Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-29 / 74. szám

6 * " DÉLMAG Y ARORSZ ÁG 1914. március 31. -mindössze négy koronáért. A tanács -most olyan javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, -hogy a közgyűlésnek azt a két év előtt ho­zott határozatát, amellyel a telkeket áten­gedte, helyezze hatályon kivül. A tanács lin­dckoilása szerint változtak a viszonyok, a városnak imost nem áll annyi- pénz a rendel­kezésére, hogy a Búvár-tavat feltöltethesse s ajánlatosnak tartja, hogy a Buvár-tó terü­lete fölött a 'tulajdon-jogát fön tartsa. Wimmer Fülöp azt 'mondja, hogy ennek az ügynek Ikét oldala van: jogügyi és ipar­pártolási. N-eim akar -erős szavakkal élni, -de -az az ipartáim-ogat-ás, a-mely -ebben- a tanácsi javaslatban. ímegn-yilatkoziík, élclapba való. Szomorú dolog az, hogy amit a város egy év előtt balkézzel adott, azt mosf\ a jobb kéz­zel visszavegye iákkor, amikor egy csomó iparos vállalkozásának a támogdtásáról van szó. De vizsgálva a kérdés jogügyi oldatát, még ha talán- -a város vissza is vehetné -az adott telke,keit, ami azonban kétséges, mora­liter föltétlenül eleget kell tenni vállalt köte­lezettségének. Vegye figyelembe továbbá a közgyűlés -a-zt is, hogy azok az iparosok ,még kártérítési port is indíthatnak a Iváros ellen. Mindezek alapján- indítványozza, hogy a közgyűlés mellőzze a tanács javaslatát és iitasitüa a tanácsát, hogy a Búvár-tavat két éven belül töltesse föl és adja át az illét-ő iparosoknak a szerződésileg -biztosított telke­ket. (Általános helyeslés.) Kormányos Benő dr. csatlakozik Wiim­ímer -indítványához, s ugy véli, -hogy nincs egyetlen törvényhatósági bizottsági tag sem-, aki, mint a tanács, el akarná venni az ipa­rosoktól -azt, ami őlket jogosan- megilleti. Szégyen — úgymond — hogy ilyen javas­lattal lép á tanács a közgyűlés elé. Balogh Károly argumentumokat sorol föl a tanács javasl-áta mellett, amelynek — Wi-mimer indítványával szemben — elfoga­dását kéri. i Wimmer Fülöp zárszó jogán ismételten kiéri a közgyűlést, h-ogy -amit határozottan megi-gért, azt -teljesítse is. Kéri indítványa elfogadását. -A -közgyűlés szavazás -utján döntött és csekély )\\>bbséggel a 'tanács javaslatát fo­gadta el. 1 (Földet vesznek.) i A honvédtüzérség parancsnoksága a Jó­zsef-főherceg-térnek egy részét kéri nyilt l-ovarda céljaira, három évre. A tanács a ké­rés teljesítését javasolja. Becsey Károly dr. ellenzi! mire a közgyűlés szavazás utján döntött és a tanács javaslatát fogadta el. Apróbb ügyek elintézése -u-tán -szabadsá­golások következtek most. László Kálmán alkapitánynak bárom havi. Szabó József rendőr-biztos 3 havi. Török -Ferenc adótiszt­nek 3 havi, Kakuszi János végrehajtónak 2 havi, Rózsa Péter végrehajtónak 3 havi, Vé­kes István fogyasztási adóbiztosnak 2 havi és Seiten József i-ovasrendőrnek 2 havi sza­badságot engedélyezett a k-özgyülés. A póttárgyak kerültek -tárgyalásra -ez­után. özvegy Zsótér Dezsőmé Sza-tymazon -levő líizenkilene hold földjét a gazdasági is­métlő iskoláik céljaira ötvenezer koronáért eladásra kínálja a városnák. A pénzügyi -bi­zottság javaslata alapján a tanács is ajánlja a földek megvételét annál -is inkább, mert pénteken özvegy Zsótér né ötezer koronát le­engedett az ötvenezer koronából. Becsey Károly dr. ellenzi a tanács javaslatát. In­dítványozza, hogy csak abban az esetben vásárolja meg a város a fölajánlott területet, ha a tulajdonosa 36,000 koronáért hajlandó átengedni. Ma vasárnap A legcsodásabb film-dráma az Tengeri felvétel 6 felvonásban. A mozgófénykép­technika csodája. vvvvv vvvv vvv vv V Előadások: Hétköznap 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 12-ig. Telefon 11-85. Kószó István dr. a tanács javaslatát pár­-tolja. Papp István, Korom 'Mihály, Lantos Béla és Magyar József felszólalásai után a közgyűlés névszerinti szavazás utján dön­-tött -és 36 szava-zatital 5 ellenében a tanács jdvaslatát fogadta el. Végül azt az előterjesztést tett-e a (ta­nács, hogy a fogadalmi templom kőfaragó -munkálatai ügyében- a -közgyűlés mondja ki a birtok-onkivüMségét. Igy határoztak. -Ezzel a tárgysorozatot letárgyalták, mi­re az -elnök a márciusi közgyűlést berekesz­tet t-e. 4aaaaBBBBcaaaasaBaiBaBaDiaaaaBaaaaBBB>aaBaaaaaaBiiaaa Napoleon-karrikaturák. John Ashton- gyűjteményéből ismerteti: Zsoldos Benő. II. Az I. Napoleon változatos élettörténeté­nek különböző mozzanataira vonatkozó an­gol karrikaturák sorában, e helyen már Rowlandsonókar r ika-turákka-l Jfogl a) köztünk. Maradjun-k egyelőre ezúttal is Rowlandson karrikaturáinál és pedig chronologikius sor­rendben, ugy, ami-nt azok nagy tetszést és általános figyelmet keltve, annak idején több mint száz évvel ezelőtt, az angol -folyóiratok­ban napvilágot láttak. 1804. május havában egy -finomabb kivi­telű rajz jelent meg Rowlandsontól. A karri­katura alatt ez a cim olv,asható: ,/Egy nagy ember az ő nádparipáján. Terv a Parisban, a 'Plaoe de la Liberté-m -fel­állítandó szoborhoz." E rajzon a nagy -Napoleon teljes díszben és imperátori büszkeséggel a „magas pari­pán" (high horse) ül. A ló, melynek oldalára ez -a szó van pingálva: „Hatalom", egy föld­gömbön ágaskodik. -Ez ,a rajz igy, magában véve még n-em mondana valami sokat, ámde egy kis szójáték ad neki érdekesebb, rejtett jelentőséget, amennyiben az angol szólásmód szerint „magas lovon ülni" annyit jelent, mint fenhéjázónak lenni. Éppen az I. Napo­leon személyére vonatkozóan tehát nem okoz­hat valami különösebb fejtörést annak meg­állapítására, hogy (Rowlandson ezzel a karri­katurával tulajdonképen hova akart célozni. 1905. október 1-én megjelent rajzának ez a cime: „Elutazás a Partokról, vagy az Invázió hiábavalóságának vége." Napoleon, kiben most aligha ismernénk rá az előbb emiitett rajz büszke imperátorá­ra: egy fülót-farkát -lekonyitó szamáron ül. A nagy hódító ázva-ifázva kucorog a bánatos szamáron. Ugy látszik, hazafelé indul a tü­relem állaton, mig körülte néhány vásott francia siheder láthatólag gyönyörködik az épületes látványban. A császár vas koronája lefelé düledezik a -fejéről, a gyenge „paripa" pedig rogyásig meg van pakkolva hatalmas pakkokkal, amelyeken „Boulognei Tábor", — „Angolország hadserege" s több más külpoli­tikai jelentőségű felírások olvashatók. A ter­metes Brit Oroszlán az angol szirteken fel­emeli az első lábát s egy bucsu-üdvözletet int Boney-nek, amint az angolok kissé mali­eiózus rövidítéssel Napoleont nevezik. -Ez pe­dig igy kiált fel keservetes állapotában: — Istenem, micsoda zápor! Bőrig át fo­gok ázni, még mielőtt a Rajnát elérem! . . . Ulm átadásáról ós a trafalgari ütközet­ről emlékszik meg Rowlandson abban a raj­zában, amely 1805. november 13-áu jelent meg. A sikerült karrikatura alatt ez a cim ol­vasható: „Nagy Buonaparte lázban, megkapva az Exira ordinary Gazette-et Nelsonnak az agyas ült hajóhadak -feletti .győzelméről." -Szegény Boney-t nyilvánvalóan erős láz gyötri. A külseje nagy betegre vall, látszik rajta, hogy valami tűrhetetlenebb betegség miatt szenved. Négy orvos is van fekvőhelye mellett, akik fejüket összedugva, rémmódon „konzultálnak" a kór-eset felett. Az újság, melyet éppen akkor Napoleon olvasott, ki­esett reszkető kezeiből. Az újságnak az olva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom