Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-27 / 72. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12 — negyedévre K 6'— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-- félévre . . K 14.negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Sierkciztónég Kárészutca 9. TMnszia: 305. Barcs szám ára 19 BBfer. Szeged, 1914. Mesék. A hárimiásj-szövet'ségrőll különféle rérramesék jelennek meg az utóbbi hetekben. És nemcsak külföldi, de magyar ellenzéki lapók is a hármas-szövetség ellen cikkeznek, mende-mondálk és mesék alakjában. A legújabb mese az, hogy Németország szeretne szabadulni a hármas-szövetségtől s a hármas-ántánttal keres benső kapcsolatot. Vilmos császár már meg is pendítette, még pedig Franciaországban, Ausztria fölosztásának gondolatát, még pedig olyanformán, hogy Németország visszaadná a franciáknak Elzászt s e helyett az ausztriai német tartományokkal kárpótolná magát. De Franciaország nem bizik a németekben ;és visszautasította „a német császár fel'kinálkozását". Ezt a kurucok lapja irja ekképpen, szabadon a Novoje Vremja nyomán. Tisztelettel kérdjük: mlnék kellene ezt nevelnünk, ha nem gondolnók, hogy oktalanság és szent együgyűség az egész. Az orosz részről persze gonosz fondorlat, amely mindenféle kalandor politikus támogatására számit. De a kurucok részéről az, hogy ennek visszhangot adnak és dicsérvén a muszkát, durván támadják a német császárt, minek nevezzük? Mert tessék csak dl képzelni azt a politikai tudást és azt a szellemi és értelmi Pijada. Irta: Andriska Károly. Amolyan kis tótlány volt Pijada. Szép, (barna leány. Kissé sápadt arcocskája kedvesen ékelődött' hatjának /csodás faketeségébe, .melyet bolondos kedvességgel ringatott finom/metszésű válla, amint szeszélyes-gyér • mekesen sürgött-forgott abban a kicsi vendéglőben, amely olt állott az útszélen jobbról a nagy országút kanyarulatától. A nap tüzesen/ /égette a kövezetet, melynek hepe-hupás gödrei inem kis bosszúságot okozták a kényelmes utakhoz szokott Dinárd hadnagynak, kii fáradtan a délutánig tartó gyakori attól: s elcsigázva a /nagy hőségtől céltalanul bandukolt az ismeretlen utcasarkom 1 — Borzasztó ez a falu! — mondta indulatosan s verejtékező homlokáról letörölte a forróságot. — 'Csak aztán az embert ilyen hőségben ne rendelnék soha hadgyakorlatra, mikor még az árnyékban heverésző kutyának is földig lóg a nyelve! Elátkozta magáit, mikor a katonai pályát választotta. Sohasem vd'.t kedve hozzá, de szülei akarták s ő katona lett1. Már kiért a falu végére, hol árnyas fák kínálták hűsítő védelmüket a fáradt idegennek, miikor az utmenti .kis egyeméletes ház kapujában megpillantotta Pijadát, a kis tótlánykát, aki ijedten kapta vissza szépséges babafejecskéjét, amikor látta, hogy 'Ginard hadnagy feléje lirányitotta lépteit. /Qjtoard hadnagy is nagyon megörült a kedves jelenül. évfolyam 72. szám. szinvonalat, amely el tudja hinni és el akarja hitetni a józan magyar közönséggel azt, hogy a német császár, a hatalmas német birodalom feje és uralkodója fölíkinálkozik Franciaországban és fitt viszszautasitásban részesül! Ezek a császárellenségek azt hiszik, hogy Németország és Franciaország, vagy a hármas-szövetség és a hármas-ántánt között körülbelül olyan lehet a viszony, mint a kurucok és Bécs között s ha a imai kurucok sóvároghatnak a bécsi fcamarilla felé, állandóan zörgetve a Burg kapuján, miért ne lehetne hasonló fölkinálkozás a német császárság részéről a francia respublika irányában? A hatás pedig az, hogy ia köztársaság büszkén visszautasítja a császárt s erre II. Vilmos Bécsbe utazik s tüntetően hangoztatja a hármas-szövetség rendületlen szilárdságát. Nem megható-e az a költői fantázia, amely valóban világot jelentő óriás jelentőségű kérdéseknek ily gyerekes kezeléséből, monstruózus összeütközések ilyetén könnyed mozdulattal való beállításának módszeréből, egyáltalán mindezekének egyszerűen lehető feltüntetéséből szól az ámuló világhoz? Azuitán mit szóljunk ahoz a cseréhez, melyet a német császár Franciaországnak fölkínált! Elzász helyébe lépjenek az ausztriai német tartományok, — mert a kurucok nyilván azt gondolják, hogy a német császárnak kedveségnek, mert vele gondolta elűzni unalmas délutánjait is még jobban megörült, amikor a kerthez tartozó lakon a falusi vendéglő címfeliratát észrevette. • — Pompás! Hamarabb és könnyebben megy legalább az ismerkedés, — gondolta és egyenesen: a lányka felé tartott, aki épen, az imént szakasztott kerti virágokat akart csokorba összeilleszteni1. Arcát rózsás pir futotta át, miikor a délceg katonát oly hirtelen maga előtt tereminii látta. Ijedtében virágai Is mind a földre szóródtak, amiket azután Ginard hadnagy sietett felszedeget/ni s a hadnagyinak ily módon alkalma nyílt a leánykával beszédbe elegyedni. — Kinek szedte ezeket a szép rózsáikat? — kérdezte szelíden, csakhogy mondjon valamit. — Édesanyámnak akartam, 'épen felvinni, aki fönn az emleten betegen1 fekszik s mindennap friss virágokat szoktam vinni: neki; azt mondja, hogy ugy szereti azoknak illatát; mert nem jöhet .le a kertbe . . . Elfogad egyet, adok 'bélöle, — kérdezte gyermekes közvetlenséggel s már át is nyújtotta a virágot Giimard hadnagynak. Azután megindult a beszéd. A katonatiszt nagyon kedvesnek taláitta Pijadát, akiből az igaz, őszinte egyszerűség beszélt, ajkain a naivság, az ártatlanság édes tisztasága szólott. Ginard szivét is eddig szokatlant érzés dobbantotta meg. Az első találkozás után Ginard hadnagy napos vendége lett a vendéglői kerthelyiségnek. Ellátogatott oda naponkint, hogy eb Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Péntek, március 27. sebbek lesznek a csehek és morvák, akik soha sem tartoztak Németországhoz, mint az elzásziak és lotaringiaiak, akik csak kétszáz évvel ezelőtt szakadtak ki Németország testéből. Ki kell emelnünk azt, hogy Károlyi Mihály gróf a függetlenségi pántban is csak igen csekély számú követőre számithat a hármas-szövetség ellen való agilitásával és a többi éllenzéki pártban egyáltalán nem találhat embert a pánszláv politika támogatására. Apponyi Albert gróf mindenkor — s legutóbb a decemberi delegációban — a hármas-szövetség rendithetetlen hívének vallotta magát. Hasonló a fölfogása e részben Kossuth Ferencnek is. Ami pedig az ellenzék másik két pártját illeti, az alkotmánypárt és a néppárt meggyőződéses hivei a hármas-szövetségpolitikájának. Andrássy Gyula gróf az utolsó delegáció alkalmával a többi közt a következőket mondotta: — Abszolút hive vagyok a hármasszövetségnek, amely egy hatalmas érdekszövetség Európa közepén és amelynek megtámadását mindenki jól meg fogja fontolni. A hármas-szövetséget nagy alkotásnak tartom, mely megfelel az összes szövetségesek érdekeinek. Sokszor azt mondják, hogy Németország megingott a hármas-szövetség szempontjából. Ez ki van zárva, mert Németországnak létérdeke a velünk való szövetség. Egymásra fogyasszon egy-két korsó jó barnasört, no meg a kis Pijada kedvéért (is, hogy elszórakozzék a kedves 'gyermek társaságában, aki mindennap szívszorongva várta Ginard hadnagyot. Pijada boldognak érezte magát, ha vele beszélgethetett/, ö maga sem tudta miért, de a szokott időben mindennap dobogó szivvél állt ki a kertajtóba. S 'Ginard pontosan eljött minden' délután. Pijada azonban félénk lett és 'tartózkodó, amit könnyen megmagyarázott magának Ginard hadnagy. Az 'ilyen/ lánykák, miikor még nem ismerik az embert, beszélnek, csacsognak az idegennel, csak a mikor észreveszik, hogy ez az idegen valaki több másoknál, kezdenek szótlanok és szégyenlősek lenni. Igy volt a kis 'Pijada is. Az első /napon elmondta egész élete történetét s most szólni is félt. — És isokan keresik fel ezt a kis vendéglőt? — kérdezte Ginard hadnagy, csakhogy szóra birja valahogyan/. — Oh, nagyon sokan keresnek fel igy nyár közepén, kivált ünnepnapon. Tele van ilyenkor az egész kert. Az idegenek is mind idejönnek. Ugyebár ön is csak addig lesz itt, mig a gyakorlatok tartanak? — kérdezte a kis Pijada Ginard hadnagyot, aki nagyon is észrevette a leánykának vonzalmát és "észrevette aggódó félelmét, mert /igen remegve és különösen mondta, hogy csak addig marad, mig a gyakorlatok befejeződnek? . . . Es- Ginard hadnagyinál 'is, aki eleinte csak szórakozást vélt találni a lánykával való találkozásokban, a sürü együttlét egé-