Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-03 / 51. szám

1914. március 3. elébük jön. Útiköltséget azonban bizonyára érthető okból, nem küldött számukra. Mivel Pedig a szegény munkásnőnek sem volt úti­költségre valója, az árvaszék akart a fiu el­szállításáról gondoskodni és valamelyik tiszt­viselőjével elvitetni a dunántuli városkába az édesanyjához. Vasárnap aztán hirtelen fordulat állott he ebben az ügyben. Eljött az anya a fiáért. Az apával az egyik közgyám tárgyalt. A Li­geti-utcában rokonánál, egy levélhordónál, húzódott meg. A közgyám fölszólitására be­lenyugodott abba, hogy volt felesége magá­val vigye a fiút és hogy gondoskodjék róla. Az apára vonatkozóan pedig akként intéz­kedett a hatóság, hogy újból fölvegyék a kórházba, miután megroncsolt szervezetének ugyancsak szüksége van a kórházi ápolás­ra. Végül az árvaszék, amint halljuk, eljá­rást indit az iránt, hogy a felfüggesztett fő­tisztviselőt fosszák meg atyai hatalmától. hírek. Szegedi kalendárium. AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése szerint: Lényegtelen hőről tozás és elvétve csapadék várható. — Sürgönyprog­nózis: Hűvös, elvétve csa­padék. — Déli hőmérsék­let: 3.2 Celsius. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal ban délelőtt 8 órától délután 2 óráig van hi­ttat, A polgármester betegsége miatt nem fogad, A főkapitány fogad délelőtt 11 órától délután 2 óráig. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzletvezetőségnél és a munkásbiztositó-pónz­tárnál reggel 8 órától délután 2 óráig van hivatal. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hivata­fe® óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek tátogatása délután 2 órától 3 óráig. SOMOGYI KÖNYVTÁR, nyitva délelőtt l0—l-ig és délután 4-től 7-ig. Idegeneknek a képtárt engedéllyel hétköznap is meg lehet t6kinteni; helybeliek vasát- és ünnepnapo­kon látogathatják délelőtt 10—1 óráig. A KÖZKÓRHÁZBAN: a beteglátogatást i(l5 délután 1—3 óráig tart, . A FEMINISTÁK gyakorlati tanácsadó­Jct hétfőn és csütörtökön délután 6—8 óráig ü'tja hivatalos óráját, a Berlitz-iskola he­yiségében. (Csongrádi Takarék uj palotája.) VÁROSI SZÍNHÁZ: Est.* nyolc órakor 4 Kértföldkövek. k URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától *dve este 11 óráig: Az elátkozott menyasz­*Z(yhyt dráma 4 részben, KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak Hután 5 órától kezdve este 11 óráig: 0>natikus drámája 4 felvonásban. FASS-MOZl: Délután 5 órától kezdve „. H óráig: „A tenorista", dráma 6 felro­bban. A török nök mozgalma. a JSalát tudósitónktól.) A török kormány Mei 3p rendeletet bocsátott ki, amelynek ket teben megbüntetik azokat a családfő­ik Áj'1* meKengedik, hogy női hozzátarto­c$n My ruházatban jelenjenek meg az ut­lÖröwanlely nem felel meg a hagyományos K noi ruhaviseletnek. Ez tehát hadüzenet DÉLMAGYARORSZAG azoknak a nőknek, akik nem elég sürü fá­tyollal vagy épen- fátyol nélkül jelennek meg a nyilvánosság előtt. Ezzel szemben igen sok török nő elhatározta, hogv tüntetőleg eldobják a fátyolt, bármilyen büntetés járjon is érte. Ha pedig máskép nem megy, az an­gol sziiffrazsettek eszközeihez nyúlnak. A török nők ezen mozgalma a politikai és szociális fejlődés következménye és ket­tős irányú. A török asszonyok mindenekelőtt megtanulták, hogy férjeiket kevésre, még pedig alaposan kevésre becsüljék. A török uralom hanyatlása, a török hivatalnoki se­regnek a nem muzulmán polgárság által va­ló visszaszorítása következtében a török fér­fivilág csekélyebb értékűnek tűnik föl a török nők szemében. Nem látnak férjeikben egye­bet, mint henyélő hencegőket, akik a családi körben felelőtlenül zsarnokoskodnak, ellen­ben künn a világban mire sem képesek. Az asszonyok pedig el vannak zárva a világtól, a szegénység mind fenyegetőbbé válik, ellen­ben annál fényesebbnek tetszik .nekik a kül­világ, amely annál kívánatosabb, minél in­kább el vannak zárva előle. Ennek első kö­vetkezménye a nők demoralizációja. Elvesz­tik erkölcsi tartalmukat és gyakran a legna­gyobb esztelenségekre képesek, csakhogy börtönükből, családi otthonukból szabadulja­nak. Mind sűrűbben fordulnak elő esetek, hogy előkelő török nök pincérekkel, lakájok­kal és mindenféle kalandorokkal megszöknek és igy a francia boulevardokra és .még rosz­szabb helyekre kerülnek. Ez az egyik irány. A másik irány szellemi téren nyilvánul meg. A török nők ki akarják venni a részüket a szociális munkákból, a kultura fejlődésének és a nemzeti haladásnak tevékeny munkásai akarnak lenni és e célból jogokat és szabad­ságot követelnek. Ennek a mozgalomnak a zászlóvivői az irodalom terén munkálkodnak, folyóiratuk a Kadinlar Duniassi, azaz Nő Vi­lága, Munkatársai főleg asszonyok, akik a nők jogaiért küzdenek. Ennek az irodalmi mozgalomnak legfel­tűnőbb vonása az a nagy ideálizmtis, amely a török nyilvános életből eleddig ugyancsak hiányzott. A török férfivilág az osztályural­mat védi és küzdelmük mindenek fölött fajt harc. A török elem kizárólag uralmáért fo­lyó harcba azután beleszövődik az állam­férfiak és politikusok egyéni érdeke. A saját fölszabadulásáért küzdő török nő ezzel szem­ben több fogékonysággal bir a közjó- és az általánosabb jellegű eszmék iránt. Igy a leg­utóbb azt tették szóvá ez ő folyóiratukban, vájjon a férfiak mit produkáltak az alkot­mányos éra hat éve alatt és persze nagyon szomorú konklúzióra jutnak. Hangoztatják, hogy nem elegendő a politikai átalakulás, ha­nem mélyreható szociális reformokra is van szükség, elsősorban a családi élet terén. Személyes szabadságuk mellé azt kívánják, hogy ipari tevékenységet fejthessenek ki. Dolgozni akarnak. A férfivilágtól való elzárt­ságuk azonban minden kenyérkereső tevé­kenységükben akadályozza őket. Ezért fő jelszavuk az emancipációjukért folyó küzdel­mükben: Le a fátyollal! Európai fogalmak szerint a fátyol el­vetése talán nem valami nagy dolog, de a törököknél ez egy hatalmas szellemi forra­dalom szimptomája. Meg is válaszolt rá a minap a török kormány és a nők folyóiratát, a Kadinlar Duniassit — betiltotta. — A pápai lovag — nem lovag. Mióta a fogadalmi templomot építik Szegeden, az­óta van Szegednek egy pápai lovagja: Foerk Ernő felső ipariskolai tanár, budapesti épí­tőművész. Amerre az egyébként jó birnevii építész, — akinek templomterveirő! épen a Délmagyarország derítette ki, hogy azokat bizony kár lenne mai formájukban valóra váltani, — megfordult, mindenfelé különös rcverenciával tekintették őt az emberek an­nál a varázsnál fogva, melyet Foerk Ernő személye körül a ritka pápai lovag cim presztízse vont. A legkedvesebb az a hivata­i los meghívó volt, melyet a Mérnök- és Épi­7. tész Egyesület szegedi osztálya adott ki a minap a városházán 'tartott előadás alkal­mából. Ott van a meghívón a Sehulek-féle terv szerinti fogadalmi templom rajza s 'alatta az azt átalakító Foerk Ernő neve tel­jes cimmel, valamint a lovagi mivoltára való hivatkozás is. Az előadás u'tán megtartott banketten aztán érdekes fejlemények történ­tek. Foerk maga megsokalta a tisztességet és kijelentette, hogy ő mi't sem tud a pápai 'lovagi diplomáról. Hogy ragadt rá ez a cim? Nem tudja, nem is sejti. A lovag tehát nem lovag. Szeged közönsége azonban nagy di­lemma elé került ezzel a helyzettel. Azt kér­dezi ugyanis Szeged közönsége: mi cimen kapta hát a 'templomepitést Foerk tanár ur, ha még csak nem is pápai lovag? Mert ed­dig abban a szent meggyőződésben élt min­denki, hogy ő volt az egyetlen pápai lovag, akire az építést bizni lehetett . . . — A feministák gyűlése. Vasárnap dJ­utáin a városháza közgyűlési termében .meg­alakult ,a .Szegedi Feminista Egyesület Anya­és Csecsemővédő Szakosztálya. Ez alkalom­mal ikét kiváló budapesti előadó tartott érté­kes, magassziravonalu előadást. Ruffy Pál miniszteri tanácsos, az állami gyermekmen­helyek országos főfelügyelője -és Szirmay Oszkárné, a Budapesti Feminista .Egyesület Anya- és Gyermekvédelmi Szakosztályának •elnöke. Szirmay Oszkárné meggyőző érvek­kel ecsetelte az egyesület intencióinak a .fon­tosságát, A szegedi hölgyeket lelkes szavak­ban kérte föl tömörülésre. Előadását a kö­zönség lelkesen megtapsolta. Ruffy Pál beszó .dében éles logikával szállt síkra a feminiz­mus mellett. A közönség melegen üwnepel­te a kiváló előadót. Az ülésen Jóny Lászlóné elnökölt. Este bankettet rendeztek a budapes­ti vendégek tiszteletére, .amelyen számosan jelentek mag a Szegedi Feminista Egyesület vezetői és tagjai közül. Hétfőn délelőtt a ven­dégek megtekintették az állami bábaiképez­dét, a .gyermekgondozó intézetet Turcsányi Imréné, Domokos Lászlóné, Kárász Józsefné és több szegedi hölgy vezetése mellett. —- A szabadoktatás ügye. Vasárnapi cikkünkkel -kapcsolatiban közlik velünk a -kö­vetkezőiket: A DMKlE területén az elmúlt év­ben -kétezer szabadoktatási előadást tartot­tak. A DiMKÉ-nek épen ezen irányú tevé­kenysége miatt Pest vármegye alispánja fel­szólította az összes községeiket, hogy lépjenek be az egyesületbe. Hasonló akciót indított a Hazai Takarékpénztár is, amelynek révén már több takarékpénztár is belépett az egye­sületbe. Eddig is voltak már nagyszámban szabad okt atási előadások, amiket több egye­sület rendezett. Itten említjük meg, hagy Jancsó Benedek dr., az Országos Szabadok­tatá-si Tanács ügyvezető elnöke a jövő héten Szegedre jön és előadást fog tartani. — A munkahiány Amerikában. A leg­utóbbi statisztika szerint Newyorkban há­romszázezer munkátalan van. A törvényho­zás elé javaslatot akarnak terjeszteni a munká'talanok nyomorának enyihitése céljá­ból. Tegnap éjjel mintegy ezer imunkátalan be akart hatolni egy templomba, amelyben éppen istentisztelet volt, hogy ott töltse az éjjelt. A hivők körében, akiknek legnagyobb része nő volt, pánik támadt. A rendőrség ki­vonult a munkátalanok ellen és szétkergette őket. — Hangverseny ós mozi. A ' Szegedi Önkéntes Tűzoltó Testület javára március fi­án a -Korzó-moziban Száuthóné-Imdányi (Ma­riska. dr. Sinikó Elemérré, Daraltos Lajos, Meák Gyula, Kőnig Péter, Zucker Simon és a Szegcdi Polgári Dalárda közromüködésévcl hangversenyt és mozgófénykép előadást tar­Kedd I £J

Next

/
Oldalképek
Tartalom