Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-22 / 68. szám

4. Koppony kijelentette, ihogy ő azok kö­zé a szászok közé tartozik, akik nemcsak a speciális iszász dolgok iránt, .hanem a Magyarország területén lakó összes fajro­konok sorsa iránt komolyan érdeklődik. Ki­fogásolja, hogy a magyar iskolákban nevel­kedett német intelligencia a némét néplélek­től némileg eltávolodott] s igy a földműves nép nagy rétegei és a belőle kikerült intel­ligencia sokban nem értik meg egymást. Helyteleníti, hogy Nyu gutmagy ar-országon jón-evü német emberek közművelődési egye­sületet akartaik alakítani s mikor ennek az alapszabályai 40 nap multán sem nyert jó­váhagyást, megkezdték miiködésüket. Ezt azután betiltották azzal az indokolással,'hogy az alapítók nem nyújtanák garanciát arra, hogy az egyesület' az, alapszabály keretei kö­zött fog dolgozni. A szászok nevében is kéri a kormányt, hogy az ország többi nemzeti­ségére legyen a kormány több tekintettel. Tisza István erre vonatkozó válaszát az országgyűlési napiéból vettük és igy szól: Tisza István gróf miniszterelnök: 1'. képviselőház! Amennyire alkalmam van a délmagyararszági németséget ismerni, hi­szen ha nem is ismerem igazi fészkükből, de ismerek én is az életből délmagyarországi sváb 'községeket, — a délmiigyarországi svábsúg nemcsak testileg, lelkileg, gazdasá­gilag, kulturálisan, morálisan a legerősebb és legegészségesebb népek egyike, de hála Is­tennek, az elégedett népek közé is tartozik. (Igaz! Ugy van!) Es mindenütt, ahol a köz­tük élő intelligencia, legyen az magyar vagy német anyanyelvű, teljesiti azt a hivatását, hogy a neppei foglalkozik, a légkordiáiisabb, legbizalmasabb, legszívesebb viszonyt tartja fenn az intelligenciával. (Igen! Ugy van!) Nem áll tehát az, mintha meghasonlás vol­na a délintagyarországi svábok és az intel­ligencia közt, hanem az áll, hogy bajok van­nak mindenütt, a világon, panaszok vannak, jogosultak és jogtalanok, orvosolhatók és orvosolhatatlanok. Ezeket a panaszokat, a Anna inem szóit/. (Fölugrott mellőlem, odament a 'köpönyegéhez, -benyúlt a zsebé­be, .kivert belőle -egy revolvert és visszajött hozzám. — Ide nézz — mondta dideregve. — Ide nézz . . . En tudtam, hogy hazudsz. A le­vélben láttam, hogy Parisba készülsz, csak azt az egy szót olvastam, a -többit kitalál­tam abból, hogy mással mondattad meg. A mi még hátra volt, könnyű volt megtud­nom. Es az, hogy te engem igy eL tudsz árulni, az olyan szörnyű gondolat, oly ret­tamő megalázás volt nekem, hogy ugy érez­tem, meg kell érte halnod . . . Neked is és nekem is . . . — Anna! — kiáltottam rémülten. — Mit akarsz . . . Ránézett a revolverre és undorodva ha­jította el>. ; % — Nem, — kiáltott rajongva és moso­lyogva, — most már nem . . . Dideregve bujt hozzám és sírva, moso­lyogva, beoézve és forró szeretettel csókolt meg. I — Nem, — -mondta — most már nem. Nem aláztál meg, nem bélyegeztél meg. őszinte votlál. Akkor . . . akkor meg kel­lett vo'in-a téged ölnöm. Most megcsókol­hatsz és elmehetsz tőlem. í >É LM AG Y ATtORSZ A 6 velük járó elégedetlenséget szokta minde­nütt felhasználni minden kisközségi birói ál­lásért .rivalizáló, vagy nem tudom, bármi más ókból- elienzékieskedő .elein arra, hogy megtalálja azt a Resonainzbodent, melyről azután hatást gyakorolhat. Másfelől, ahol vannak ilyen ellenzéki, hajlamok .nem ima­gyaraj'ku polgártársaink közt, .mert hiszen ez a bizonyos lokális ellenzékiség megvan ter­mészetesen magyar vidékeken, is, ott1 ehhez hozzájárul a nem magyar vidékeken az a fajta átréber elem, mely a nemzetiségi agi­tátorkodásból akar és sok esetben tud is na­gyon könnyűszerrel megélni. (Igaz! Ugy van!) Azt az elégületlenséget, mely fennáll, fölhasználja ez a kettős elem a maga cél­jaira. A kormány föladata és hivatása min­denesetre az, hogy .megismerkedjék a hely­zettel, megismerje az ottani lakosság bajait, panaszait, sérelmeit-, Igyekezzék azokat or­vosolni és ezzel s ilyen agitáció alól kirán­tani a gyékényt. Hiszen, amint helyesen je­gyezte meg Koippony t. képviselő ur is, ha magának annak az akciónak is, melyet most az anyanyelvnek a va-Hástanitásnál és a ma­gyar tannyelvű népiskolákban is bizonyos érvényesülése körül oélzunk, bizonyára .meg­lesz az az üdvös hatása, hogy megszünteti az elégületienség nagy részét, tehát az ilyen agitáció alól kiveszi a talajt. Biztosithatom Iróla t. képviselőtársai­mat, hogy az egész kormány csak hálás kö­szönettel veszi, ha bárminő olyan konkrét dologra figyelmeztetik'!, ,ho|l a népnek egy vagy más érdeke megóvást igényel, ahol egy vagy -más kormányzati vagy törvény­hozási intézkedéssel meg lehet szüntetni az elégedetlenséget és ápolni lehet a lelke kinek azt az igazi összhangját, mely, higyje meg, teljes -mértékben szivemen fekszik és ame­lyet — örömmel tapasztalom — hangsúlyoz t. képviselőtársam is. Csak egyre kérem. Az a szerepe, hogy erdélyi szászpolgái'lársaink kvázi odaadjanak a délmagyarországi, vagy nyugatmagyarországi svábság külön hivatott protektorai gyanánt, engedőimet kérek, az nagyon veszedelmes, az nem lehetne más, vagy rosszakaratú agitátórius tevékenység egyesek részéről, vagy .egy bizonyos, talán jóindulatú politikai dummeraugusziuskodás, melynek szintén -igen- kellemetlen következ­ményei lehetnek. Én- azzal a kéréssel végzem felszólalá­somat, .méltóztassék nékem minden konkrét panaszt, óhajtást., vágyat, érdeket tudomá­somra 'hozni -s a legnagyobb ügyszeretettel fogom a kérdést kezelni. (iHeHyeslés.) De méltóztassék tartózkodni attól, hogy bizo­nyos általános német politikai irányzatokat vigyenék .bele a magyar közéletbe, amire semimi szükség nincs, ami csak zavarólag hathat a magyarok és erdélyi szászok közti jó viszonyra is, (filénk helyeslés.) Nem volna teljes politikai krónikánk, ha nem emlitenők fel, hogy Koppony Vil­mos szász képviselő tegnap este közölte a szász képviselőkkel, hogy a .nemzeti .mun­kapárt kötelékéből ,ki fog lépni. Ezt a szán­dékát azzal- okolta meg, hogy az ő mai kép­viselőházi felszólalását és beszédében tett észrevételeit a miniszterelnök nagyon cse­kélyre értékelte. Ez az egész túlzott érzékenységnél nem egyéb és meg vagyunk ról-a győződve, hogy egyrészt Koppony képviselő ur 'még alszik erre egyet és .másrészt Tisza Istvánt nem fogja ez a kilépés, -még ha valóra válik is, egyenes útjáról -kitéríteni. . 1014. március Tisza István gróf .miniszterelnök az Igaz­mondó holnapi számában az osztrák ob­strukcióról cikkezik. Rámutat arra, hogy az osztrák obst-rukció körülbelül egy időst a mienkkel,, de ők túlszárnyaltak és az úgy­nevezett technikúzást a magyar ellenzék tő­lük tanulta. Minálunk a függetlenségi párt, ott a nemzetiségiek folyaimodtak obstrukoió­h-oz. Végre a magyar nemzet józan belátása megelégelte ezt á nyomoruságo-t és. a (kép­viselőház többsége fegyveres, .erővel vetett véget a kisebbség rakóncál 1-ankodásá.nak. Nagy volt a felháborodás odaát Ausztriában. Azt mondták, hogy a rendőri beavatkozás megszentségtelenítette a magyar parlamen­tet. Azon: hitben éltek, hogy ök jobban tisz­telik az alkotmá-nyságot, ha hasonló fegy­vereket .nem adnak a többség kezébe. Odaát törvények,et nem hozhatnak, nem gondos­kodha-tik a parlament a nemzet erejének .fej­lesztéséről, jogos érdekeik gondozásáról. A legsürgősebb ügyeket császári rendelettel in­tézik. Joggal! kérdezzük, vájjon ez-e az igazi alkotmányosság? fiz-e a nemzet önrendel­kezési joga? Az alkotmányosság jogos fegy­vere-e az az obstrukioió, amely Ilyen állapot­ba juttatta a nemzetet? Gondoljuk -meg, mi lenne, ha .a magyar parlamentben is igy cse­lekednék az obstrukoió, ha idejekorán le nem győztük volna a kisebbség erőszakát. Hi­szen akkor tehetetlenségre volna a monar­cihábun minden kárhoztatva. Védtelenül kel­lene elviselnd a kül- és belügyi helyzet ránk zúduló veszélyeit. Adjunk 'hálát Istennek, hogy ez nincs igy, hogy a magyar kormány cselekedni képes .többségre támaszkodha­tott, amelyiket nem állithatja meg többé út­jában a kisebbség erőszaka. Ha pedig két­ségben lehetett bárki is afelől, most min­denkinek immár be kell látnia, 'hogy azok, akik a .magyar képviselőházat az obstrukció­tól megszabadították, ezzel a nemzet alkot­mányos életét biztpsitdtták és újra megsze­rezték számára az egész monarchia vezeté­sében öt megillető súlyt és befolyást. A pénzügyi bizottságból. A képviselő­ház pénzügyi bizottsága ma délelőtt három negyed tizenegy órakor Teleszky János pénz­ügyminiszter részvételével, idősebb Erdély Sándor elnöklésével ülést tartott, melyen megválasztotta az 1914—15. évi állami költ­ségvetés előadóit és pedig: a pénzügyi tárca •előadójává és általános előadóvá Hegedűs Lorántot, a kisebb tárcák előadójává Beöthy Lászlót, a vallás- és közoktatásügyi tárca, előadójává Kammerer 'Ernőt, helyettes elő­adóvá Jónás ödönt, iá kereskedelmi tárca előadójává Papp .Géza bárót, a iföldmivelés­ügyi tárca előadójává Pirkner Jánost, az igazságügyi tárca előadójává Kenedi Gézát, a houvédebni tárca előadójává Solymossy (')dön bárót, helyettes előadóvá Münnioh Kálmánt. Teleszky Jáncs pénzügyminiszter javaslatára elhatározta a bizottság, liogy a költségvetés érdemi tárgyalását március 30­án, hétfőn délelőtt tizenegy órakor tartandó ülésén kezdi meg, mely ülés napirendjére ki­tűzte a kisebb tárcák és .a belügyi tárca költ­ségvetését. lEgynttal elhatározta a bizottság, hogy munkáját délelőtt és délután tartandó üléseken fogja folytatni. a g I XfrpitwftdíjbárKincKrftzlctfactfti-ei; BALOG, IfwdlllVSl Dós választék kész diván, ottomán, matracok, .. Irárnitnc ÜtIpí - garnitúrák stb. - Javítások jótállással szaksze- " jmua uaici „ , a Telefon 1203. sz. z :: rfien és olcsón eszközöltetnek. KOSSUÍ Lajos-sugárut 6. 8Zám< mém U Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom