Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-28 / 73. szám

10. DÉLM AGY ARORSZÁG 1914. március 25. NYILT-TÉR*) Győződjön meg, ii8m kiselejtezett, régi szövetek, hanem tiszta g}apju 3 mtr szövet, egy teljes férfi öltönyre kapható 18 kor.-ért Holtzer és Társa íü posztó-áruházában =§ SZEGED, Vár-utca 7. szám. (Főpostával szemben.) *) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. TÖRVÉNYKEZÉS OOOO Hat hónapi államfogház királysértésért — Republikánus pör a szegedi biróság előtt. — A biróság visszavonult ezután Ítélethozatalra és majd két óra hosszáig tartó tanácskozás után az elnök kihirdette ,az ítéletet, amely szerint a biróság bűnösnek mondotta ki Korndczky Dezsőt nyomtatvány utján elkövetett királysértésiben, hat hónapi államfogházra és 3 évi hivatalvesztésre itélte. A védő felebbezett az ítélet ellen. JKUfíBMimiilintf •«•»«! íkübmk «»•••••• KÖZGAZDASÁG OOOO A makói hagymatermelés hajai — Drága a föld! — (•Saját tudósitónktól.) Gyakran foglalkozik az egész ország sajtója a makói hagymatermelő viszonyokkal, mert innen ekszportálják az egész országba, sőt a külföldre is a hagymát és ezen közgazdasági érdeken kívül, még sok ember egzisztenciája is fűződik a makói hagymaterméshez. Makó városának és vidékének ugyanis legfontosabb közgazdasági tényezője a hagymatermelés és az azt közvetítő kereskedelem. Csupán csak Makón körülbelül 4000 ember foglalkozik hagymakertészettel és tekintélyes számban vannak a kereskedelmet lebonyolító közegek. Átlag évenként i—500 waggon hagyma kerül eíszállitásm és igy a termelés és kereskedelem sok millió koronára rugó pénz forgalmat jelent a lakosságra. Érzi és át van hatva tehát a közgazdasági intézmények iránt fogékonysággal biró minden factor, liogy a hagymakertészétet ápolná, fejleszteni és szabályozni kell. Csanád vármegye vezetőségének figyelmét sem kerülte el ennek szükségessége és mihelyt erre alkalom adódott, nem is mulasztotta el különösen a termelők érdekeit a kormánynál támogatni. A kormány szakközegei a helyszínen! megjelenve közvetlen tapasztalat alapján gyűjtöttek adatokat és közvetlen érintkezés utján igyekeztek meggyőződést szerezni ezen gazdasági művelési ág mibenlétéről, netáni bajairól és keresték azokat a hibákat, melyeken segiteni kell s ugy találták, hogy azok, akik a termelés szabályozásának megoldása , fölött gondolkoznak, teljesen feleslegesn törik a fejüket, mert Makón és vidékén ;a hagymatermelés egyáltalán -nem szorul védelemre. A makói kertészek és kisgazdák — mint azt a Makón járt szakértők megállapították, — a hagyma termelést oly magas tökéletességre, szinte művészi színvonalra emelték, hogy ezen a téren nem hagy fenn semmi kívánni valót. Ha valahol, ugy ennél a földmivelési ágnál áll az a közmondás, liogy könyvből gazdálkodni nem lehet és a kertészek gyakorlatiaáság/ávia(l 'szemben /minden <theoretikus -búvárkodás és tanácsadás kárba veszett erőlködés. Az elméleti gazdálkodók a makói kertészektől esak tanulhatnak és mégis mi az oka annak, hogy az utóbbi időben gyakran lehet hallani arról, hogy veszedelem fenyegeti a makói hagymakertészetet. Ennek az egyszerű oka pedig a rettenetesen drága bérföldekben rejlik. Ott, ahol maga a kisgazda egy köblös (1600 négyszögöl) ugarföldért 120—180 koronát, egy járandóért (2200 négyszögöl) 200—250 "koronát szed haszonbér fejében, ott igazán kár még esak fel is említeni az olcsó bérföldet és pedig annál inkább, mert sajátos birtokviszonyaink mellett tudjuk, hogy Makó egész határában nagyobi) kiterjedésű uradalmi birtok egyáltalán nincsen. -Ezen és csakis ezen a téren érzi a termelő a szabályozás szükségességét, mert a közvetítő kereskedelem erkölcsi és anyagi fogyatékossága idézi elő ama balhiedelmet, mintha a termelés hiányossága volna a bajok kútforrása. (Saját tudósitónktól.) A királyság védelméről szóló uj törvény tudvalevőleg a király sértési és izgatás-i pöröket kivonta az esküdt biróság hatásköréből és szakbiróság elé utalta. Az uj törvény életbe léptetése óta, ma tárgy-alt másodszor a szegedi törvényszék szakbirósága republikánus-pört. Az első pör, amelynek tárgyalása épen egy hónappal ezelőtt Ifoly-t le izgatáJsi-pör volt: Pataj -Sándor dr. zombori ügyvéd került a vádlottak padjára nyomtatvány utján elkövetett államforma elleni izgatás vétségével vádolva. Pataj dr.-t azonban fölmentette a biróság. M-a pedig -az első királysértési pör került tárgyalásra és a vádlott Korniczky Dezsőt ia biróság hat hónapi államfogházra és három évi hivatalvesztésre itélte. Korniczky Dezső, aki jelenleg sógorának, Nagy György dr.-nak, az ismert republikánus vezérnek a lapját, a fővárosban megjelenő „Kossuth Zászlóját" szerkeszti, egy cikkét inkriminálta a szeged-i ügyészség. A cikk, amely a nemrég beszüntetett Magyar Köztársaság cimü folyóirat 1913. február 14iki számában jelent meg ,/Magyar szó Bécsben" cimmel, azt a beszédet tárgyalta, melyet Károly Ferenc József prezmntiv trónörökös intézett egy bécsi kaszárnyában a magyar bakákhoz. Ezzel a beszéddel a budapesti lapok is foglalkoztak és -nemzeti szempontból örvendetesnek tekintették. Korniczkynek azonban más véleménye volt ebben a dologban és ennek a véleményének erős kifejezést is -adott cikkében. A budapesti lapok elismerő sorait „túlzott lojalizmusnak" nevezte és behatóan foglalkozott ezzel kapcsolatban a magyar belpolitikával, a Tisza és Lukács kormány „jogfosztó" választójogával. A választásokról szóló uj törvénnyel kapcsolatban azután a király személyével is foglalkozott olyan formában, a mely az ügyészség figyelmét felkeltette. A mai tárgyaláson Pókay Elek táblabiró elnökölt. A tanácsban résztvettek Márton József dr. és Nagy Zoltán. A vádhatóságot Szapár József dr. ügyész képviselte, a vádlottat Nagy -György -dr. védte. Az elnök kérdésére Korniczky kijelentette, ihogy nem érzi magát bűnösnek, mivel az inkriminált kifejezéseket nem a király ellen, hanem a trónörökös ellen használta és nem volt szándékában sérteni a királyt. A-z ügyész hosszú vádbeszédében annak a bizonyítására fektette a fősúlyt, ho-gy Korniczky cikkének tendenciája a király ellen irányult. Erre vonatkozólag fel is olvasta az inkriminált cikk egy részét, amely nyíltan szószegéssel vádolja a királyt. A sértő kifejezések miatt a vádlott szigorú büntetését kérte. Nagy György dr. védőbeszédében ia vád ogj lott fölmentését kérte, mert szerinte királysértés a cikkben egyáltalán nincsen. Az ügyészség mesterségesen gyártja a köztársasági pöröket, hogy érdemeket szerzzen. Szapár József dr. ezt a vádat erélyesen visszautasította, mire Nagy György dr. folytatta védőbeszédét és a vádlott fölmentésót kérte.