Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-17 / 63. szám

8 DÉLMAGYA RORSZ A G 1914. március 15. teiéről. Mint leg-érdekeltebb személy fogok válaszolni és meggyőzni nem csak a cikkíró urat, hanem a nagy közönséget is arról, hogy az a kitétel „csak felnőtteknek" nem reklám, hanem éppen azoknak az uraknak az intenciója, akik a mozit károsnak tartják az ifjúságra. Ma a. mozi olyan kifejlett és olyan kiváló dolgokat produkál, hogy még a legnagyobb ellensége is elösmeri annak kulturális értékét. De nem csak bo-gy kulturális az értéke, hanem pedagógiai és népnevelési szempontból megfizethetetlen a mozi. Olcsóságánál fogva a közönség minden rétegének hozzáférhető és éppen ez a könnyen hozzáférhetősége tette nélkülözhetetlenué. Nézzük most, mit tesz a mozi: Kultura, népnevelés és pedagógiai szempontból. Mindenek előtt az analfabétáknak iskolát nyitott és pedig élvezetes iskolát, mert amit az ő hiányos nevelésük által nem tudtak megérteni, megérteti velük a mozi, jobban, mint ha azt olvasnák. Példának a siketnémákat veszem, a kiket az ő nagyon jó tanári karuk örömmel hoz a moziba a megfelelő előadáshoz, mert nagyon sokat tanulnak abból. Népnevelési és antialkoholistai szempontból ezer és ezer példát tudnék felhozni, hogy a közönséges alsóbb osztály annyira megkedvelte a mozit, hogy az a családfő, aki ezelőtt vasárnap délután a korcsmába költötte el, sokszor egész heti keresetét, ma inkább lemond az alkoholról és egész családját, néhány hatosért elvi .szi a moziha és egész héten arról mesélnek otthon, hogy milyen jól mulattak mindnyájan és előre örül az egész család a jövő vasárnapnak, mikor újra a moziba fognak menni. Ezt teszi a mozi. Megtakarított a szegény családnak egy csomó pénzt, a család fejét megkíméli a gyilkos alkoholtól ós rengeteg családi perpatvartól az asszonyt és gyermekeket. Pedagógiai szempontból van a mozinak a legnagyobb érdeme. Az iskolák ma a természetrajzot nemcsak könyvből tanítják, hanem szemlélfcetőleg ,is, a mozi bemutatja mindazt, amit eddig az iskolás gyermekiek csak képzeletben látták, a moziba látja a világ összes állatjait, a tenger mélyében élő állatvilágot már számtalan esetben mutatta be a mozi a maga természetességében; bemutatja a mozi a világ összes népfajait: eszkimókat, négereket, kínaiakat, japániakat, az afrikának soha nem látott néptörzseit, mindegyiket a maguk teljes valóságukban és szokásaikban. A földrajzról nem is kell beszélni, mert a mozi a világ minden részét a maga teljes valóságában bemutatja, utazásokat, a legszebb tájakat, Afrikát, Amerikát, Ázsiát, sőt a megközelít,hetetlen Szibériát is számtalan esetben mutatta már be a mozi. A legkisebb faluba is elhozza a mozi a világ leghíresebb szinművészeit, akiknek játékában nem csak a népnek, de még az nri osztálynak is csak nagy ritkán van alkalma gyönyörködni. A mozi oly kiváló és világhírű művészek és művésznők eredeti játékát mutatja be, mint Carusso, Pálmay Ilka, Maria Garmi— Vollmodler, Bassermann, Fedák Sári, stb., stb. A néző elé tárja mindazokat a dolgokat, amik eddig csak képzeletben voltak meg. A világ legelső irodalmi termékét Sienkiieviczregényét Quo-Vadis?-t, a Nilus királynőjét, a Gladiátorokat, mind oly természetes alakjukban tárta elé, mint ba a régi rómaiak idejében élnénk és azok a lehetetlen dolgok előttünk játszódnának Je. Még ezer ós ezer olyan bizonyítékot tudnék felhozni, amit a mozi legnagyobb ellensége is kénytelen elösmerni, hogy a mozinak olyan kulturális és pedagógiai értéke van, amit pótolni lehetetlenség. Kedves cikkíró ur ezután a hosszú bevezetés után fogom önt meggyőzni arról, hogy az a kitétel „csak felnőtteknek" nem reklám akar lenni, hanem ha elvétve egy olyan termék is jön a vászonra, ami ténylegesen káros volna az ifjúságra, ugy azokat nem bocsátjuk be az előadáshoz, hanem ki irjuk, hogy csak 20 éven felüliek nézhetik meg azt az előadást, — bár semmi néven nevezendő erkölcsbe, ütköző dolgot nem mutatunk akkor se be. Azt pedig ugy az iskolák [tanárjai, valamint az erre hivatott hivatalos személyek szívesen, veszik, ha az ifjúságot az ilyen előadásoktól távol tartjuk. Vas Sándor, a Korzó-mozi igazgatója. — Megfojtotta a feleségét a Balaton partján. Vasárnap délután a budapesti lendőríőkapitányságon jelentkezett Ország Pál fővárosi iskolaszolga s Székely Vladimír ügyeletes rendőrkapitány előtt azzal vádolta magát, hogy szombaton éjjel Balatonlellén megfojtotta a feleségét. A rendőrkapitány részletesen kihallgatta az önként jelentkezett feleség gyilkost, aki elmondotta, hogy felesége néhány nap óta Balatonlellén tartózkodott, ahova szombaton ő is elutazott. Az asszony már több izben kísérelt meg öngyilkosságoit, legutóbb is fölakasztotta magát, de idejében észrevették és levágták. E miatt Ország szemrehányást tett feleségének, amikor a Balaton partján sétáltak. Ezen azután összeveszték és az asszony hirtelen haragjában állítólag revolvert rántott elő s férjére lőtt. Erre a férj rátámadt az asszonyra s megfojtotta. A bűnös tett elkövetése után nyomban a vasúti állomásra sietett s a legelső vonattal Budapestre utazott s igy azt sem tudja, hogy tettét felfedezték-e már, vagy sem. Ország Pál iskolaszolga mintegy harminc éves ember, akinek a szülei Balatonlellén lakinak. Apja, Ország ltnre uradalmi cseléd Szalay Imre lellei birtokán. Néhány évvel ezelőtt házasodott Ország Pál, de feleségével örökös viszálykodásban élt s az asszonynak sokat kellett szenvedni a férj durvasága és részegeskedése miatt. Az alig huszonnyolc éves aszszonyt a sok szenvedés idő előtt megvénitette, ugy, hogy negyven évesnél is idősebbnek látszott. Mult hét csütörtökén Ország Pál elküldte feleségét Balatonlellére szüleihez. Szombaton ő is Lellére utazott s délután szülei házában együtt mulatozott feleségével s a család sétálni ment a Balaton partjára, ihol azután a hitvesgyilkosságo: tényleg elkövette, de 'hogy milyen körülmények között, még eddig nem volt megállapítható. A budapesti rendőrség távirati megkeresése folytán a lellei elöljáróság a bolttest fölkutatására indult s'meg is találta a Balaton partiján falevelekkel beborítva. — Magyar és osztrák ház Konstantinápolyban. Konstantinápolyból jelentik: A magyar és osztrák kolónia a fáradhatatlan buzgalma és közszeretetnek örvendő Csurcsin György konzul kezdésére elhatározta, bogy a monarchia tekintélyének megfelelő, diszes házat fog építtetni. Ebben otthona lesz a magyar egyesületnek, a magyar-osztrák kereskedelmi kamarának, a magyar-osztrák női és jótékonysági egyesületéknek, a flottaegyesületnek ós a dalmátok körének. Ezek az egyesületek most legnagyobbrészt megfelelő helyiség nélkül vannak; jövőre valamennyien a magyar-osztrák házban telepszenek meg, de mindenik megőrzi saját autonómiáját. A Keleten csak az imponáló föllépésnek van hatása, ezért már a németek, franciák, olaszok, angolok, sőt az amerikaiak is teremtettek maguknak kényelmes, diszes otthonokat. A magyar és osztrák ház nem csupán a monarchia két államából való konstantinápolyi lakosok kényelmét, szellemi szó rakozását és összetartását van hivatva előmozdítani, hanem mindennemű fölvilgositások nyújtásával nagy hasznára lesz a 'Magyarországból és Ausztriából odajövő iparosoknak, kereskedőknek és vállalkozóknak. Törökországban most indul a nagy tevékenység korszaka, melyben időmulasztás nélkül nekünk is részt kell vennünk, hogy el ne maradjunk a többi európai nemzetek mögött. A magyar és osztrák ház a város középpontján fog fölépülni, ,a perai negyedben; telekvásárlásra, épitésre és berendezésre körülbelül egy millió korona szükséges. Miután a két kolónia ezt az összeget maga nem tudja előteremteni, gyűjtést indit ugy Magyarországon, mint Ausztriában. A megalakult végrebajtóbizottság, melyben .a magyarokat állási Barabás Albert, a Correspondanoe Hongroise szerkesztője, Illés Zsigmond kereskedelmi attasé és Baumgarten Izidor kir. tanácsos, bankigazgató képviselik, megnyerte védőül Pallavicini János őrgróf nagykövetet s nemsokára fölhívással fordul a hazai közönséghez. A konstantinápolyi magyarok reménylik, hogy kérésük kellő visszhangra fog találni Magyarországon. — Két tüz volt vasárnap Szegeden. Vasárnap délutáni két tüz is volt Szegeden. Az első tüz félegy órakor volt. Felsővároson; kiigyuladt a Maros-utca 25. számi alatt levő Pick-félle szalámigyár. A tűzoltóság azonnal kivonult teljes felszereléssel a tűzhöz, de mire a tűzoltók kiértek, addigra a gyár munkásai lokalizálták a tüzet. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a 25-ös szám11 házban levő gyártelep kéményéből kipattanó szikra gyújtotta föl a ház zsindelytetejét, a mely /néhány pillanat alatt lángokban állót* A tüz átésapott a szomszédos házra is, mely a gyárnak a raktára. Ennek is leégett a tetőzete.- A kár néhány száz korona. — á másik tüz délután három órakor volt. A Szeged-Rókusról a Szeged-állomás felé haladó 4078. számú tehervonat második kocsija, amelyben facsemeték voltak elraktározva, kigyulad/t. Burányi János vonatvezető vette észre a tüzet, mire nyomban megállította a vonatot és az égő kocsin lekapcsolták. A kivonult tűzoltóság hamarosan eloltotta az égő kocsit. A Máv. kára körülbelül 1000 korona. A tüz a mozdonyból kipattant szikrától' keletkezett. — Eitel Frigyes és a lokomltlvvezctő. Esztendeje lehet, hogy Medgyes közelébe" egy éjjel vasúti katasztrófa történt. A vquíl utasai között ott volt Vilmos császár más*}' dik fia, Eitel Frigyes As, aki maga /is s0re! nyen szorgoskodott a mentésnél és a több közt ő részesítette első segitségbeu a voi® súlyosan megsebesült lokomotív vezetője Kiss Ferencet is. Kiss Ferenc, amikor f°;' gyógyult, levélben mondott köszönetet a rálvíinak. Eitel Frigyes nagyon szives h®1' gon irt vissza Kiss Ferencnek s levelében k' jelentette, hogy ő csupán emberbaráti köt0! lességet telj esi tett. Most, kerek egy eszte®10 multán, mint Nagyváradról irják, Kiss F0 renc feleségével s kis gyermekeivel iefénykf peztette magát s a képet azután elküldte fi1' tel Frigyesnek. A királyi herceg újra vl>sZ_ ezairt s a Hohenzollern-pecsétü levelet nap kézbesitették a lokomotivvezetőnq* Most az egész utca egyébről sem beszól, n® a Kiss Ferenc nagy megtiszteltetéséről. — A vándor tréfája. Szatmárról jelentik:.: Tegnap este az 1707. számú szemété vonat Halmi és Mikola állomások köré" hirtelen megállt. Az utasok rémülten ugró1' tak le a vonatról. Azt hitték, hogy a hidja leszakadt. Ekkor derült ki, miért meg a vonat. Egy Tiel Lajos nevű hetv® éves cseh vándor fölmászott volt a Tur h® jára és mikor a vonat közeledett, léleks23/ kadva integetett és kiabált a vonat vez0* nek. Ez megállította a vonatot. k — Mi baj? — kérdezték a vasutak ijedten a vándort. — Semimi felelte az öreg, — csak ^ gyon elfáradtam és föl akarok ülni. A tréfás öreg vándor el is érte a célté mert fölvették a vonatra. De Szatmáron 3 adták a csendőrségnek. ,// — Botrány a templomban. Berlin". jelentik: Tegnap az egyik templomból a 3 se után a rendőrség erőszakkal távol't0'|t el a közönséget, amire eddig még pe® V példa Németországban/. A botrány a M<>3 j ten levő Szent Pál templomban történt, té minden vasárnap reggel nyolctól kile" a lengyelnyelvü misét szoktak mondai® ,vC lengyelek azonban nincsenek megelég'tér ezzel és már régóta követelik, hogy a mekek konfirmációja is lengyel nyelven „ ténjét Erről a templom tanácsa hallá® té akar. A lengyelek ezért legutóbb elhalté •ták, hogy a legközelebbi konfirmációt téj, den áron lengyel ,nyelven fogják vége21 } Erről az elhatározásról tudomást szerré^ templom papsága és előre értesítette őrséget, amely tegnap mimtegy nY°icV INT