Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-25 / 70. szám

19. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 2.1. költségvetés, amely már magában foglalja a védőerőnovella költségét is. — Budapestről jelentik: Tisza István gróf miniszterelnök ma reggel titkára, Latinovics Endre dr. kí­séretében 'Bécsiből visszaérkezett Buda­pestre. • oaaA.auaiaiiBeű SZÍNHÁZ MŰVÉSZET OOOO Szinházi műsor: SZERDA délután: János vitéz, operett. SZERDA este: Szökött katona, népszín­mű. Páros 313. CSÜTÖRTÖK: Tündérlaki lányok, vígjá­ték. Bemutató. Páratlan */»• PÉNTEK: Tündérlaki lányok, vígjáték. Páros sli. SZOMBAT délután: A szegedi torna­egyesület sportünnepélye. SZOMBAT: Tündérlaki lányok, vígjá­ték. Páratlan s/3. * Magyar művészek sikere Bécsben. Bécsből jelentik: A KUnstlerhaus tavaszi ki­állításán megjelent magyar művészeknek folytonos ünnepeltetésben van részük. A megnyitás napján rendezett lakomán kivül vasárnap délután Darnaut elnök a magyar művészek tiszteletére lakásán fogadást ren­dezett, amelyen az alelnökön kívül ott volt valamennyi bizottság elnöke és a bécsi iró-, művész- és szinészvilág számos előkelősége. A magyarok közül megjelentek Vaszary Já­nos és felesége, ifjabb Gonda Béla és felesé­ge, Rippl-Rónay József és Kosztolányi Gyu­la. A bécsi kamaramüvéezek magyar zene­számokat adtak elő, Darnaut elnök és három müvésztársa pedig énekszámokat. A házigaz­da igen melegen köszöntötte föl a megjelent magyarokat, akiknek nevében ifjabb Gonda Béláné köszönte meg a figyelmet. A magyar kiállítást a bécsi sajtó szinte páratlan érdek­lődéssel kisérte és kritikájukban mindenütt elsősorban a magyar csoport müveivel fog­lalkoztak. * A Tündérlaki lányok. A szinházi iroda jelenti: Heltai Jenő uj vígjátékának, a Tün­dérlaki lányok-ibak bemutatójára azzal a lel­kesedéssel készül a színház, amely méltán ki­jár a magyar irodalom egyik legkiválóbb reprezentálója (számára. A darab meglepe­tés a közönségnek és az irodalomnak: egy­aránt, mert Heltai többet ad a régi szellemes­ségénél és költészeténél. A szellemesség csak az élet felületén marad, a költészet is arra jó, hogy betakarja az élet csúnyaságait. De Heltai ebben a darabjában merészen bele­nyúl az életbe, leszáll az élet mélységeibe, ke­serű igazságokat vág a világ arcába. Ko­moly, mély irodalmi tartalmat ad s a régi Heltai Jenőhöz csak annyiban marad hü, liogy keserű szarkazmusát a legbájosabb es­prit-vel aranyozza be. Az előadás tökéletessé tételén Csáder Irén, Szohner Olga, Simkó Gi­za, Miklóssy Margit, Talián Anna, Pálma Tusi, Almássy Endre, Körmendy Kálmán és Petheő Attila fáradoznak. * A szökött katona. A szinházi iroda jelenti: Szigligeti Ede pompás népszínműve, A szökött katona, szerdán este kerül föleleve­nitésre. Gróf Montit Körmendy Kálmán, Ca­millát Gömöri Vilma, Julesát .Déri Rózsi, Völgyi ezredest. Csiky László, Miksát Békefi Lajos játszák. Jelentős szerepekkel kívülük még Miklóssy Margit, Soiymosi Sándor, Sü­megi, Petheő, Mihó vesznek részt az előadás­ban. "utor;z&lUt&8okat hely­ben és vidékre, berak­ározást száraz raktár helyiségben eszközöl Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. sz Telefon 34. m tl igöasssílM Igazgató VAS sAndor Telefon 11-85 5zerdla is erftirtttfa Szenzációs áeteKtiYóráma x klub Detektivdráma 4 felvonásban. Valamint a 2 órás uj műsor! tlöadíjoti szerdán d. u. 2 órától éjjet 12-ig (SülörSSljöfl 5, 7 is 9 órakor. KALEIDOSZKÓP Szeged, március 24. MA MINDENKI FREUDISTA és ha valahol egy hisztériás, vagy ném hisztériás asszony vagy férfi embert öl: mindenki pszichoaudizál. Néhány revolverlövés elég volt arra, hogy CaiMauxné őnagysága ott­forogjon minden kávéházi asztalon és min­den nyelven az ó- és újvilágban. Mélyen rejlő pszichológiai okok után kutatnak. Vi­tatkoznak pro és kontra. Párbajok esnek a nézetéltérések miatt. Kormányok buknak. Pénzügyi krízis fenyeget Franciaországban. És mindez egyetlen revolver, egyetlen lövé­se miatt. Pedig Madame Caillaux nem i« psziichopatologikus alak. Egy asszony, akit hiúságában sértettek meg egyrészt azért, mert piszkolták az urát, de főkép azért, mert bepiszkolták őt .magát is. Hol van itt a pszi­chopetológia? Illetőleg: pszichopatológia ez, polgártárs, de nem abban az értelemben, a hogy te veszed. Mert'pszichopatológia alap­jában véve minden gyilkosság, minden lo­pás, minden csalás. De nem veszi annak ma még sem az állam, sem a társadalom. Miért kell hát nékem hasábokat, olvasnom arról, liogy egy francia úriasszony agyonlőtt egy francia úriembert? Amikor épen elég embert lőnek és ütnek agyon erre mifelénk is ós a mikor a kutya sem gondol pszichopata! ógiá­ra, amikor Börcsök (Dani üti agyon a Gubacs Illést . . . JÖN A TISZTÚJÍTÁS és már előre tudja mindenki, hogy — nem lesz sem szemé­lyi, sem rendszerválto.zás. Pedttj, hogy ordí­tott mindlenkii itt a Tisza partján, hogy: majd megmutatjuk a restoráción! De nem mutatunk meg semmit. Pedig talán ez az utolsó restoráció, amelyben meg lehetne mu­tatni valamit, később úgyis hiába próbál­nánk megmutatni. És én itt csak azt akarom mondani, hogy furcsa világ lesz errefelé ak­kor, ha a mai korlátlan városi uraknak még a restorációktól sem kell tartamok, hanem bentragadnak a szenátori szókeiktan, me­lyekből pedig de üdvös lenne egylket-mási­kiat kiborítani. De hát minek volna az? Még azt hinnék, hogy Szeged kulturális és szociá­lis téren haladni akar . . . És isten mentsen meg ennek még a gondolatától is minden igaz hívőt . . . Dr. Lesbius. Az orosz hadikészülődések. A Vossi­sche Zeitung-ban az orosz katonai viszonyok egy alapos ismerője hosszabb cikket kőzöl, amely rendkívül ibecsimérli az orosz hadse­reget és lekicsinyli a hadi-készülődéseket. Azt fejtegeti a cikk, hogy az orosz tisztikar nem áll föladata magasldtán, már pedig hadikér szülődésekbez olyan tisztikar keli, mely a felsőbb utasításokat fontolgatás nélkül a leg­pontosabban végrehajtja. Ehhez járul aiz a körülmény, hogy 1905. óta a forradalmi moz­galom egyre jobban aláássa a hadsereg szel­lemét. Az orosz hadikészülődések a konjunk­turális politika malmára akarják hajtani a vizet. Egyelőre arra törekszik az orosz kor­mány, hogy mentől erősebben megszállja Finnországot. A cikk ugy végződik: Még ha elvégezte is felkésziilődéseit Oroszország, nem könnyen fogja magát eltökélni egy há­borúra Németország vagy az osztrák-ma­gyar monarchia ellen, mert eltekintve a ka­tonai okoktól, egész sereg politikai momen­tum játszik közre. Jól tudja a cár, hogy ha az orosz birodalom szerencsétlen háborút ál­iana ki a nyugattal, az az ő és dinasztiája trónjába kerülne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom