Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-24 / 69. szám

nárdus it 1. szásn ís mdSetf ) ííárúk, , aljak, knyák, hirn­isnuák gs férfi n :-: r rté-v fi , xt a « .T!Ü lyszer. baízsams irmely betcRSéa c5IW sí szervek niesocvi­elnyálskásodás, Sfif éfvhitvtalansAK, r®,.J rii bclcgésekníl, té, ülsiMeg az üs5ze« »íj;l iájásnál, mint szílj'i kiliiísek ellen kitűnni gyC dupla vagv 1 .Nagyobb renae»»c ny Arcnitedniétiy. Jtryszeresz egy4 mtlfólia-kenöc^ igszilnlet vermut';, ikat leggyakrabbad • isznáiatoa gverek-w ; teiuRginditasn./ ' ' nyeüvs eben. Oj"'a vek. dagadi vég®" m tárában vaum"1'./ iLMAYER és SE''•„ VEREK drogériák'% ndeljünk küzvotR" irálxvl Pr.grré5 ett.) 10 fi : dolgok, tgök, pa­it kizárólag :sipkét sbt. j érfi öltönyö* :re! iályomban 3 z orszáö um és haz3' érve, vagy°K sztelettel lőzsé kelmef«stÖ' £3 Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egres szára ára 1* fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K12-­negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapraK 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1914. III. évfolyam 69. szám. Kedd, március 24. Ismét döntés előtt az uj közkórház ügye. (Saját tudósítónktól.) Az uj közkór­ház ügye hosszú hányattatásának sorári ujabb nevezetes stációhoz ért. A közgyű­lés ölé beérkezett az az inditvány, amely­ben mintegy száz törvényhatósági bizott­sági tag a kórház építésének mielőbb való megkezdésélt indítványozza. Ezzel szem­ben a tanács azt javasolja, hogy irjon föl a közgyűlés a belügyminiszterhez állami kórház építése iránt. A tanács a dolgot a következőkép gondolja: építtessen a kor­mány Szegeden állami kórházat, a költ­ségekhez a város anyagi erejéhez mérten hozzájárulna; amennyiben a belügyminisz­ter nem akarna Szegeden állami kórházat építtetni, kérje a város két millió korona államsegélynek minél előbb való kiutalá­sát. Az állami kórházért való ujabb föl­irat meddő határozat és fölösleges munka lenne. Azon meg minden válószinüség sze­rjnt mosolyognának a minisztériumban, ha Szeged egy ujabb föl iratban most már két millió korona segélyt kérne a kórház épí­téséhez. Eddig egy millió koronát kértünk, ennék a kérésünknek teljesítésére Ígéretet is nyertünk. Gaál Endre dr. tanácsos leg­utóbbi budapesti utja után azt újságolta, hogy a miniszter hajlandó 1.200,000 ko­rona segélyt adni a kórház építéséhez. Ajánlatos lesz, ha ezzel beelégszünk és a legkülönbözőbb feliratok variációjával, permutációjával és kombinációjával nem fokozzuk a komikumig ezt a dolgot. Azt az indítványt, amelyet a kórház fel­építése érdekében, a közgyűlés elé terjesztet­tek, már ismertettük. Vasárnap délefött, a Korzó-mozi helyiségében népgyűlés volt, a melyen a polgárság százai jelentek meg. A népgyűlésen Kelemen IBéla dr. országgyűlési képviselő elnökölt, aki beszédében a köz­egészségügyi követelmények kielégítésének életbevágó érdekeit fejtegetvén, vizsgálat tár­gyává tette, hogyan van Szegeden megóva a lakosságnak ez az elsőrendű érdeke, a pol­gárok hogyan vannak megvédve a betegség, a járványok és egyéb testi nyavalyák ellen. A külterületi polgárok életviszonyaival fog­lalkozva, behatóan ismertette a csatornázás és vízvezeték létesítésének és a közkórház felépítésének el'halaszthatatlan. szükségessé­gét és a következő határozati javaslatot ter­jesztette a népgyűlés elé: Szeged városnak e népgyűlésen egy­begyűlt polgársága a közkórház, csator­názás és viz)vezeték ügyét elsőrangú és etodázhattan követelménynek tekinti és mindhárom intézmény létesítését a legsür­gősebben kívánja. A népgyűlés ezen határozatot küldött­ség utján terjeszti a város tekintetes ta­nácsa elé. Kelemen Béla ezután beszédét követke­zően fejezte be: — Most, amikor ,az összes polgárság legvitálisabb érdekeinek kielégítéséről van szó, nem .lehet, nem szabad, hogy a régen tervezett, régen halogatott berendezések fi­nanciális nehézségekkel akkor tartóztassanak fel, .amikor a jóváhagyott tervek, a kidolgo­zott készen levő •munkálatok megkezdéséről van szó. Ez a városi gazdálkodásra teljesen szomorú világot vetne, mert a hatóság tag­jai még csak azt sem mondhatják, hogy a törvényhatósági bizottságnak igen sok lel­kes, derék tagja évek óta nem foglalkozott vólna a város jövedelmének mikénti fokozá­sa kérdésévél abból a szempontból, hogy a városrendezése nagy munkája a maga tel­jességében keresztül vihető 'legyen. Megneve­zek egynéhány bizottsági tagot: Becsey Ká­roly, Kószó István, Palócz László, Pillich Kálimán, Szmoliény Nándor és többen kon­krét indítványokkal, konkrét javaslatokkal állottak elő, amelyek a törvényhatósági bi­zottság .tagjainál teszürődött azt a közfelfo­gást1 tükrözték vissza, hogy egy modern vá­ros politikája .a városi üzemektől, városi ke­zelésben 'levő vállalatoktól ma imár nem te­kinthet el, mert uj jövedelmi forrásokat kell nyitni, mert túlhaladott álláspont/ minden előtörő iuj és uj közszükségletet a föld-ha­szonbér és a pótadó emelkedéséből elégítené ki. Igy azután különböző eszmék merültek fel, h.a már a közvilágítás, a városi villamos vasút csak évtizedek múlva vehető át városi kezelésbe, a közjövedelmeknek a lakosság megterhelése nélkül emelése érdekéből léte­síttessen városi takarékpénztár, városi zálog­ház, városi nyomda, városi téglagyár, a vá­rosi ingatlanok jövedelmezőbben hasznosit­tassanak, cukorgyár létesíttessen, a szikes földek hozamképessé tétessenek, a fehértó hasznosittasson stb. A kölcsön szükségletek mikénti kielégítésére is elismerésre méltó eszmék vettettek föl, a város kötvénykibo­csátó jogának megszerzése és más kivezető utak a nyilvánosság előtt tárgyaltattak. Egy szóval, komoly tanulmányra és elő­készületre, a város ügyeinek szeretetére val­ló javaslatok egész 'halmaza feküdt az illeté­kes körök előtt, keresve a módozatokat, ho­gyan lehet gyarapítani a város anyagi erőit és hogyan lehet, képessé tenni a várost, hogy a polgárságnak összes közegészségügyi, gaz­dasági és művelődési igényeit és közszükség­leteit kielégítse. Csupán azért mutattam reá ezekre a tényekre, hogy felismerhetővé te­gyem azt, hogy nekünk ma nem föladatunk a finaincirozás , részleteivel foglalkoznunk, mert akkor az eszméknek egy olyan tárháza •kerülne napirendre, melyet egy gyűlés kere­tében meg nem oldhatunk. A mi célunk és a mi föladatunk csupán az, hogy az illetékes hatóságok elé vigyük a polgárság egyértelmű akaratának meg­nyilatkozását, abban az irányban, hogy le­geslegelső sorban a közegészségügyi szük­séglétek kielégítését követeljük. Hollós József dr. beszélt ezután. Beszé­dében többek közt ezeket mondotta: — Nem én mondom, hanem a közegész­ségügyi tanács e célra delegált bizottsága je­lentette ki, hogy Szeged város kórháza a legrosszabb, legegészségtölenebb, a sürgős lebontásra leginkább megérett az ország ösz­szes kórházai között. Bár mindenki jól is­meri kórházunk szomorú helyzetét, mégis röviden vázolni akarom a már teljesen tűr­hetetlen állapotokat. Az épület legnagyobb része már teljesen átnedvesedett s ez által a különben is szellőzhetetlen kórtermek hű­vösek és a legnagyobb mértékben egészség­telenek. Szinte csodával határos, ha azókban valaki meggyógyul. A 15 ágyra berendezett kórteremben, amelyben pedig csak 10 em­bert szabadna elhelyezni, jelenleg is 25-en fekszenek s van, olyan szalmazsák, amely 2, sőt 3 betegnek is nyújt éjjeli menedék he­lyet. A betegek akárhányszor egymást fertő­zik, hiszen előfordul, hogy tífuszos, orbán­cos. tüdővészes beteg fekszik egymás mel­lett; akiket helyszűke miatt izolálni lehetet­len. Alig múlik el nap, hogy ne kellene sú­lyos betegeket elutasítani; mert nincs hely a számukra. Azonban az persze sohasem tör­tént meg sem- Szegeden, sem az országban, hogy gonosztevőt kellett volna elutasítani, mert nincs helv a börtönökben. Tüdővész­kórházunk nincs, csak egy-egy zsúfolt kór­terem szolgál erre a célra, ahová azonban nem gyógyulni, hanem csak meghalni járnak a szegény tüdőbetegek, mert tuberkulózis gyógyításáról a mi kórházunkban szó sem lehet; Az etmekórház valóságos íközépkori börtön, eredetiilleg 30 betegre tervezve, de ál­landóan 60 beteggel megtöltve; s szeren­csétlen lakói nagyobbrészt kórházi tüdővész fertőzésben pusztulnak el. És mit mondjunk a ragálykórház 14 ágyáról, amelybe csak a legnagyobb szükség esetén és csakis a tiszti orvos utalhat be /beteget. Pedig ha meg volna már a 120 ágyas ragálykórházunk, kevésbé volnánk kitéve a fertőző betegségek vesze­delmeinek, mert azokat azonnal lokalizálni, elfojtani lehetne és nem történnék meg az, mint ezen a télen is, hogy a kanyaró a város majdnem minden gyermekén végigszágul­dott egy csomót megölve és még többet örökre nyomorékká téve közöttük. — Az uj kórház fölépítését sokan .azért ellenzik, mert luxusosnak, drágának találják. Pedig az a luxus nem egyéb, mint a betegek minél tökéletesebb meggyógyitását szolgáló berendezkedések s a kórház egyáltalában nem drágább, mint 'a minő egy ilyen mo­dern kórház lenni szokott, sőt egy-egy ágy 600 koronával kerül kevesebbe, mint az ép­en most épülő temesvári kórháznál, ahol pe­dig sohasem szándékoztak úgynevezett egye­temi kórházat létesíteni. Aki kaszárnya rend­szerben akarja fölépíteni a szegedi kórházat pár 100 ezer korona megtakarításáért a be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom