Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-24 / 69. szám

1914. március '25. DÉLMAGYARORSZÁG f. ember maradt esak beüt ia helyiségben, az előbbi kérkedő hazafi, aki kérdezte, hogy ki a legény a csárdában. De ez olyan részeg volt. bogy az egyik asztal alatt elaludt. A rend­őrök, mint akik jól végezték a dolgukat, lát­va, hogy már senki nincs odabent, kimentek az utcára, szótnézni kicsit, liogy elszéledtek-e már a legények. Német alig lépett ki a kapun, észrevette, hogy Kondása Antal, Balástya Kapitányság 22. szám alatti Jakós, akit a helyiségben lévő és már csöndesen szundikáló iegény megsér­tett, be akar mászni az ablakon keresztül az ivóba, minden valószínűség szerint azért, hogy a sértésért elégtótalt szerezzen magá­nak. A lovasrendőr mindjárt a legényhez sie­tett, megfogta a ruháját 'és visszahúzta az ablakból. 'Erre Kondása revolvert rántott és közvetlen közelből, mellbelőtte Németet. A lovasrendőr azonnal: eszméletlenül terült el a föildön ás mire társa. Magyar őrsparancs­nok segítségére sietett, addig Kondálsz az ivón keresztül elmenekült. A felsőközponti lovasrendőrség ma dél­előtt értesítette telefonon ;a szegedi rendőrsé­get az esetről és a délelőtti vonattal hozták be Szegedre a szerencsétlen lovaisrendőrt, a kát a mentők aiz állomásról a közkórházba szállítottak. Sérülése életveszélyes, leddig még kihallgatni sem lehetett; az orvosok vé­leménye szerint alig marad életben. A gyilkos legényt később a felsőtanyai rendiőrség a lakásán elfogta ós most előzetes letartóztatásban van. Szakáll József dr. rend őr.kapitány, a bünügyi osztály vezetője, ma délben kiutazott ,Felsőt,anyára, bogy lefoly­tassa ,a vizsgálatot, kihallgassa a szemtanu­kat és Kondásat, akinek a Szegedre való szállításáról is intézkedni '.fog. — A gyermektanulmányi társaság va­sárnapja. A Magyar Gyermektanulmányi Tár­saság szegedi fiókiköre, városunk e csöndben, de folyton' és lelkesen munkálkodó egyesü­lete vasárnap délután 4 órakor a városháza kbzgyü'lési termében tartotta meg ez évi ötö­d'k nyilvános gyermektanulmányi értekezle­tet, mely iránt — mint minden alkalommal — toost is élénk érdeklődés nyilvánult. Az ér­tekezlet első tárgya Szécsy György állami tenitó előadása volt, melyben részletesen is­mertette a tanyai gyermekek környezetét s azokat a körülményeket, melyek e gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését aka­dályozzák. Szécsy nagy szeretettel szólt a tanya népéről, mely méltán megérdemelné, hogy az illetékes tényezők gazdasági és kul­turális előhaladásáért1 munkálkodjanak. 'Kü­lönösen szükséges ez a jövő nemzedék, a gyermekek érdekében is. A tanyai magyar általában nem közlékeny természetű s gyer­mekeivel is keveset beszél, kik aztán a szom­szédolásban keresnek szórakozást s ott 'nem­csak különböző korú, hanem 'különböző er­kölcsű egyének is hátrányos befolyást gya­korolnak a kicsinyek erkölcsére. A nép kife­jezéseit egyáltalán nem válogatja s a gyer­mekek már kicsiny koruktól a legtrágárabb beszédeket hallják. Lakodalmak és disz'nóto­rokon a felnőtt férfiak leisszák magukat s a gyermekek a legbotránkoztatóbb jelenetnek tanúi. Dugott bálakon is mindig láthatók gyermekek, sokszor szülők nélkül s bűzös, zsúfolt szobákban szivják .magukba nemcsak 9 rossz levegőt, hanem az erkölcsi mételyt ls- De különösen veszedelmes a tanyai gyer­mekek alkohol élvezete. A megellett össze­lrds szerint csaknem valamennyi gyérnek J'szik rendszeresen bort s van iskola, mely tanulóinak 87 százaléka pálinkázik. A gyer­mekek nevelésével, értelmiképzésével a szü­mk keveset törődnek s a 14—15 éves gyer­mekeknek 38 százaléka még szülővárosát sem látta. A tanyai gyermek egyébként, szi­kesen jár az iskolába s öröm velük foglal­kozni, de az iskola munkájának eredményét naKyon megnehezítik és akadályozzák az ecsetelt körülmények, melyek megszüntetése valósággal nemzeti érdek. Az élénk tetszés­^ fogadott előadás után Tiizessy Márton, ** Árpád-Otthon igazgatója a züllött gyer­mmr. TUD. &zjhal TELEFON 872. Szerdán, csütörtökön, fi pénteken ! JOIV ! Az évad legnagyobb és leg­megrázóbb filmszenzációja A KIEVI VÉRVÁD vagy Beilis vértanusága. A főszerepet maga BEILIS MENDEL játsza. A szenzációs, az idegeket mindvégig teljesen lekötő film élethűen adja vissza a vér­váddal kapcsolatos összes ^eseményeket ugy, mint azt a világ összes lapjai közölték. x i mekek családi körülményeiről értekezett. A mai kor eszményképe a gyermek, kit a szü­lők legtöbbje a legnagyobb gondossággal ne­vel és mégis számos eset hizonyitja, hogy még az ily gyermekek is később nehéz 'meg­próbáltatásoknak vannak alávetve s nem egy esetben rossz útra térnek. Mennyivel nagyobb tehát a züllés veszélye azoknál a gyermekek­nél, akik már fertőzött környezetben látják meg a napvilágot. Főleg a nagyobb városok anyagilag, erkölcsileg és sokszor értelmileg is szegény családokból kerülnek ki ily sze­rencsétlen gyermekek. A szülők haraggal, boszuval fogadják a születendő gyermeket, ki nekik teher. Az anya az utolsó napig su­iyos munkát végez s a 3—4 napos gyermeket már gyárakba, vagy másfelé cipeli magával, A nyugtalankodó gyermeket mákonnyal bó­dítja el. Mikor pedig nagyobb lesz, magára marad, vagy a többi hasonló 'sorban levő gyermekekkel rója az utcát. Senkitől jó szót nem. kap s1 szerető érzést sehonnan, nem tapasztal. Később azután már 6—7 éves ko­rában pénzt keres gyufa és egyéb tárgyak árusításával, 'sokszor pedig koldulásra vagy éppen lopásra kényszeritik. Az iskolát rend­szeresen elkerülik s a szülők mitsem törőd­nek gyermekük sorsával. Az ily gyermekek valósággal az utca gyermekei és mire felnő­nek, komoly rendes munkáról tudni sem' akarnak. A züllött gyermekeket sem sza­bad eltaszítani, hanem szeretettel kell őket a jó útra téríteni s a társadalom részére meg­menteni. Befejezésül Füzessy egy igen ked­ves és megható történetecskét olvasott föl „A szellőztető lyuk titka" elmen, mely a gyermekek gondolkozását élénken jellemzi. A nagyszámban megjelent közönság mele­gen fogadta ugy az értékezést, mint a törté­netecskét. — Személyi hir. A felső keteskedelmi iskolák kiir. főigazgatója, Schack Béla dr. hétfőn délután városunkba érkezett és a mai nap folyamán a felső kereskedelmi iskolákat inspiciálja. Vele egyidejűleg itt időznek Sehindler József, a pécsi, Greiner Mihály, a debreceni és Gálos Rezső dr., a .temesvári felső kereskedelmi iskola igaagatója, akik a tegnapi délutánt a.zzal töltötték, hogy a sze­gedi konviktu.sok.at tanulmányozták. — Femlnista-nap a Korzó-moziban. Csütörtökön délután a szegedi feministák rendkivül érdekes napot tartanak a Korzó­moziban s az előadásra a jegyeket előre is meg lehet váltani a Várnay-iéle. könyvkeres­kedésben. — Márciusi ünnep az Alsótanyán. Az Alsótanyai Gazdaifjuság Közművelődési Egyesülete vasárnap, március 22-én tartotta meg a márciusi hazafias ünnepélyt. Az alsó­tanyai ifjúság nagy tömegben gyülekezett össze az egyesület al-sóközponti helyiségében s innen diszzászló alatt vonult zeneszóval a templomba. A városból sokan rándultak ki aa ifjúság e szép ünnepélyére. Képviseltették magukat azon a többi gazdakörök és a nővé­dő egyesület, mely egyesület képviseletében Simkó Elemér dr. ügyész jelent meg az ün­nepélyen. A mise és szentlieszéd meghallgatá­sa után a menet az alsóközponti honvédem­lékhez vonult. Itt az ünnepélyt Dobó István ifjúsági elnök hazafias megnyitó beszéde nyi­totta meg. Utána Varga Ilonka és Varga Mariska hazafias költeményeket szavaltak. Az ünnepi beszédet Gerle Imre dr. mondot­ta. Szép szavakkal v:':Hta a márciusi ün­nepségek jelentőségét. Beszédét a hallgató­ság zajos éljenzése között fejezte be. Az ün­nepség záróbeszédét Pálfy Ferenc egyesületi alelnök mondta s lelkes szavakkal buzdította az ifjúságot hazafias összetartó munkásságra. A záróbeszéd folyamán az alsótanyai gazda­ifjúság kiküldöttei gyönyörű babérkoszorút helyeztek a 'honvédemlékre. Az ifjúság ünne­pe után a Varga-féle vendéglő nagytermében a -Szeged-alsótanyaá gazdasági egyesület tar­totta meg ünnepélyét. A megnyitó beszédet Pap István mondotta. Hazafias beszédét za­josan megéljenezték. Az ünnepi beszédét Vé­szelő oszky József tanító mondta. Hosszú,

Next

/
Oldalképek
Tartalom