Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-06 / 54. szám

1^4 március 6 DfiliMAöYARORSZÁG sa Ármin dr., Malma Gyula és Dobay Gyula dr. együttes indítványát egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki. A képviselőház ülése. — AZ Adria-szerződés. — (Saját tudósítónktól.) Ma egy órára abba hagyta a képviselőház a hajóstársulatok állami segítéséről szőlő törvényjavaslatok tárgyalását, hogy kiegészíthesse a képviselőház egyes bizottságait. Ez a kiegészítés csak választás utján s a választás csak névszerinti szavazással történbe tért meg, egy névszerinti szavazás pedig a képviselőházban átlag egy órát vesz igénybe. A szavazásban az ellenzék nem vett részt, a munkapártbél az elnököt nem számítva, száztizennyolcan vol'tak jelen. Csak a választások eredményének kihirdetése után, fél tizenkettő után kezdhette meg a Ház a napirend tárgyalását. A tengerhajós társaságok szubvenciója ügyében megindult vitában ma Bartos János néppárti volt az első szónok, akinek a képviselőházban ez volt az első fölszólalasa. Ellenzéki szempontból sikerült volt a bemutatkozása, mert beszédének már az első öt Dercében háromszor rendreutasította az elnök. (Az ülés.) Lázár István gróf háromnegyed tizenegy órakor megnyitja az ülést. Az elnöki ^őterjesztések után a Ház harmadik olvasásban is megszavazza a Magyar Folyam- és 'engerhajós Részvénytársasággal kötendő kerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Az elnök ezután elrendeli az egyes biz°ttságokban megüresedett tagsági helyeknek választás utján való betöltését. A szavazatok megtörténte után az elnök a szavazatok megszámlálásáig felíüggesziette az ülést. A szünet után az elnök újra megnyitja J? ülést és jelenti a Háznak, hogy az igazriagügyi bizottságba Illés Józsefet, a közgaz?a/gi bizottságba Huszár Károlyt, a közokWásügyi bizottságba Ciffra. Kálmánt, Cserny /folyt, Farkas Pált és Kozma Andort, a /ntelmi bizottságba Kostyál Miklóst, a pol/i törvénykönyv tárgyalását előkészítő /ottságba pedig Gueth Gyulát választotta a Ház. (Az Adria-szerződés.) A választások eredményének kihirdetése re'1 folytatja a Ház az Adria tengerhaj ós ágg,al kötött szerződés beoikkelyezésésbó1ó törvényjavaslat tárgyalását. Jav rtos János szerint a napirenden lévő «=„ gátnak káros volta annyira fcöztudomá/ erről nem is (kell beszélnie. A mezől|?ot a mult évben igen nagy terméig ^Pások is érték, de valahányszor a U^ffazdaság fölsegitéséröl volt szó, a kormindig arra hivatkozott, hogy az őriére fténzügyi helyzete ezt nem engedi. Elvűid"1 ba merkautil érdekről van szó, akkor JS niegnyilnak a kormány zsebei, /állami nem-törődésnek egyes vidékeVfttW a félvidéken igen szomorú köj tényei vannak. Ezeket a bajokat róLzojj^erték a földmivelésügyi miniszterek. ^injZ/a jól ismeri a mai földmivelésügyi ^ i ^ a bajok orvoslására senki gondol. Egész vidékeket meg lehetne • Pár millió korona áldozattal, de k ell lgy6k«zet megtörik a pónziigyminiszil)isít Llásán- A krajcároskodó pénzügyet, azonlvan mindig megnyitja a kaszfotWi8, gyáripar, vagy a tengerhajózás seh. rtlt van szónemtörődést tapasztalunk a terén is. Ha állami segítséget ké- ' ^/foiszteriuan nemcsak nem ad AllaItót, hanem többnyire azt is megírják, hogy hány évig nem lehet még remélni se az állami segítségét. Az ország közegészségügye ;is szánalmas állapotiban van. A Felvidéken egyes vármegyékben 7—8 ezer lakosra jut csak egy orvos. -Amikor arról van szó, hogy a kormány e bajokon segítsen , akkor soha sincsen pénze, de amikor arról van szó, hogy a sok millióval rendelkező Adraá-társaságnak ujabb 'milliók kellenek, akkor a pénzügyminiszter, akivel tegnap még eredménytelen harcot vívott a kultuszminiszter, hogy tőle egy szegény iskola részére pár ezer koronát kicsikarjon, egyszerre megnyitja az állam kasszáját. A kormány az ország és a nép igazi érdekeivel szemben ilyen gyalázatos eljárást tanúsít. (Rendreutasitás.) Az elnök rendreutasítja a szónokot. Bartos János: Ha nem gyalázatos ez az eljárás, akkor szívtelen. Az elnök újra rendreutasítja a szónokot, Miskolczy Imre: Ilyet csak hordóról 'lehet mondani. Bartos János: Az én hordomból és az én boromból nem ittak a választók, mei-t én ide nem lopott pénzen jöttem be. (Nagy zaj a baloldalon.) Kende Péter: Szemtelenség! Az elnök újra rendre utasítja Buitos Jánost, Bartos János: Csodálatos, hogy amint a nép érdekeit említi valaki, azonnal rendreutasítják. Fölkiáltások jobbról: A mentelmihez! •Fölkiáltások balról: Hívják be mindjárt Gerot! Bartos János .fölolvassa a gazdaszövetség föliratának az Adria szerződésre vonatkozó részét. (Harkányi válasza.) Rakovszky István után Harkányi János báró kereskedelmi miniszter válaszolt. Rövidén reflektál az elhangzott (beszédekre s az elnök (bezárja aiz illést, illetve délután .félnégyre halasztja. Huszár Károly beszélt először és azt kérdezi a kereskedelmi minisztertol, miként lehet az, hogy két millióval többet kell adni a hajóstársaságnak. Harkányi János: A két millió 'különbözetet az okozza, hogy az általános drágaság mindenütt éreztette a hatását és súlyosította a terheket. Természetesen a hajózásnál sincs ez másképen. (Szmrecsányi támadása.) Szmrecsányi György beszélt ezután. Azzal a kérdéssel kezdi, hogy vájjon mi tette indokolttá, hogy ilyen gyorsan intézik él ezt a szubvenciós 'kérdést, vájjon nem az e, hogy a hajóstársaságok ellenszolgáltatást tettek a kormánynak? Elnök rendreutasitja a szónokot. Szmrecsányi György: Nem mondja, hogy a meri kormány ellenszolgáltatásáról van szó, viszont kérdezi, kapott-e vagy kért-e a volt kormány eíl'lenszolgáltatást.? Jelentse ki a miniszterelnök becsületszavára, hogy a volt kormány se kapott és nem kért ellenszolgáltatást a hajóstársaságoktél. (Tisza a gyanusitásokról.) Tisza István gróf azonnal reflektál Szmrecsányi szavaira. Mi a társaságoktól semmi ellenszolgáltatást se kaptunk. — mondotta. — De nem is kértünk. És nincs okom felttéelezni a volt kormányról sem, liogy kapott vagy kért volna ellenszolgáltatást. Mindezt különben már el is mondottam és látom, hogy ez az egész fölvetett kérdés csupán annak az igazolása akar lenni, hogy mint alakul az ellenzék harcmodora, — ez az ellenzéki harcmodor. (Nagy lárma.) Tisza István: Beismerem] hogy az én modorom is esetleg sok kívánni valót hágy, viszont arra nyugodt lélekkel hivatkozhatom, hogy modort vagy harcmodort az ellenzéktől nem tanulok. (Éljenzés a munkapárt részéről.) Végül a miniszterelnök elfogadásra ajánlotta a javaslatot. A Ház többsége igv határoz. Az ülés 6 órakor végződött. Eííüntek a merénylők. — A romániai nyomozás részletei. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton amit kék hete, hogy Schwarc Rebeka bukaresti bélyegzőüzletében, amely a Károly-utcában van, megjelent egy magas, igen erős testalkata ember és magyar fölirásu bélyegzőt rendelt, ugyanazt, amely Miklóssy püspökhöz intézett levélen rajta van. iSohwarené a bélyegzőt nem tudta előbb elkészíteni, mint hétfőn. Mikor a merénylet Ilire bejárta egész Bukarestet és Sdhwarc Rebeka meglátta a bélyegző hasonmását az egyik újságban, azonnal jelentkezett a rendőrségen, ahol Katareu fényképében ráismert arra az úrra, aki nála járt és egész határozottsággal állítja, hogy ez'rendelte nála a bélyegzőt. Egy Maurer nevű ember, aki hétfőn Schwarc Rebeka üzletében meglátta Katareut, amikor most megmutatták neki fényképét, szintén egész határozottsággal megerősítette, hogy Kdtareu rendelte a kérdéses bélyegzőt. Az utolsó időben Katareu nagyon sokat fordult meg artista körökben és variété-énekesnők társaságában járt. Ezek fközütt a leányok között több magyar leány van és 'valószínűnek tartják, hogy Miklóssy püspökhöz intézett levelet a leányok egyike fordította le magyarra. Másrészről viszont azt hiszik, 'hogy a levelet nem fordíthatta leány, hanem igenis egy olyan .ember, aki tökéletesen beszél románul és magyarul is. Minden kétséget kizáróan bebizonyitottnak látszik az, hogy a levelet Bukarestben szerkesztették meg. Erre vall az a körülmény hogy a levélen hiányzik a .dátum. Mert az nem tehető föl, hogy ha a levelet Csernovitzban irták volna meg, hogy ue látták volna el kelettel. A rendőrség minden fölvilágosítást megtagad arra nézve, hogy vájjon a levél írása és Katareu írása azonos-e. Ebből az tűnik ki, hogy a rendőrség már e tekintetben is nyomon van. Egyes lapok abból kiindulva, hogy a levelet valószínűen Bukarestben írták, azt következtetik, hogy a pokolgépet is Bukarestben gyártották. Ez azonban nagyon kétséges, mert Katareu, aki intelligens ember, nem 'tehette ki magát annak a veszedelemnek, hogy a magával vitt pokolgép útközben felrobbanjon. Valószínűnek látszik, hogy a pokolgéphez szükséges ekrazitot és óramüvet Bukarestből szállították Csernovitzba, mert a csernovitzi rendőrségnek az egyik jelentéséből kitűnik, hogy Katareu Csernovitzban csak villámoslámpát vásárolt ós megkérdezte a portástól, hogy hol lehet vásárolni revolvert. Ma érkezett Budapestre a osernovitz: rendőrségnek egy megkeresése, mely arról szól, hogy megállapították, hogy a bélyegzőt nem Csernovitzban rendelték és készítették. Ebben a megkeresésben a csernovitzi rendőrség megkéri a bukaresti rendőrséget, hogy állapítsa meg, vájjon a ibélyegző nem Bukarestben készült-e? Mivel a bukaresti rendőrség ezt a kérdést már teljesen tisztázta, az eredményről értesítette a csernovitzi rendőrséget. A merénylőknek, menekülésük irányának semmi határozott nyoma nincs. Vihar a Reichsratban. Bécsből jelentik: A helyzet- képe a képviselőház maii megnyitásán rendkivül szomorúnak mutatkozott A csehek mindjárt az ülés elején az ügyrend kezeléséhez akartak hozzászólni. Mivel azonban az ügyrend értelmében ehez a tárgyhoz hozzászólni nem lehet, hanem osak indítványt lehet tenni, az elnök, kénytelen volt az obstruálá csehektől egymásután megvonni a szót. Először Kramarz drrtól vonták meg a szót, aki a cseh-német kiegyező tárgyalás magyarázatát, akarta fölolvasni, majd Stemek képviselőtől, a oseh agráriusok vezérétől. Az obstruáló csehek a szómegvonást pokoli lármával fogadták, a padok fölnyitható födélét csapkodták. Mindenfelől pfuj! kiáltások hallatszottak.