Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-20 / 66. szám

1914. március 15. DÉLMAGYARORSZA G 369. Mégis, szembetűnő, óriási különbség mutat­kozott a csütörtöki előadás és az operettnek néhány héttel ezelőtt háziliag rendezett elő­adása között. (Hiába, énekelni csak kell tudni a tenoristáknak is. * Tímár Liza. (Bródy Sándor háiom­felvonásos színmüvét ma mutatta be a Vig­szinház.) Bródy Sándor uj darabjában min­danekfölött a színházi sikert keresi és azt meg is fogja találni. A közönség nagyon meg lehet elégedve inépszerü Írójával, mert érde­kes, hatásos — pontosabban: érzelmes és megható — .darabot irt számára, amely ép csak a szabályszerű konfliktust .adja. a má­sodik fölvonás végső ..nagy jelenetében, hogy azokat is, .akik talán egy komplikált leány lélek igazi drámáját várták a darabtól. Ez a dráma hiányzik .a darabból. A pompás szinpadirói technikával fölépített három föl­vonás az elkényeztetett, úgynevezett modern nevelésű, névtelen vágyakkal teli és kicsit hisztériás milliomos kisasszony egy furcsa és tag.adhatat.lain.ul érdekes esetét adja, de nem a családjától és társadalmától eltávolo­dott, különálló, külön életet élő, erős egyéni­ségű leáiny sorsának drámáját. Az eset nem mindennapos, figyelemreméltó, sőt lebilincse­lő, a színpad számára való és — ismételjük — nagyon hatásos, de az iró hősnőjének csak súlyos leckét ad; problémáját, melyre •előkelő tehetségének fényével világit, mem oldja meg. A Vigszinház elsőrendű előadás­ban hozta szinre a föltétlenül nagy sikert igérő újdonságot: első két föl vonását ragyo­gó és pazar diszbe öltöztette és művész-erői­nek .javát állította szolgálatába. Hegedűs Gyula az apa elfojtott, de kitörő fájdalmá­nak olyan elementáris hatással ad hangot a második fölvonás nagy jelenetében, amilyen még ez utolérhetetlen művésznél is szokat­lan. Páratlan a sikere és méltán osztozik ve­le Varsányi Irén, aki tökéletes művészettel, •szinte doktriner aprólékossággal szedi egy­ségbe Liza széthulló karaktérrajzát. Fenyve­si Ejrú], (az orvos), Tanay /Frigyes (a főhad­nagy), Szerémy Zoltán, <a tábornok), Ha­raszthy Hermm (a mama) mind kitűnőek. Az írót ma valósággal, ünnepelték. * Albert Erzsi vendégszereplése A színházi iroda jelenti: Albert Erzsi, a vidék ®gyik legnagyobb stilusu művésznője, a je­lenleg szabadkai szintársulat tagja, — hol­nap, pénteken lép föl Szegeden első alkalom­mal. A vendégunüvésznő, akit kitűnő hírnév előz meg, az Éva címszerepét játsza. * Psylander a szegedi színházban. A színház figyelmezteti a közönséget, hogy vi­gyázzanak a jegyek színére. A hétfő este 7 órai előadás jegyei szürkék, a hétfői 9 óráséi pirosak, a kedd 7 óráséi zöldek, a kedd 9 órá­séi pedig sárgák. -EL* M*J erso: KOZIGAZGATAS OOOO Kölcsönt akar fölvenni a város — Felirat a pénzügyminiszterhez. — (Saját tudósítónktól.) A ma délelőtti ta­nácsülésen 'tárgyalta a tanács, annak a sür­gős kölcsönnek az ügyét, amelyre a pénz­ügyi bizottság -határozata szerint 'haladékta­lanul szüksége van a városnak. Ez a kölcsön 3.850,000 koronát tesz ki és az alábbi szük­ségletek fedezésére szolgál: Honvéd'tüzérliaktanya fölépí­tésére 2.200,000 K. Az 1912. évi kövezési beru­házás pótkölcsöne 700,000 K. A vasúti palota építésének pótkölcsöne 300,000 K. A zeneiskola fölépítésének költségeire még szüksé­ges 300,000 K. A vágóhíd végleges 'kiépíté­sére 350,000 K. összesen: 3.850,000 K. A tanács erre vonatkozólag ugy dön­tött ma, hogy javasolni fogja a közgyűlés­nek, hogy a következő fölirattal forduljon a pénzügyiminiszterhez a város több mint öt­millió korona névértékű regál-kötvényeire, lombard-kölcsön fölvételének lehetővé tétele végett: . Szeged közönségének 3.850,000 korona köl­csönre van szüksége, hogy még 1914-ben a vállalt kötelezettségeinek megfeleljen. Minthogy kevés reményünk van -arra, hogy elfogadható törlesztéses kölcsönt kap­•junk, ennélfogva ideiglenes lombardkölcsön utján akarjuk a szükséges összeget előterem­teni és pedig aa Osztrák-Magyar Banknál. Van városunknak 5.087,200 korona név­értékű 4 és ifél százalékos kötményszett re­gál-kötvénye, amelyre nézve a föltételes ki­kötményezés engedélyezését kérjük Nagy­' méltóságodtól oly formában, hogy arra lom­bardkölosönt kaphassunk. Minthogy Niagyméltóságodniak törvényes fölhatalmazása van arra, hogy a regál-köt­vényeket magyar királyi keronajáradék­kÖtvénnyel kicserélhesse: kérünk Nagymél­tóságodtól olyan rendelkezést, hogy a/meny­nyiben Szeged városa a lombardkölcsön ügy­letből kifolyólag a hitelező intézet lejárt kö­vetelésének érvényesítése céljából a kézizálo­gul lekötött kötvényeknek a kötményezés aluli föloldása, illetve beváltása válnék szük­ségessé: iaz esetben ia kötvényeknek -a szük­séges részben való iföloldása, illetve bevál­tam iránt intézkedni fog. Ha megnézzük a fenti tételeket, amit a tanács állított össze a kölcsön hovaforditá­sára, akkor 'látjuk, hogy az 1.650,000 koro­nát már előre kiadta a város, a megmaradt 2.200,00 koronából pedig tiizérliak'tanyát akar építtetni. Ez is csaik igazolja régi álláspon­tunkat, hogy Szegeden mindenre telik pénz, csak kórházra nem. A közgyűlés azonban valószínűleg fontosabbnak fogja találni az uj kórház létesítését, mint laktanya-építést. (-) Árubódék. Ungár Benő szegedi vál­lalkozó érdekes ajánlattal fordult a város tanácsához: hajlandó volna csinos külsejü, kisebb-nagyobb árubódékat építeni a. Tisza Lajos-körutou levő úgynevezett Püspök-tel­ken. Az árubódékkal lehetőleg körülszegé­lyezné ezt. a dísztelen telket, amely most ala­posain csökkenti a körút nagyvárosias szép­ségét. Az árubódékat maga a vállalkozó áriná ik.i bérbe azoknak a kézmüárut­soknnk, akik most a piaci napokon sátrakban árulják ott portékáikat. Az árnbódék — az ajánlat szerint — tizenöt év' múlva a város tulajdonába szállnának át, ezzel szemben azonban azt kéri az ajánlattevő, hogy a ti­zenöt éven belül rajta k'iviil senki se állit­hasson föl a város belterületén bérbódékat. Ungár Benő ajánlatát elsősorban a főkapi­tány bírálta meg és teljesíthetőnek találja uz abban foglalt kérelmet. Ugyanez a vélemé­nye a mérnöki hivatalnak is. A bódék ágyé­val ma délelőtt foglalkozott a város tanácsa. Fölmerült az a gondolat, hogy talán jó vál­na, ha maga a város állítaná föl a bizonyára megfelelően jövedelmező árubódékat. lErre az ötletre találóan jegyezte meg Koczor Já­nos szenátor: — Csak ne határozzunk ugy, hogy a vá­ros építteti a bódékat. Mert akkor azok a bó­dék sohasem lesznek készen. A tanács különbem nem tartja teljesít­hetőnek azt a kérést, hogy tizenöt évig csak az ajánlattevő építhessen bódékat a város egész területén, — egyebekben pedig meg­bízza a helyettes-polgármestert, a főügyészt, a főkapitányt és a mérnökséget, hogy az árubódék fölállítására nézve tárgyaljon Un­gár Benővel. Bútorszállításokat hely- fjnfjáf Hötlő ben és vidékre, berak- ® ározást száraz raktár helyiségben eszközöl szállító Szeged, Jókai-utca 1. sz Telefon 34. rOG JEL iwá|p«dlát Az áftstam készített tágásm kttttaóen használható a valódi fogam isi nem ismejfeág, sz eredeti fogakat teJfcaws pótolják. Készítek tov&oá arany koronákrf é» tevefeeíő araay hidakat jutányos árak mettett k'&ékiek 12 óra alatt tesznek kidégifo*. kát­milyen javítást 4 óra alatt kérdtek. tSARTA ÁGOSTON iogiechaiM XTSTÉ-ATEA I. NT. 100 korona jutalmat tűzött ki a Vass-Mozl igazgi ik, aki A féltestvérek cimü dráma végét, amely csak néhány hét múlva kerül vetítésre helfesán fejti meg. A kép hétfőn, kedden és szerdán látható. Mindenki pályázhat! Ha a rajtélyt többen fejtik meg helye­sen, a dijat sorsolás utján adják ki. A megfejtések legkésőbb március 30-ig a tfass­mazsliQz küldendők. Előadás k Ví0, !A8 és 9 órakor, sze dán 2 órától kezdve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom