Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-29 / 74. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 25. egy (kialakítandó országos /egyesületbe tö­mörüljenek, ,a Budapesti Újságírók Egye­sülete a legnagyobb örömmel fogja látni az öntudatnak és az energiának ezt a fel­'.sorakozását és bizonyára szívesen fogja az egyes városokat fölkeresni, bogy a meg­alakulás munkáját a (helyi hirlapirólkkal együtt elvégezze. Alig hisszük, hogy aka­dálya lehetne egy /nagy, országos újság­írói- egyesület megalakulásának! Az ötlet kétségkívül elsőrendű fontos­ságú és csak hálával fogadhatjuk a kezde­ményező lépést, mely oly előkelő helyről és annyi szociális érzékkel tétetett meg. A Vi­déki Hírlapírók Országos Szövetségének és a szövetségen kivül álló hi-rlapiróknak köte­lességük, hogy a hivó szó jelentőségét felfog­ják és a tervezett egységes szervezet mielőbbi megalakulását energikus állásfoglalásukkal valóra váltsák. A szegedi sajtó kétségkívül szívvel-lé­lekkel pártolni .fogja a mozgalmat. Ennek a meggyőződésnek óhajtottunk ezúttal is kife­jezést adni, midőn lelkesedéssel üdvözöljük a kitűnő szociális érzékkel megpendített esz­me első harcosait. Erdély a miniszterelnök nemzetiségi politikája mellett. Politikai körökben élénken tárgyaljáik Kolozsmegye közgyűlésének ál­lásfoglalását ia miniszterelnök nemzetiségi politikája mellett. Ez annál érdekesebb, mivel egyik nemzetiségi -érzelmű -román- bizottsági tag -inditványiára történlt, aki a tárgyalások­nak az ország belső békéjére <és közállapo­taink konszolidációjára előnyös, voltát ki­emelve, a közös h/aza megerősödését és fel­virágozását és .magyarságnak -és nem ma­gyar nyelvű magyar állampolgárokkal való kölcsönös1 bizalomban és megbecsülésben látja biztosítva. Az ország közvélemény-e láthatja Ko­lozsmegye állásfoglalásából, mennyire nem volt kifejezője az erdélyi, magyarság valódi hazafias felfogásának, amidőn úgyszólván el­sőnek sietett kedvezőtlen biráilatot .mondani a m-ini-szterelnölk politikájáról, amelyet a képviselőiházi vita lefolyása és annak az or­szágban és a külföldön támadt visszhangja azóta fényesen igazolt. Érdékes az a fo-rda­lát is, amely a Szekfü-félé -Rákóczi-könyv el­len. indított politikai hajszában észlelhető. Ma ugyanis egyik esti lapban politikusok és tu­dósok diszes sora nyilatkozik Szekfü köny­véről s úgyszólván egytől1 egyig tiltakoznak az -ellen, hogy ez a ,nagybecsű -történeti ta­nulmányt pamfletnek n-evezzék és annak po­litikai célzatosságot tulajdonítsanak. Ezek között első helyen áll Andrássy Gyula gróf nyilatkozata, aki azt mondja, hogy a müvet tudományosan kellene birálni, nem pedig po­ilií/ikai -hajszát inditani. Hasonlóan nyilatkoz­nak Hengermüller báró, Békeffy Rémig, Ká­rolyi Árpád, Tagányi Károly, Takács Sán­dor. Fölkelők a franciák ellen. Fezből jelen­tik, hogy Soukel Arba de Tissa mellett két francia zászlóalj három napon, át nagy föl­kelőcsapatok támadásának volt kitéve. A francia -csapatok végül szétugrasztották a bcuszülöttéket. A franciáknak öt halottjuk volt, köztük egy százados, valamint tiz se­besültjük, köztük egy hadnagy. ben emlegetem, de épen az ő láttára sajdul föl bennem, ez a -nosztalgia — s nem ok nélkül; ő is ez utolsó -szárnycisapáisolk levegőjét szítta magába, s ennek hatásai élnek benne tovább, mikor már más, fuvalmak járják. Az az -ötven éves köz, ameddig egypár /okos, ember megfi­gyelései szerint a -pár-isi hatások Budapesten még tovább -rezegnek, néha kísérteties pon­tossággal érzik ímeg. N-etarég volt ötven, esz­tendeje, hogy III. Napoleon császár .fett, s ná­lunk ujabban meg-meguju'l a hetvenes évek stílusának emiéke, meLy nem -egyéb, mint a -basémpire stílusa, a III. Na-poteoné -s a -szép Eugéniáé, a megnemesedett polgárságé. Meg. kéne egyszer iirn.ii, hogy' került ez a stilus a hetvenes évekbeli Bécsbe, éppen- akkor, mi­kor maga a császánság megbukott -s a csá­szár elpusztult, nyomorú,It-ul, mint. a beteg macska; Offenbach hogy' élt tovább S-trauss­ban, III. Napoleon Baus-t'ban meg Andrássy­ban; hogy itta át ez a stilus a bécsi mágnás,­világot, hogy' szivárgott át a m-i kaszinónk­ba, s ebből kisugározva íh-ogy 'töltötte be mi­nálunk a nyofcvanas éveket. Pálmay Ilka en­nek a, stílusnak a neveltje, miint ahogy az ő imétierje, az oper-ette is együtt -született s -együtt pusztult el -ezzél a világgal — ezzel a könnyelmű, -egy icipicit parvenü, de mégis fi­nom világgal! amely felé volt -édes, huncut­sággal, ennivaló szeretetreméltósággal, tuda­tos elegánoiával, amit még im-ost is, megtalál­ni iPáirisiban, de a bécsi Ringeken, ímeg a szin­-pado-n is, ligézően, m-egtiestjasülve két- inagy szinészbein, -akiknek csak meg kéne hálnátok, h-o-gy so-ha többé él ne felejtsük őket: Coqu-e­linbeni és Soninemthaltoaii. Igen, barátom, tart­sanak bár világtól elmaradt libának, ákimek samimií érzéke olasz verizmus, bellga szec-esz­SZ'ió éjs norvég szimbolizmus iránt: én -imá­dom az öreg Somneuthalt, -s ha ő meghal, vele hál meg az /egyetlen- férfi, ákiért bolondságot, tudnék elkövetni. A mai művészet -tudhat tombolni és suttogni, sziszegni vagy hörögni — de csevegni vagy élmosiolyo-dlni senlkisem­tud ugy, m-int ők, Goquelin és Sonn-entha-I; csevegni és -elm-o-s olyo-dini, -előkelően leülni és kellemesen. fö'lállni; áilakat szerétet-reiméltóar. megcsipmi, vállakat biztatóan- megveregetni, a dolgokhoz finom szemötdcke-midéssel -csak -éppen hogy ujjbeggyel érni, ami lehet, hogy fölszimesség, de lehet uri tartózkodás is. Az, az; uir-i világ volt, barátom, ez a parvenü-vi­lág; ezek a szabólegényből lett tekintélyek arisztokraták voltak, -belülről talán egy ki­csit üres-ek, -mint a legtöbb arisztokrata, de kívüliről perfekten előkelőek, mint ma- már mind kevesebb arisztokrata. Pálmay Ilka az ő világukból váló; későszülött gyermekük, a ,ki az ő Gouno-d-valcerra járó mozdulataival (-a Faust ás bas,-empire!) nem találja helyét -ebben a Si-dney Jones-os világban . . ." Az elegáns doktor ur. — Szegedi história a ruhák körül. — (Saját tudósítónktól.) Ez az -eset olyan,, amilyenhez hasonló s-ok akad, — a szabók sze rint tűrhetetlenül és kétségbeejtően sok. Mert nincs -a világon iparág, amelyben any­nyi csalás és visszaélés történne, mint a ru­hák körül. Az a csuda, hogy ínég mindig akad szabómester. Egyik Széchenyi-téri szabó üzletébe pél­dául a mult év végén -beállított -egyik arany­doktor. .Bemutatkozott. A cégtulajdonos már ismerte. — Kedves doktor ur, örülök a szerencsé­nek, — mondotta udvariasan. — Egy elegáns, gyönyörül nagykabátot szeretnék, — mondotta az ügyvédjelölt. — De szép legyen, mint Psylanderé, még annál is sze-bb, mert lány-nézőbe megyek. A doktor ur tudniillik arról nevezetes, hogy mindig lánynézőbe megy. A tulajdonos mozgósította az összes al­kalmazottját, li-o-gy a d-o-ktor ur meg legyen elégedve. Ki is választotta a szövetet, a pré­met, a bélést. Megegyeztek: ,220 koronába ke­rül a télikabát. — Nem drága, — mondotta a férfiú ele­gánsan, — hanem most -nem fizetek semmit, hisz tetszik ismerni . . . A tulajdonos válaszolni akart, hogy igen, sajnos, hirből ismeri és épen azért . . • de mégis nem akart udvariatlan, sőt őszinte lenni. — Tudja mit, az apám, aki egyik szom­szédos városban milliomos-féle, jót áll értem. — Kérem szépen ... és igazán jót áll? Mert tetszik tudni, ,a m,ai nehéz világ, a sza­bók és a fiatal ügyvédek is érzik a válságo­kat . . . — -Becsületszavamra, uram! Jót áll értem az apám, nahát. — Rendben van. — Tudja mit, —- szólt ezután ötletesen a doktor ur, — .csináljanak egyúttal egy stra­paruhát is, de az is elegáns legyen. — Mint Psylanderé! Olyan lesz. Megegyeztek ebben is: 80 koronába ke­rül. — Ezért is jót áll az apám. ;S a szabó pontosan szállította a ruhákat. A nagykabát olyan elegáns lett, hogy ba Psylander tudja., talán elkerüli Szegedet s a straparuha is ünnepivé vált és a d-oktorkát a Korzó-kávéházban Psylandernek kezdték tisztelni és még csak nem is tiltakozott. A tulajdonos — hogy el ne felejtsük — bátorkodott a ruhák számláját is elküldeni. Nem jól tette. Illetve: fölösleges igyekezet volt. A doktor ur direkt az elegáns, kérdéses ruhákba öltözött és azokban jelentette ki, bogy nem fizet. — Na, majd kifizeti a papa, — vélte szelíden a cég főnöke. De bizony a papa ki­jelentette, hogy a drága fiának nem áll jót egy fillérért se és nem vállalt jótállást, nem is tud az esetről. A szabó, ellentétben a töb­bi szabótól, a bírósághoz folyamodott és csa­lás vétsége miatt följelentette az elegáns doktor urat s április 7-ón tárgyalja az ügyet a járásbíróság. Ez a tárgyalás, illetve az íté­let különösen azért fontos, — mert a szegedi szabók a jövőben agresszívebben kívánnak védekezni ilyen és hasonló esetekben, mert azt mondják, hogy a mai körülmények ha fönmaradnak nem bírnak megélni. kiváló bór- ós •y litiiiumos gyógyforrás ve**. és hólyijbsloknél, köszvénynél, czukorseiegséfinél, v5jrh«nynéi, eraészféa! la lélegzési szervek htinríj&ííiái kiiünű htutvm. — Természetes vasmeníes lAvanywrte. 1 Kspftstt Atrtajv1sk«rMkeééMkh«a és SCHULÍES ÁGOST ^^gTife^* u in - MI ím. -ni II II un in*

Next

/
Oldalképek
Tartalom