Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-03 / 51. szám

nárdus 3. >edig még egf ; 'kellett volna adt. Az állító em a város >sági bizottság X sem, de a izükebb bízott­m egész alap­által megvár iparlap közié­ivel az én é zért a januá' oittam 'be, 'hoC a Foerk-tó" benne érdet" I tárgyaltatta lácsa a Foer ítte szakért" helyettes-, meglátogat" mályos közi" pjainkban; ^ r 24-én a köz* őadást tartót ek Frigyesne a kivitel1^ nár ur azt :hulek-féle rj ítént. sőt íj10 díszére vá" munknak. templomépitf felső páz­nék vállala' feltételek^ yar hazai » azolt hordk6 s 'hogy a ^ rkával, vaí iintetni szif llalkozók ne" imintaköver, íf-müegyete ak vélemén)'f 1914. március 3. DÉLMAGYARORSZAG 3 : kábult, nej íiszed ezt ^ lőiből, fagyj szemben v . Azonban K gyon éles lás arcán jj azért in# yen jó vojj s és én mat. Van"} oldogság­DK NAGYG nek, kiöltj kednek, K fény és- í r aztánJ k. meg. gy fehaIi :pett az % •an elhajt íynek fU IK NEM.^ :rény. de szó csak /iitsa, W em már el azt € M A verseny megtörtént, az építkezést el­lenőrző bizottság elfogadta Kráhl Qyula bu­dapesti vállalkozónak 'kalázi kővel tett 128,713 korona 63 filléres ajánlatát egy hely­beli kőfaragó cég haraszti kővel 'tett 138,501 korona 28 filléres ajánlatával szemben. Kráhl Gyula versenyajánlatánál még bemutatott három kisebb darab jól kicsiszolt s erősen fénylő jó színeket mutató kalázi tninitaköveket is, melynek megtekintése után roerk Ernő tanár ur erősen kidicsérte a Kráhl-féle kalázi kicsiszolt 'mintakövek ki­fenő voltát, kijelentvén, hogy ezen kalázi követ még a fogadalmi templom belső kidi­szitésénél is kész elfogadni, ahol kicsiszolt fearványkövek alkalmazását kivánná ér­vényre juttatni. A Kráhl Gyula-féle kalázi kőnek a ter­vező általi kidicsérése megtette hatását. Fo­gadalmi templomunk felépítésénél a főpár­kányul szükséges 'terméskövek lesznek al­kalmazva és beépitve ezen kalázi kövek­ből. Az -építkezést ellenőrző bizottság egyik műépítész tagja ezt a határozatot mhézmé­nyitette. Fölszólalt ellene s jogorvoslatot nyújtott be hatóságunkhoz. A város tanácsa természetesen a terv­készítő szakértő ur nyilatkozata folytán nem vette figyelembe a felszólalást és elfogadta a Kráhl-féle kalázi kővel tett ajánlatot, kije­lentvén, hogy ezen tanácsi határozat elleni felebbezésnek csak birtokon kivül van helye. (Folytatása következik.) A képviselőház ülése. (Botrány a debreceni merénylet ügyével kapcsolatban. — Vajda és Polónyi össze­gzése. - A Ház részvétnyilatkozata.) (Saját tudósitónktól.) A Ház mai ülése °'yan jelenettel kezdődött, amelyet alkalma­sint pártkülönbség nélkül minden magyar ember elengedett volna. iNem is hitte senki, k°gy ez a fájdalmas jelenet lesz a mai 'ülés bevezetője. Maga a tárgy nem igért izgal-. feat és bizonyára az ellenzéknek sem volt szándékában, hogy a debreceni vértanuk Kissen hantolt sirja felett rendezzen az al­kalomhoz méltatlan szcénákaf a Ház. Mert ez történt. Vasárnap valamennyi ellenzéki párt el­határozta, hogy bejön a Házba és ugy a ''ajóstársaságokkal kötendő szerződések, •fent a román-kérdés tárgyalásában részt fesz. A hajózási szerződések ellen főként a tóppártnak vannak kifogásai. Az ülést Szász Károly alelnök nyitotta aki kötelességtudással indítványozta, HO< KATT ky a Ház fejezze ki részvétét a debreceni 5R asztrófa áldozatainak pusztulása fölött. re az indítványra kétségtelenül a magyar epviselőház egyöntetű és a gyászban is tiün­efö határozatának kellett volna következnie. Azonban sajnálatos kisiklás történt és a naSyszerü demonstrálás- helyett, amit vár­ük' botrány következett. ~ Ugyanjs az elnök indítványát Polónyi s Za ki akarta egészíteni azzal, hogy név fetóint örökitsék meg az áldozatok emlékét, j "nt a nemzet vértanúiét, azonban ezt az ^htvány-kiegészitést, amit bizony egyszerű na feeggyőző szavakkal is elmondhatott vol­rta arra használta föl, hogy kitérjen a me­vlet büntetőjogi vonatkozásaira is es nyilt e/<r ^'Woztasson a románok, mint a tett to'riö/ ellen és megtámadja a kormányt, bü" amely hamis vágányra akarja terelni a "ÜGYET. !ó Az e'nök nem engedte meg, hogy Po­' 3 kérdés mellékíhajfásaival foglalkoz­Ván' melyek nem tartoznak az elnöki indít­Jra és főként az ellen tiltakozol, hogy bírói eljárás alatt levő részét tár­Hia Az ellenzék óriás lármával és izga­tó iz aI fogadta ezt az elnöki tiltakozást és fés?£.,10'm még növekedett, mikor a románok Zér"l s 1IUVC1VCUCU, IIIIIVUI « lUllianv/ri fe' Szólásra emelkedett Vajda Sándor és visszautasította Polónyi vádját, melyet rágalomnak mondott és azt a kijelen lést tet­te, hogy közöttük nincs merénylő, dc Poló­nyi pártján már volt. Polónyi ujabb fölszó­lalására Vajda nyíltan megmondta, hogy Kovács Gyula merényletére célzott, ami nagy helyesléssel találkozott a jobbolda­lon. Végül is elült az izgalom és a Ház az elnök indítványát Polónyi kiegészítésével fo­gadta el. A Ház részvétnyilatkozata tehát megtörtént, de korántsem ugy, amint azt a magyar képviselőház Ízlésének és tekintélyé­nek diktálnia kellett volna. (Az ülés.) Szász Károly elnök háromnegyedtizen­egy órakor nyitja meg az ülést. Az elnök megemlékezik a debreceni me­rényletről és indítványozza, hogy a Ház megdöbbenésének és fölháborodásának és a szerencsétlen áldozatok és családjaik iránt érzett meleg részvétének a jegyzőkönyvben adjon kifejezést. (Polónyi beszél.) Polónyi Géza lényegében hozzájárul az elnök indítványához, de a maga részéről an­naik a meggyőződésének ad kifejezést, hogy ezt a .merényletet a nemzeti becsület ellen el­követett merényletnek kell tekinteni. Megér­demlik tehát az áldozatok, boigy emlékük >t méltó módom örökítsék meg. A .második kí­vánsága az, liogy példás és pártatlan elégté­tel szolgáltassék a megtámadott nemzeti be­csületnek. .Ennek első föltétele laz, boigy a nyomozást ne befolyásolják ,a pártérdek szol­gálatai által. (Zaj a jobboldalon.) Kun Béla: A kormánypárti lapcik a vidé­ken- azt írják, bogy mi béreltük föl az oroszo­kat! (Zaj.) Polónyi Géza: Lehetséges olyan tenden­cia, .amely hamis vágányra terelhetné a köz­véleményt. A magyar büntető jog . . . Az elnök félbeszakítja -a- szónokot. Itt most egy kegyeletes .aktusról van szó, itt ilyen vitát indítani talán nvean kellene. Polónyi Géza: Az elnök ur az én fölszó­lalásomat a. parlamenti .illem tekintetében nemi kifogásolhatta. .Hogy jön ahoz az elnök ur, hogy beszédemet .félbeszakítsa és nekem utasításokat adj-cn, hogy én .mit mondjak. (Zaj.) Az elnök: A házszabályok .nekem jogot adnak, hogy bármely szénokot fólbesziiikit­ba&sak, ha eltér a tárgytól. (Zaj.) Polónyi Géza: Valóban semmi örömem sincs abban, hogy e kérdésben botránybős szerepét játszani. De ha én indítványokat, akarok föltenni és azokat nem lehet meg­okolnom, akkor majd a nemzetiségi kérdés tárgyalásánál fogoun .kifejteni állásponto­mat. (Helyeslés a jobboldalon.) A nemzeti közvéleményt ébren keli tartani, hogy po­litikailag és erkölcsileg felelősek a merény­letért az ultra román körök, amelyek hosz­szu idő óta izgatnak a magyar püspökség el­len. Pop-Csicsó István: Tiltakozunk1 Az elnök: lEz az eset bírói eljárás alatt v.an, ne méltóztassék beleavatkozni. Polónyi Géza: Ne méltóztassék P-otem­kin-matrózokikal előáliani. A miniszterelnök tartózkodjiék niinden tárgyalástól a romá­nokkal szemben, főként most, amikor ez a román terrorizmus előtti mégha jl-ást jelen­tené. Vajda Sándor szót 'kér. [Felelet Polónyinak.) A Ház megadja az engedelmet Vajdá­nak a ifölszólalásra. Vajda Sándor: Évtizedek multak el a nélkül, hogy egy miniszterelnök komolyan tárgyalta volna a nemzetiségi kérdést. Ami­kor végre .akadt egy imiagyar államférfin, aki .komolyan foglalkozott ezzel az országos érdekű kérdéssel, amely nem -csupán a ma­gyar és a román -nemzetek létkérdése, hanem Magyarországnak létkérdése megtörtént -a debreceni merénylet és egyszerre kihasz­nálták pártpolitikai szempontból, hogy tönkretegyék mindazt, amit fáradságos mun­kával sikerült elérni. Fölkiáltások balról: Minden román örül ennek a .merényletnek! Vajda Sándor: Hozzá vagyunk már szokva, hogy 'vannak nagy politikai napila­pok . . . Az elnök figyelmezteti a szónokot, liogy ez nem személyes kérdés. Vajda Sándor: A pártunk vara megtá­madva. De mivel a Ház türelmetlen, csak ar­ra szoritkozem, hogy a volt igazságügymi­niszter rágalmai ellen tiltakozzunk. Nem a mi pártunk szolgáltatta a merénylőket, ha­nem az önök pártja. (Vitatkozás.) Polónyi Géza: Szintén személyes kérdés­ben szólalt föl. Vajdának nem volt joga ah­hoz, hogy rágalomról és megtáimadtatásról beszéljen. A képviselő ur elnöki rendreuta­sitás nélkül az egész függetlenségi pártot az alá a vád alá helyezte, hogy mi küldtünk egy merénylőt a Házba. Ezt mint alávaló rágalmat visszautasítom. (Zaj.) Fölkiáltás balról: Áruló, kidobni való! Menjen Romániába! A lapjaik ujjongnak a •merényletnek! Az elnök kijelenti, hogy ő nem hallotta Vajdának -azt a .nyilatkozatát, hegy a füg­getlenségi párt küldötte a merénylőt a Ház­ba. Kérdi Vajdát, hogy megtette-© .ezt a. nyilatkozatát, igen vagy nem? Vajda Sándor félreértett szavalt helyre .akarja magyarázni, ö azt mondta, hogy a meggyanus-itást visszautasítja, mert nem a román nemzeti párt . . . (Zaj a baloldalon.) Felkiáltások balról: Ez is benne v.an a paktumban? Már nem is nemzetiségi párt, hanem román nemzeti párt!? Vajda Sándor: Azt mondottam, hogy nem a mi pártunkban, ha.nam ott, azon az oldalon, ahol a képviselő ur van . . . (Foly­tonos zaj.) Ebből a pártból került ki a me­rénylő Kovács Gyula is. (Folytonos zaj.) Az elnök a vitát bezárja. A Ház az el­nöknek a debreceni merényletre •vonatkozó előterjesztéséhez hozzájárul. (Két rendreutmitás,) Az elnök: Az utolsó ülés eseményeire visszatérve Mezőssy Bélát, aki akkor a kép­viselőházi őrség tisztjeiről azt mondotta, l!rt»cif4c W"^M«ri!'ltMll<t{i"l! TBMMMOG X Dús választék kész diván, ottomán, matracok, .. kámitns-íizlpt Dús választék kész díván, ottomán, matracok, .. kárnitne íiylpf garnitúrák stb. - Javítások jótállással szaksze- " pilUa~UZICl rűen és olcsón eszközöltetnek. :: KOSSUt Lajos-sugárut 6. SZánv ^ R? Telefon 1203. sz. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom