Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-26 / 71. szám

2 DÉLMAG YARORSZÁ G 1914. március 26. .1914. Montmartre korcsmáinak örömlegényei és a diákság klerikális és királypárti csőcselé'ke. Megindult a hadjárat és mindennap uj mérgezett döfést hozott. Ma leleplezés, holnap fenyegetés, azután ujbó'l leleplezés és újból fenyegetés. Elvmegtagadással, köpönyegfforgaitással, vádolta Caillauxot — az a Briand, aki európai típusa lett a renegáíságnak. Mindenfajta Íklorrupciíóval vádolta Caillauxot — Calmette. És végül kipattantották a legnagyobb vádat: a Rochette-ügyet. Caillaux és Monis miniszterek megakadályozták volna ennek a szédelgőnek a bünhődését. Ha ez igaz, akkor ez roppant súlyos vád és csakugyan megsemmisítő erejű mind a két miniszterre — de valószínűen nem igaz. De az már viszon{ kétségtelenül igaz, hogy Barthou és Briand hivatalos hatalmuk csúnya korrumpálásával, hivatalos titkok elárulásával és aktalopással tudták csak megszerezni ezt a „diffamáió" titkot. Ez a francia politika. A korrupció csúnya fekélye fakadt föl a Cailliaux-ügygyel és a Caillaux asszony revolvergolyói nem tettek egyebet, csak siettették és dűlőre juttatták ezt a régóta előkészített és készülő katasztrófát. Orosz hadijáték a monarchia mintájára. — Witte gróf missziója. — (Saját tudósitónktól.) Kievben ma kezdődtek meg a katonai hadijátékok, teljesen a monarchia most1 rendezett bécsi hadijátékainak mintájára. Ma megérkezett Kievbe Szuhomlinov hadügyminiszter, nagy rangú tisztek egész karával. A miniszter maga fogja vezetni a nagy hadijátékot, amelyet Kiev kerület tábornoki karának oktatása céljából rendeznek. A hadijáték egy hétig tart majd. Azok az ellenzéki vezérek és azok az ellenzéki lapok, ákiik és amelyek most az orosz poliaka felé kacsingatnak, ép eleget tanulhatnak e kievi hadijátékokból, hiszan ebből is láthatják (még ők is!), hogy Oroszország minden cselekedete voltaképen a monarchiával áll kapcsolatban és nem Is valami békés kapcsolatban . . . Ugy Iátsziiik, Oroszországban voltaképpen ma is két párt küzd egymás ellen, a béke és a háború pártja. A béke egyik legelső embere: Witte gróf folytatja nyilatkozatait a Novoje Vremjd-bxn. Hangoztatja, hogy az orosz-francia-német szövétséget a béke legjobb megalapozásának tartja. Ismeri a roppant nehézségeket, de ha tovább kormányon maradt volna, létrehozta volna a szövetséget. Bár Angliának nem ellensége, mindig a szabad kéz politikáját követte. A Eashoda-eset idején Franciaország segítséget kért Oroszországtól, amit akikor nem leheteit teljesíteni. Azután Delcassé került Pétervárra. Akkoriban sokat beszéltek az angol veszedelemről, majd később Németország révén a japán veszedelemről. Mikor az orosz-japán háború kitört, természetszerűen megtörtént a közéledés Angliához. Ettől az időtől kezdődik Anglia és Oroszország belsőséges viszonya. Németország és Franciaország között akkor függőben volt a marokkói kérdés. Vilmos császár ebben a kérdésben nagy nehézségeket gördített Franciaország elé. Delcassé utóda kérte Witte grófot, aki akkor épen Parisban tartózkodott, hogy -segítse elő a kérdés kielégítő megoldását. Witte gróf tö'bb izben, tanácskozott Radolin herceg német nagykövettel, aki szintén közvetítését kérte. Witte gróif Berlinbe utazott és két óra hosszat tanácskozott a német császárral. A tanácskozás eredménye az algezirászi-konferencia elhatározása volt. Vilmos császár maga adta föl a Bülownak szóló táviratot. A Novoje Vremjá-inak az orosz-németfrancia, szövetségről közölt cikkei tekintetében a külügyminisztérium több lapot fölhatalmazott annak kijelentésére, hogy az orosz politika ezután is, mint eddig a Franciaországgal való szövetségen és az Angliával való jó egyetértésen alapszik. SBaaaBBBBBaBaBBBaBBBQaasBBBBBaaxBBaiacisEBBBasuaaKB!' Jön az orkán! — Bonyodalmak egy szegedi reklám körül. (Saját tudósitónktól.) Végre Szegeden is eljutottunk már oda, hogy kezdik belátni, mit jelent a reklám. Mondhatni: ez a legfontosabb, a többi csak ezután jön. Természetesen aki csupán reklámmal dolgozna -és a kitűnő reklám után rossz portékát vagy bármily cikket adna, még inkább rosszul járna, mert semmi se terjed el egy városban jobban, miut a reklamirozott dolog — minősége. .Hogy mit képes a kitűnő reklám végezni, azt Psylander esete mutatta meg, épen Szegeden. De ezenkiviűl -olyan dolog Is akad most, ami szintén figyelemre méltó a tömeglélektan s a reklám szempontjából. A szegedi lapokban napok óta óriási betűkkel jelezték a következő hirt: + Meteor jelentése szerint március 27-én, 28-án és 29-én óriási Orkán lesz Szegeden! Mindegyik ,lap irta ezt, feltűnő, kiabáló, azaz hirdetési betűkkel. Az emberek elolvasták. Mégis az időjárás a legfontosabb esemény e világon . . . Akadt sok olyan olvasó, aki több lapot is kézbe vett és átböngészett. És csudálatos, mindegyikben Orkánt jelzett a mindentudó időjós. A városban kezdtek erről a veszedelmes jelentésről tudomást venni. Egyik állami hivatalban napok óta nevetnek azon az eseten, amelynek az igazgatóhelyettes a hőse. Aki elolvasta szombaton a vészes jóslást >és igy kiáltott át a szomszédos szobában levő igazgatónak : — Nézd csak, micsoda orkánt jelent be a meteorológia! Három napig vészes orkán! Milyen pontosan megjövendöli . . . Nini, már fuj is odaki a szél! lEgy alsóvárosi anyámasszony pedig beállított Jung főállatorvoshoz: — Azt irta a friss, hogy 27-én orkán pusztít Szegeden! Mit csináljak, tekintetes ur? A ménykii idő el viszi a kis házunk tetejét, — mit lehetne csinálni? -És számtalan ilyen történet akad most a vészes orkánnal kapcsolatban, amely palig nem -egyéb — reklámnál. Egyik szegedi nagy mozi hirdeti az Orkán cimü nagy drámát. Persze mar előre kapkodják ,a jegyeket, nem a darab miatt, hanem egyesegyedül a reklám miatt. De minden téren a legfontosabb -a reklám. Csak tessék figyelemmel kisérni, amikor egy-egy művészt hirtelen a kollégái, avagy a kiadói szárnyra vesznek. Még az ördög se ismeri, máris kikáltják zseninek, korszakalkotónak, aki nem olyan, mint más közönséges halandó. Nem baj, ha botrányok történnek is vele. Csak hivatkozzunk ismét Psylanderre, akiiről megírták, bogy hat gyereke van, három anyósa legalább ós a felesége megőrült, mert Pszili megszöktette Dánia legszebb leányát, aki többszörös milliomos. Pedig — irták — Pszilander rücskös és isántit, foghíjas emlős állat és ahova -csak elmegy, mindenütt ezrével várják a szerelmes levelek. Persze az egész csak bombának szánt reklám volt, hisz hogy a legelején kezdjük, a nagy dán eddig meg se nősült s ha hihetünk neki, utálja a nőket. Bár lehet, hogy ez a kijelentés ,is esak — reklám. Mindegy: az a fő, hogy beszéljenek az emberről, mondotta már Wilde is, a legnagyobb reklám Oszkár. S hogy Szegeden, a mi társadalmunkban szerepet kezd játszani immár a reklám, •ez a legfényesebb bizonyíték arra, bogy nagy város vagyunk, végre . . . aBaaaaaaaitaBaaaaaBaBaBaaaKBBBaBBBaaacaaaaaaaaaaBaa Elégedetlenek a szegedi börtönőrök, — Nehéz a szolgálat, kevés a fizetés. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi Csillagbörtön őrei, számszerint 103-an keservesen panaszkodnak sorsuk miatt. Tulnehéz szolgálatot kell teljesíteniük és ezzel szemben a fizetésük nevetségesen csekély. iEgy börtönőr (a nevét ném közöljük, nehogy még ezt a szűkös egzisztenciáját is- elveszítse), aiz alábbiakban ismertette a szegedi börtönőrök tarthatatlan helyzetét a Délmagyarország munkatársa előtt: — Nagyon el van csigázva az őrség a szolgálati idő és a szabadnap helytelen beosztása miatt. Mi, akik még a katonai fegyelemnél is szigorúbb felügyelet alatt állunk, már nem is tudjuk, hogy elkeseredésünkben mihez kezdjünk. Az őrség 103 emberből áll. Ezek közül huszonhét ember éjjeli és nappali szolgálatra van beosztva, 36 ember csak éjjeli fegyveres szolgálatot teljesít és nappal a munkatermekben vannak elfoglalva, a többiek pedig kevésbé terhes szolgálatra vannak lieosztva, — Ennek a lehetetlen munka megosztásnak az lett a következménye, hogy a nehéz szolgálat annyira elcsigázta az embereket, hogy a kemény téli időben nyolc-tiz fegyveres őr volt beteg egyszerre. A betegeket ennek dacára nem pótolták a könnyebb szolgálatot teljesítő őrök közül, hanem az egészségeseknek kellett dupla szolgálatot teljesiteniök, Épen ilyen igazságtalan a szabadnapnak a beosztása is. — A nehéz szolgálatot teljesítő örök csak minden 4-ik, 5-ik, vagy 6-ik vasárnap kapnak egy félnapi szabadságot, mig a többiek, minden ünnep és vasárnap egész napot élveznek. A kétféle szolgálatba való beosztás az öl-parancsnoktól függ, aki minden méltányosság nélkül, a saját tetszése szerint csztja be a szolgálatot. A protekciós lalákók és azok, akikkel az őrparancsnok jó viszonyban van, könnyű szolgálatot teljesítenek, a többiek pedig nehezet, tekintet nélkül arra, bogy fiatal, vagy már öreg őrök-e. — A súlyos szolgálat tetejébe még rendkivül szigorúan is bánnak az őrökkel; a legcsekélyebb hibáért házi fogsággal büntetik őket. Panaszkodni nem szabad, mert az őrparancsnok az illetőt azzal torkolja le, liogy a