Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-05 / 53. szám

1914. március 205. DÉIMAGYARORS2.ÁG 7. színház, művészet. Szinházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Az ezredes, vígjáték. Pá­ratlan %. PÉNTEK: Kramer Teréz veudégföllép­tével: Trubadur, opera. BérLetszünet. SZOMBAT: Kramer Teréz vendégföllép­téval Denevér, operett. Bérletszünet. VASÁRNAP délután: Katonadolog, ope lett. ? tiinően mulatott. Ptassziv szerep jivtott a ki­ü&t ta ^s o lilért°' {(f *JZ1 J Az ezredes — He rezeg Ferenc vígjátékának bemutatója. — Mértföldes csizm ákkal kell tej ár ni art a távolságot, mely He rezeg Ferenc első sain­Padi alkotásai és szerdám este bemutatott uj v% játék a, Az ezredes között ízlésben, íelfo­ífásban, szmpadttechni'iíkiai elreindieizásíben van. Mégis, ugy tetszik nekünk, aizok ia könnyed, rii&gáns mozdutatok, mélyek ezt a kad'ves ifri­Völságu darabot a színpadom kiisiérik, a kö­zönség legszélesebb körénleik intelligenciájá­)i<nz beszélnek és ebből a szempontból sokkal hívebben szolgálják ia ssanpadi sikert, mint a legművészibb forrástól fakadó irodailma vál­lalkozások. Az ezredes oimíü vígjáték egy bájosan ,ütemtelen latnieri'kai tetörőnék a kalandos históriáját pergeti le előttünk. Az írónak tóyáltalán nem voltak inagasratörő lambi­"'ói; egyszerűen mulattatná 'akart és ezt a ^én dókát elsőrendű ötlietgazdlasággail vaíló­Wotta meg. A darab meséje telve van, való­sainüflenségeikkel, de ezeknek a furcsa kis '"áfáknak az egymiásbakapcsOlódása lanmyira %y©s, oly finoman és okosam elgondolt, bogy a néző valóban egy pillanatig sem ér rá az ^inónyek okozaitiságámaik mérlegelésére. A hfttöröJkIrály, akit, pajtásai előkelő rablóta­'^rtuniáért ezredes-nek hívnak, vidám há­"róvetiséggel bevonul egy amerikai uri ház '^teite, ahol elfoglalja a házi gazda ágyát, j_'S7'ivja szivarjait és anagzavarja leánya 'Lel­etek nyugalmát. Majd á'tvitorüázik az uj ^%ba és dusgiazdag amerikai gentleman­b adva ki magát, rokoni kötelékek bam­fetóatásával ,ismét felka varja egy báz esönd­_ végül feltöri a, házigazda pónztárszek­6 \ család leányai természetesen itt is d^ásután bullamak karjaiba, olyan öröm ^ amit egy Herczeg Ferenc soha som mii féle ^koldásért fel .nem áldozhatna. A széllvá­j. hi.zt.os föllépése és határtalan szemtelen­J^f6, a helyzet gazdag komik a i erének teljes s- ^nálása pompásan mulattatja a közŐn­-get i * Pom felvonáson át, .mig végűt forgo­^^Kável kibogozódik az egyébként rtLágosain zűrzavaros bonyodalom és a. Lj, hhányü derűvel a szivében, hálásan Ja a színházat. pompás kis darab, moly rendki­okosan, ökonomikusán van ta]^ - Herczeg Ferenc sokat tanult. Már •iel^ü °hjektjv mozgatója lett alakjainak: bi könnyen és gyorsan perdülnek, sza­kapcsolódnak, alakjai élesen, '^^Vszínesen kirajzolt típusok. A idia­j-.. szép silkore volt. Kálmán alakitotta a betörő ^Nck' líí°Q fehliegzetes, markáns, egyéni tl%i H; röviden azt mondhatnánk: kitü­V,; 'vátó énaéike van jellembeli stílusok k%Vwiasához és azoknak az intellektus txsz­^'tók Völ<) "ta^ré'ahfah^óluiz. Az elő­^ veze|h°jc, haugadója volt ók el­tűnő Szohner Olgának, aki egy létekmientő nőegy ©sülét nevében állandóan jó útra akar­ja terelni az ötletes betörőt, ami végüli a sze­retem erejével sikerül is neki. Szobmer Olga érdeme, bogy az eléggé igény telen szerep iaz ő alakításában szimpatikussá és derűssé vá­lik. Igen jó vígjátéki hangulatot, varázsolt a színpadra Gömöri Vilmának és Petheő Attilának együttese; két talontumos művész, ákik közül az első szavának, érzéseinek és testének finom 'lendűilotéveQ, a imásodik pedig feltétlenül gondos jollomzésével .tűnik kii Pálma Tusi igyekezete jóval nagyobb szín­játszói képességénél; inkább tragikuma ez, mint erénye. Ezért hiányaik belőle :a színpa­don annyira elengedhetetlen díszt,ingváltság. Baráti József és ,Solymosi igen jellegzetes alakításai mellett kisebb szerepeikben siker­rel állták meg helyüket Heltai. iSzathmári és Mihó. A játék és rendezés egyaránt gondos­ságot tüntetett fel, habár fokozottabb tempó nagyban előre segítené a jókedv lendületét. A színház nézőtere szépen megtelt és visszhangos volt a kacagástól. A szereplőket minden felvonás után többször kitapsolták. az ö érdeme, hogy « közönség lcl­* A legnagyobb színtársulat. Almássy Endre színigazgató szeret azza! dicsekedni, hogy neki van a vidéki színigazgatók között a legnépesebb színtársulata. Ezt a körül­ményt szereti olyan módon feltüntetni, mint­ha óriási áldozatokat kellene hoznia a kul­tura szentelt oltárán. A színigazgató felfo­gását tárja elénk az a kommüniké, mélyet a szinházi iroda ma küldött be hozzánk. Így szól az ártatlan kis levél: A .közönség 'egyre fokozódó igényeiről tanúskodik az a hivatalos kimutatás, ame­lyet .most adott ki az országos szinészogyesü­•let, felsorolva, liogy hány .tagja vam. az ©gyes vidéki színtársulatoknak. A régi idők, ami­kor kettős-hármas szerepkört töltött Ibe ©gy színész, — légen elmultaik, Ma már ©gy sze­repkör több embert (kiván s van a vidéki, tár­sulatoknak akárhány olyan, tagjai, aki — megengedjük, hajlama és akarata ©Hencre ugyan, — de heteken át ©sák sétál, inert, nem kerül rá a sor. Vagy a műsor összeállítása hozza, ezt magával, vagy a .darabofk természe­te, amennyiben ugyanis néha kevesebb a sze­replő. A társállatok .mindazonáltal kötelesek és kénytelenek teljes szervezettségben készen állani, sokszor egy-egy eset számúra. Ezért érdekes a vidék 12 .Legnagyobb városának szí­nész állománya, .nem számítva Kolozsvárét, mint atuály az állam minden kedvezményé­vel el va.n halmozva. Valamennyi között Al­mássy lEndne szegedi társulata vezet 66 tag­gal. Ugyanennyi ,a színésze Krcmnyi Ignác­.n«.k is, dé máin tekintetbe kell venni, begy az egész nyarat Budán tölti, következőleg a fő­városi közönség igényével is szánul!. Harma­diknak következik Polgár Sándor 62 taggal, ez azonban végeredniényten kevesebbet je­lent, mert. .Polgár társulata egyszerre lóét vá­rosban játszott: Pozsonyban és Sopronban. Erdélyi Miklós nagyváradi társulata 61 ta­got számláik Mezei Béla ellenben Debrecen­ben 60-ad magával küzd a válsággal. Palá­gyi La .jósnak (Miskolc) már osalc 50 tagja van,. Füredinek Pécsett 49, mig Árad a lég­in téli igensébb városok között is vezető, meg­elégszik 47-él, Ugyanennyi tagbél ál! Kom­játhy kassai társulata, Qyőié esak 46, mig a nagyvárosok soréiban a szabadkai társulat, a tagok számát tekintve, az utolsó. Itt 43 a szl­nésa. Végeredményben tehát a közönség igé­nye Szegeden követeli a színigazgatótól a 1 ©gna gyobb ál doza tot. Igy a naiv kommüniké. Azt azonban már mi tesszük hozzá kiegészítésül, hogv a sze­gedi színtársulatnak azért van 8—10 sétáló tagja, mert ezek a színészek teljesen hasz­nálhatatlanok a színpadon, nóha hónapokig nern kapnak szerepet, tehát a társulat mű­vészi teljessége szempontjából épen annyit nyomnak a latban, mintha nem volnának. Hogy egyebet ne említsünk, a színtársulat­nak az igen gyakran foglalkoztatott naiva­szerepkörre egyetlenegy színésze sincsen. Ha már most ezeket az olcsón szerződtetett, használhatatlan sétáló tagokat leszámítjuk, akkor a szegedi színház a ihatodik helyre ke­rül, Sopron, Nagyvárad és Debrecen után következő rangsorban. Ezzel ugyan kár di­csekedni. Royal nagy kávéházban minden vasárnap NAGY TOMBOLA értékes nyeréménytárjaakkal. q Naponta czigányzene. SZÍNHÁZ! VACSORA! Saját termésű kitűnő hegyiborok. Különlegesség: „Royal Zöldike." Tulajdonosok: Matejka és Fiiegei. folyósítását megkezdettük. 1 évtől 35 évig terjedő elő­nyös törlesztéses kölcsön ket folyósítunk. -- Megbízásokat kizárólag földbirtokokra fogadunk el. Szegedi Általános Bank Rudolf-tér 5. szám. .. MAGYAR TUD. SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Ma csütörtökön I detektiv-film sorozat I. része Három részben. A főszerepben PAUL BRESSOL. Előadások hétköznapokon V»6 órától. Vasárnap d. u. 2 órától folytatólag.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom