónktól.) Korunknak nemcsak egyik legérdeksebb, de egyúttal legértékesebb tudósa is fordult meg csütörtökön varasunkban. E tudós: Hans Friedenthail, a berlini Charité fiziologiai intézetének professzora. Bukarestbe menőben szállt ki Seemayer Villibaldnak, az ors/zágoe efhnografiai muzeum igazgatójának a kíséretében előbb Kecskeméten, majd itt Szegeden, ahonnét átrándult iSzóregre is. Magyar, illetve ez utóbbi helyen szerb típusokat tanulmányozott. Annyira, .amennyire ez ilyen rövid idő alatt egyáltalán lehetséges volt, mert mindenütt csak néhány órát töltött. Egy-egy pillantással méréseket eszközölt a vele szembekerülök arcán, illetve koponyáján. Mintha milliméter-pontosságú mércét hordana a szemében. Tanulmányozásának ránk vonatkozó eredményéről nem nyilatkozott és igy erről nem is számolhatunk be. De nem is ez a lényeges, amit erről a nagy tudósról tudnunk illik. Friedenthal ugyanis — és ez teszi őt igazán érdekessé és mindenekfölött értékessé — a fiziologiai szerűm-reakció feltalálója. Hogy világosabban beszeljünk: ő olyan szérumot fedezett föl, — a lapok annak idején, igy a Délmagyarország is, hirt adtak róla, — amelynek beoltásávail minden kétséget kizáróan állapítható meg a vérrokonság, még pedig az egyedekig menő vérrokonság. Nevezetesen csalhatatlanul meg tudja állapítani az ő szérumával minden gyermeknek az apját. lEnnek micsoda kihatása lesz a jövőben, azt elképzelhetjük, ha e'lgondol/juk, hogy hány meg hány embernek kell gyermektartást fizetnie a más gyermekeért. A gyerek tartási pörökben nem lesz a biróság bizonykodó tagadásokra és sokszor igen ingatag aLapu állításokra utalva, hanem egyszerűen el fogja rendelni ezzel a szérummal a beöltást. Hivatva van ez a szerűm egész morális életünk átalakítására. Az emberiség erkölcsi javulását fogja maga után vonni ez a szerűm. Amikor mindenkinek módjában fog állani, hogy egy egyszeri beoltással meggyőződjék, hogy ő-e az apja annak a gyermeknek, akinek az anyja az ő felesége, kétszer is meg fogják gondolni az asszonyok olyasminek az elkövetését, amire most sokszor olyan szívesen ós meggondolatlanul szánják el magukat. Megdől a régi rómaiak igazsága: Mater eerta, páter semper incertus, az anya biztos, de mindig bizonytalan az apa. Messzire vezetne Friedenthal szérumának az emberi élet minden megnyilvánulására való hatását részletezni és még jobban ráijeszteni az aszszonyokra. Már tudniillik az olyan asszonyokra, akikre valóságos áldás, hogy eddig ilyen szerűm még nem létezett. S hogy maradjanak egészen vigasz nélkül, eszükbe juttatjuk, hogy minden méregnek van ellő®* mérge s ha Friedenthal feltalálta az ap»' megállapító szérumot, majd csak akad vala*