Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-20 / 66. szám

1914. március 20. DÉLM AGY ARORSZ A G i. Mi lesz már az uj kórházzal? —• A rendőrségi cellában ülnek az őrültek. — (Saját tudósítónktól.) A fenti kérdést nem lehet1 elégszer megismételni, mert akár hányszor hangoztatjuk és hangoztatják, hogy Szegeden legelőször is uj kórházra van szükség, a város tanácsa szokott (nemtörő­dömséggel tér napirendre az ügy felett. A városi párt minaipi impozáns állásfoglalása, az orvosok egyhangú követelése, a vasár­nap 'tartandó népgyűlés, mind hasztalannak bizonyul eddig, mert az uj kórház érdeké­ken a tanács semmiféle kezdeményező lépést sem hajlandó tenni. Pedig, hogy a mostani kórház mellett milyen viszonyok vannak Szegeden, arra jellemző az alábbi eset, a mely körülbelül minden két hétben megis­métlődik. Ma délelőtt 11 órakor mentőkocsi állt meg a városháza előtt, őrültet hoztak a men­tők szokás szerint a rendőrség szúterénjé­be, ímert a városi kórház elmeosztályán nincs hely az elmebetegek részére. Az elmeosztály kicsiny, szüik és emel­lett állandóan túlzsúfolt; nincsen elég ápoló és igazán csak Rusz Gusztáv dr.nniak, az el­meosztály főorvosának az érdeme, hogy na­ponta nem történnek botrányok a speciálisan szegedi „elmegyógyintézetben". Hova vigyék hát ilyen körülmények között az őrülteket: 8 rendőrségi cellába viszik, mert közkórházra iem akar akadni pénz. Ma Újszegeden a Faiskola-sor 92. szám alatt levő házban egy hatvan esztendős asz­szonyon tört ki az őrültség. Mivel az álla­pota köz- és önveszélyes volt, kihívták hoz­zá mentőket, akik kórház hiján a rendőri fogdába szállították, ott legalább szórakoz­hatik a többi őrültekkel. — Március 20, Kossuth Lajosra való emiékezés napja. Minden évben, az egész országban emlékeznek Kossuth Lajosra S a tagyvennyolcadiki eseményekre. Igy lesz ez most is. Az evangélikus templomokban is­.iszteletet tartanak (Szegeden délelőtt 10 órakor lesz és az ünnepi beszédet Thomay József lelkész mondja). Az ellenzék nem megy be a képviselőházba, — igy döntötte el ma esti értekezletén. A Ház ugyanis ezen a napon is ülést fog tartani s Tisza István gróf miniszterelnök meg is okolja íölszóla­fesában, amikor a napirend kérdéséhez szó­fott, mondván, hogy a hagyományoknak torn vétünk, ha az ország érdekében dolgo­zunk. A Ház többsége magáévá is tette a miniszterelnök beszédét. — A német császár Bécsben. Vilmos teaszár március 23-ájii néhány órára Bécsbe takezik, hogy mint minden évben, az idén is meglátogassa (királyunkat. A császár 23-án. délelőtt tizenegy órakor érkezik meg a pen­fogi pályaudvaron. Itt vagy a király sze­mélyesen fogja várni, vagy pedig egy kirá­herceggel képviselteti magát. Délután fél kettőkor a király cerclét tart a Mária Teré­fo-szobábam azután pedig a kastély nagy tatárában dejeuner dinatoire lesz. A csá­délután öt óra negyven perckor utazik a hetzendorfi pályaudvarról. . — Anglia flottapolitikája. Londonból •fontik: Az alsóház tegnapi iilósón Snowdon taviselő (munkáspárti) élesen .támadta a tarmány flottapolitikáját és kijelentette, a nagyhatalmak magatartása veszedel­met jelent az ország biztosságára nézve és jyegeti a világbékét. Kérdi, hogy ma szük­g van a középtengeri flotta megerősítésére, fort hiszen, ha Anglia több hajót küld a ^zép-tengerre, akkor Olaszország és Ausz­/m és Magyarország is növelik flottáikat ré ha ez Lgy megy tovább, akkor Anglia ten­re&zeti költségvetése néhány óv múlva 100 millió font sterlinget fog kitenni. Beszéde to­vábbi .folyamán hevesen támadta a fegyver­kezést szitó tényezőket és ezt. mondotta: — Ki kell szabadulnunk a csalók, tolva­jok, politikusok, tábornokok és a fegyverke­zés vezetőinek körmei közül. Aubrey .Herbert az alsóház esti ülésén a Ház fi,gyeimét fölhívta a politikai és straté­giai helyzetre a Közép-tengeren és határoza­ti javaslatot nyújt be, mely szerint a hely­zet, a Közép-tengeren nagyobb éberséget ki­van a kormány részéről. Sykes Márk képviselő (uniomista) kije­lentette, hogy a hármas en.ten.tet francia pénzemberek részéről ,a, közeli Keleten vesze­delem fenyegeti. Politikájuk eredménye lesz a török birodalom összeomlása, ami Angliá­ra nézve borzasztó szerencsétlenséget jelen­tene. Grey állaim titkár beszéde folyamán azt mondotta, hogy ,a béke fentartásnak lé­nyege a hatalmi csoportok .fennállásában és abban a szerepben volt, amelyet ezek a ha­talmak e csoportokon belül játszottak és a .mely nem lehetett volna, olyan hatásos, ha a hatalmak nem tartoztak volna e csoportba. Tartottuk magunkat a kölcsönös megérté? rendszeréhez ós ugy véltük, hogy ez kölcsö­nös haszonra szolgál. Az egyik szónok a hely zet fény- és árnyoldalairól beszélt. Azt hi­szem, borús akkor volt .a helyzet, amikor a hármas entente nem állott fenn és pedig az 1880—1905. években, amikor állandóan hábo­rú fenyegetett Anglia és egyik-másik hata­lom között, akivel Anglia most jó viszony­ban van.. — Gyáriparosok közgyűlése. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéinek sze­gedi fiókja április 5-én, -vasárnap délelőtt 11 órakor tartja -évi rendes közgyűlését, melyre lejön Grátz Űusztáv dr. országgyűlési kép­viselő, a Gyosz. ügyvezető igazgatója és ki­látásba helyezte lejövet-elét Hegedűs Lóránt UflÁfllA MAGYAR TUD. SZÍNHÁZ. TELEFON 8-72. MA PMCKCN Gsalj egy napig! Csal; Két előadás! Tudományos előadás. Anti legdrágább Hittcsiitti EEFFIKSS&IB^BEEBUBFLBHB (A gyermekvilág.) Három felvonásban. 3rta: Vrabfly Armand dr­TelolVassa: ponaVcll tanár ur. CioadásoH 6 fc 9 draüor. MWt eisadás rendes helyáraHHal dr. országgyűlési (képviselő, a szövetség al­elnöke, aki dacára nagy elfoglaltságának, ép a szegedi fiók közgyűlésén szintén jelen kíván lenni. A Gyosz. mindkét ismert veze­tője aktuális kérdésekről előadást fog tar­tani. — Dédapa, nagyapa, apa és fiu. A szegedi uri társaságnak csaknem minden ré­tege volt képviselve a szegedi m. kir. állami felső kereskedelmi iskola nagy népszerűség­nek örvendő igazgatójának, Tóth Józsefnek vendégszerető asztalánál f. hó 18-án, szerdán este, mint a köztiszteletben álló házigazda ne. ven apjának az előestéjón. Ebből kifolyó­lag azonban nem ennek a fényes és derűs est­nek a krónikáját akarjuk adni, hanem mint érdekességre, rámutatni arra .a szellemi ro­konságra, melyet ép a József-nap gyűjtött egybe. Mint ennek a szellemi rokonságnak a nesztora, a dédapja, ott volt az állami fő­reáliskolának nagyérdemű direktora: Homor István, aki tanára volt Lánczi Adolf, állami felső kereskedelmi professzornak. Lánczi te­hát e szellemi rokonságban a nagypapa, aki­nek tanítványa volt Nyilasy Károly, a vá­rosi felső kereskedelmi iskola tanára, ö az apa, végül a fiu: Elek Márton, ugyancsak városa felső kereskedelmi iskolai tanár, aki Nyilasy Károlynak volt a tanítványa. S most dédapa, nagyapa, apa és fiu együtt ta­nárkodnak Szegeden és együtt vigadnak Tóth József nevenapjáai. — Zlinszky elutazott. Az Országos Ka­szinó ügyében az a iegfrisebb újság: Zlinszky István képviselő elutazott Budapestről. iHosz­szas kapacitálás előzte meg ezt az elutazást. A kaszinó sok tagja arra igyekezett rávenni Zlinszky Istvánt és Beniczky Ödönt, hogy miután a kaszinó választmánya már dön­tött, most már loyálisan kíméljék -meg a ka­szinót a házi zavaroktól és -lépjenek ki, Vay Gábor gróf két segédje azonban az ellenzéki álláspont kudarcát látta volna ebben. Zlin­szky, aki egy időben imár hajlandó lett vol­na erre, most annál erősebben megkötötte magát és ma a barátságos kiléptetésre kez­dett akció elől elutazott. A katonatisztek ki­lépése tovább folyik. — A feministák mesedélutánja. Ked­ves mulatságot rendezett a feministák, szege­di egyesülete vagy nyolcszáz gyereknek, a kik -csütörtökön délután, a iKorzó-moagófóny­iképszinházat élénk zsivajgással megtöltőt* ték. A kis színpadon Gömöri Vilma, a szín­társulat tagja, jelent meg s rendkivüli köz­vetetlenséggel, a gyermeki lélekbe behízelgő hangon elmondott egy .kedves kis mesét Má­tyás királyról és az ö juhászáról. Az elő­adó művésznő egyéni szeretetreméltósága ha­mar bizalmat ébresztett -a feszülten figyelő gyerektársadalomban és mindenfelől sürü közbeszólások tarkították a színesen előadott kis mesét. Egy nevető szemű apróság olyan tapraesett megjegyzést kockáztatott meg, hogy az előadó ,nem áihalta meg szó nélkül. — No kicsikém, — mondotta Gömöri Vil ma, — amiért ilyen okos kérdést adtál fel, neked adom ezt a csokoládét! És pont a közbeszóló markába dobta a cukrot a hallgatóság általános gaudiurnára. Gömöri Vilmának nagy tetszéssel fogadott meséje után Székely Gáborné mondott még el egy történetkót a hálás hallgatóságnak, majd kacagtató filmek peregtek le a vásznon. A mozi helyisége zsúfolásig megtelt apró emberkékkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom