Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-27 / 72. szám

ti. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 27. ha a törvényhatóságnak ezero ipari érdekelt­sége a felmerülő és felszínre (hozandó ide vo­natkozó kérdésekben: szervezve lenne és egy­öntetűen járna el, ezáltal ugy a város fej­lesztése, mint az ipar és kereskedelem fel­lendítése szempontjából jelentékeny eredmé­nyek volnának elérhetők. E célból, hogy t. i. a város törvényhatósági bizottsági tagokiból egy ivarospártot alakítsunk, folyó évi már­cius hó 29-én délelőtt 11 órakor a kereske­delmi és iparkamara nagytermében: tartan­dó alakuló gyűlésre Uraságodat ezúttal tisz­telettel meghívjuk, az ügy fontossága és üd­vösségénél fogva, biztosan1 számítva becses megjelenésére. Szeged, 1914. március 25. Az előkészitő bizottság nevében: Pálfy Dá­niel, Kecskeméti Antal, Szakáll József, Bo­zsó János, Körmendy Mátyás, Wimmer Fü­löp. — Jellemző eset. Hogy Szeged szabad királyi város tanácsa miként reagál azokra a kívánságokra és bajokra, amelyek a la­kosságban felmerültek, legújabban ma lát­hattuk a tanácsülésen. Ugyanis ma a pénz­ügyi szenátor ur a következő prepozícióval állt elő: Állapítsa meg egy közigazgatási vizs­gálat, hogy csakugyan Hiirhetetlen-e már a betegek helyzete a kórházban. S ha ez a „hí­resztelés" igaznak bizonyul, akkor, mig föl nem épül s (rendeltetésének átadható nem­lesz az uj kórház, bérházakban kell elhelyez­ni a .betegeket, mint ahogyan eddig is mái­több beteget helyeztek el egy Kossuth La­jos-sugár.uti bérházban. A tanács magáévá tette ezt a prepozí­ciói. 4 közig izgatást vizsgálatot a kultur­szenátor, a rencőr,főkapitány, a főorvos és a törvényhatóság; bizottság llapszerkesztő tag­jai fogják teljesíteni. A pénzügyi szenátor tehát még ma se tudja, hogy valtaképen van-e Szegeden kórházmizéria. Ténybeli tu­dását talán az se menti, hogy a tanács töb­bi tagja se tudja. A szegedi városi tanács most akar közigazgatási vizsgálatot fogana­tosítani. Es igy tovább. Szóval — hogy eny­hén fejezzük ki a helyzetet — a szegedi vá­rosi tanács rosszabbul áll e város társadal­mának kérdéseiben, mint a közkórház. — Nyilasy Sándor sikere Bécsbem Az ismert szeg ői festő, Nyilasy Sándor, a kinek művészetét országos bir és számos, •művészeti nagyiutalom: méltányolja, a ma­gyar művészek bécsi kiáll itásán szintén részt vesz és mint a bécsi lapokban olvassuk, ki­állított festményeinek művészi szépsége meg érdemelt-, nagy jféltünést keltett. A iKiinst­Jerhaus termeiben 'levő, egyébként -minden tekintetben igen nívós kiállításon .az eredeti színeivel és gazdag kifejezésben készségé­vel 'ható Nyilassy művészete épen ugy kivá­lik a magyar csoportnak, mint az egész ki­állításnak anyagából. — A Szegedi Kaszinó közgyűlése. Va­sárnap délután tartja meg ez évi rendes köz­gyűlését a Szegedi Kaszinó, melynek utolsó éve eseményeiről Lázár György dr. elnöki jelenítése fog beszámolni. A közgyűlésen uj vezetőséget fognak választani s miut az elője­lekből megítélhető, a kaszinó közgyűlése el­nökké újból Lázár György dr. polgármes­tert, alelnökké Reök Iván országgyűlési kép­viselőt fogja megválasztani. — Kántorválasztás a zsidó hitközségnél. A mult hét szombatján, tartotta a zsidó hit­község első kántor ^próbáját. tF. hó ,27-én, pén­teken este és 18 án szombaton délelőtt iHa­bermann Ármin, a budapesti Wesselényi-ut­cai zsinagóga énekese vezeti az .istentisztele­tet, kiről azt mondják, hogy a tradicionális zsidó melódiák nagyszerű összegyűjtőjének: Bachmann kántornak legjobb interpretátora. A péntek esti istentisztelet 5 és fél órakor, a szombat délelőtti tiz órakor kezdődik. — A Pősa-iinnepély rendezését elő­készítő gyiij főbizottság ma délelőtt .11 órak-or ülést tartott Jánossy Gyula tanfelügyelő el­nöklésével. A bizottság elhatározta, hogy gyüjtőivéket bocs,áj t ki az iskolák igazgatói­hoz áláirás végett. Minden iv ötven aláírást fog tartalmazni és az aláírók fejenként egy koronát fizetnek. Az aláirt ivek azután bele­kerülnek ,a Pósa albumba, mélyet a. költőnek át fognak nyújtani. — Bonyolódik az Országos Kaszinó ügye. Budapestről jelentik, hogy mindnagyobb lavinává -nő az Or-szágos Kaszinó összefüggő kilépési kérdés. A császári és királyi kama­rások szintén kilépnek a kaszinóból és 'an­nak ,a létalapja lesz megtámadva a tömeges kilépések miatt. Wekerle Sándor volt mi­niszterelnökkel a Neue Freie Presse ma in­terjút folytatott és Wekerle, mint: ,a, kaszinó elnöke igy nyilatkozott: — Zlinszky és Beniczky ügyében mi a kizárási indítványt tárgyalás alá vesszük, meglehet, hogy kizárásra kerül a dolog, de ez esetben abszolúte inem érinti a határozat a -nevezett urak egyéni becsületét, .mert azt is hangsúlyoznom kell, 'hogy nem lehet elfo­gadni a katonai felfogást a kaszinó'kebelé­ben. — Kardpárbaj. Budapesten ma délben kardpárbajt vívott Keglevich Pál gróf De­mény Hugó doktorral. A párviadal előzmé­ny© egy éjszakai mutatóban törtónt összetű­zésre vezethető vissza. Az első összecsapásnál Keglevich .gróf olyan1 súlyos csapást mért Demény Hugó jobbkarjára, hogy egyik in elszakadt. Demény esetleg a jobb kezére nyo­morék lesz. m MOZGÓSZi^HAZ. TELEFONSZÁM 8-07. Ma pénteken Nagy detekti/sláger! I A titokzatos klub Detektivdráma 3 felvonásban Az AMBRÚZIŐ filmgyár felvétele. Előadások 4, V26,1/48 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától folytatólag. — A Szeged-Alsótanyai központi gaz­dasági egyesület a márciusi napok ünnepét március 25-én tartotta meg Alsóközponton. Reggel 9 órára mintegy ezer gazda, gyűlt ösz­SZe aiz .egyesület helyiségeibe s vonult zász­lókkal és zenével a templomba. Mise után a menet a honvédemlékhez vonult, hói Dobó Ferenc tartott hazafias beszédet. A beszéd alatt az egyesület szép koszorút helyezett a honvédemlékre. Ezután a gazdák az egyesü­let székházába vonultak, melynek helyiségei szűknek bizonyultak az ünneplő közönség be­teg,adására. Az ünnepség megnyitó beszédét Dobó Ferenc ,alelnök mondta s szép szavak­kal üdvözölte a hazafias érzésű gazdaközön­séget. Utána Apró Szilveszter, Lázár Julian­na szavaltak hazafias költeményeket, Az ün­nepi beszédet Gerle Imre dr. tartotta meg. Magasan szárnyaló, hazafiasságtól izzó be­szódében részletesen foglalkozott a márciusi -nagy napok emlékével s vázolta a magyar ál­lam kiépdtésénék félszázados munkáját. Be­szédét a bal,Igatóság zajos tapsai és éljenei között fejezte he. Az ünnepi beszéd után László Irén, V.as Imre, Szélpál Etel szaval­tak hazafias költeményeket. Ezután a hallga­tóság felkérésére Kelemen Béla dr. ország­gyűlési képviselő mondott gyönyörű, haza­fias beszédet, melyet a hallgatóság zajos he­lyeslése több ízben félbeszakított. Az ünnep­séget Volford István alelnök hazafias beszé­de zárta be. Az ünnepség után társasebéd volt, melynek résztvevői megtöltötték iaz egyesület termeit. Az első felköszöntőt Dobó Ferenc mondotta az ünnepély szereplőire. Utána Kelemen Béla dr. képviselő mondott általános csendben, szép felköszöntőt a gaz­dákra. László Zoltán, Gerle Imre dr., Sőreg­hy Mátyás a magyar gazdákra, Mihályffy Ferenc Kelemen Béla képviselőre mondtak fel köszöntőket. A társasebéd után táncmu­latság volt. Ugyancsak március 25-én ünne­pelt a zákányi gazdakör is. A megnyitó be­szédet Ördög Illés körelnök tartotta. Az ün­nepi beszédet Pataky János mondotta el. A szép beszéd után Zengei Margit tamtánő ós Vörös Antal tani tó tanítványai hazafias ver­seket szavaltak s hazafias dalokat énekeltek. Az ünnepséget Járosi Jenő hazafias versel­inondásáral fejezték be. Az ünnepély után társasebéd volt, melyen százötven gazda vett részt. A társasebéd folyamán hazafias félkö­szöntőt mondtak: ördög Illés, Papp1 István, Pataki János, Magyar Péter és Pap Ferenc. — Szegeden temetik el Szécsi Istvánt. Szécsi István doktornak a korán elhunyt, je­les tehetségű fiatal orvosnak holttestét csa­ládja hazaszállittatta iSan-Remoból Szeged­re. Ma érkezett meg a koporsó és a temetés pénteken délután félhárom órakor lesz a zsi­dó temető cinterméből. Az elhunyt édesaty­jáboz, Szécsi Ede bankárhoz igen sok rész­vétny.ilatko'zat érkezett. — A Bohn-féle „Szegedi Deák-Otthon" internátus ifjúsága 1848. március 15-ének emlékére március 25-én. délelőtt 11 órakor az intézet -nagytermében hazafias ünnepséget rendezett, amely kitűnően sikerült és haza­fias szellemtől áthatott volt. — Puskagolyóaratás a Balkánon. A marseilli kikötőbe négy hajó futott be a mi­nap, amelyek egészen furcsa rakományt noztak: rengeteg apró, igen súlyos zsákot, a zsákokban, furcsán formált apró ólomda­rabkákaí. Ezek az ólomdarabkák ellapult puskagolyók voltak, amelyek közül néhá­nyon még vérnyomot is lehetett látni. A Cri­tnée gőzös egymaga több, mint kétezer ilyen zsákot hozott partra, több mint kétezer má­zsa súlyban. A balkáni harctérről való go­lyók és lövegek voltak ezek; golyók, ame­lyek találtak és öltek és golyók, amelyek céljukat tévesztették és valahol elgyengülve hullottak a földre. Szorgalmas parasztok összegyűjtötték a golyókat és zsákba pakol­ták, hogy a háborúnak legalább aét a hasz­nát lássák .... Marseilleből Parisba viszik a golyókat, aho' a gyáraik az ólomtömege'­beolvasztják és az ólommasszát harcias

Next

/
Oldalképek
Tartalom