Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-14 / 61. szám

1914. március 14. DÉLMAGYARORSZÁG s. A kisiparosok küldöttsége a főkapitánynál. — Benyújtották a fölebbezést. — (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt féltizenkettőkor Szánthó Mihály vezetésével 60 szegedi kisiparos jelent meg Somogyi Szilveszter dr. rendőrfőkapitány előtt és benyújtották íelebbezésüket az ipartestület1 legutóbbi közgyűlésének azon határozata ellen, mely a tagdijak és egyéb dologi kiadások fölemelését mondotta ki. Szánthó Mihály a felebbezés átadásakor ismertette a tegnapi értekezlet állásfoglalását és kijelentette, hogy a kisiparosság érdekeit súlyos sérelem érte, meiy csak ugy reparálható, ha a főkapitány, aki mindig szivén viselte a kisiparosság sorsát, megsemmisíti a sérelmes közgyűlési határozatot és ebben az ügyben ujabb közgyűlés megtartását rendeli. Az iparosok felebbezése a .következőképen szói: Szeged szab. királyi város II. fokú iparhatóságának Szeged. Az alulírott iparosok nevében tisztelettel kérjük a tekintetes főkapitány urat, szíveskedjék a folyó hó 1-én kezdődő, 8. és 9-én lefolyt ipartestület évi közgyűlését az alant felsorolt sérelmes indokok miatt megsemmisíteni és utasítani az elnökséget egy ujabb szabályosan levezetendő közgyűlés megtartására. 1. A tárgysorozat 9-ik pontjaként szei repelt az elöljáróság javaslata a testületi jöF védelmek gyarapítására. Szabálytalanul járt el az elnökség .ezen pont tárgyalásánál akkor, amikor Metzger és társainak törvényes határidőn belül ezen ponthoz beérkezett inhitványát többszöri kérés dacára se bocsájfefta tárgyalás alá. Hanem ehelyett felhasználta a Cselik János és társai által ott a közgyűlésen beadott módosítási indítványát oly kijelentéssel, hogy ezen inditvány érkezett róina az elöljáróság javaslatával szemben. A CseÜk-féle módosító javaslatot pedig csak 8 letárgyalt inditvány után lett volna szabad l'gyelembe venni. Ennek valódisága kétségitáenül megállapítható a beérkezett eredeti '"hitványokból. 2. Ugyancsak Metzger és társai a fent "eveze;t ponthoz titkos szavazást kérő ivet ?hlak be, mely szintén szabályszerűen lett k'állitva és beadva. Az elnök ezt fel sem oi{tétatta és a szavazásnál teljesen figyelmen k'vül hagyta. 3. Cselik és társai az elöljárósági jatos'athoz egy módositványt nyújtottak be, té'lyet az elnök le sem szavaztatott és méf's kijelentette, hogy a közgyűlés azt elverte. ... 4. Az elöljáróság által benyújtott inditJtov tárgyalása előtt kérdés intéztetett az .nókhöz, hogy pontonként kivá.nja-e tárJto ni, vagy egyetemlegesen. Mire az elnök ale'entet;e, hogy igenis pontonként. Először ^ togdijakat és ugy sorrendben a szerződés, ^baditási és beiratási dijakat. Ehelyett Ajkban a közgyűlés szerint a pusztán a tagtop megszavazása után az elnök .kijelenttó ' hogy nem engedi .meg a többi pontok p.téalását, amennyiben az összes pontokra iQ to fel a kérdést. Eszerint minden el van k"dva. 3 , .femerve a tekintetes főkapitány urnák félu uPar irant tanúsított jóakaratát, bizva 'tok V abban' hogy ezen jogos felebbezésünkhelyt fog adni és maradunk ügyünket Va"us és bölcs belátására bizva teljes ÖiCelettel: Szánthó Mihály, Visky György, %r Énre, Bodó Antal, Kocsis István, Vass us- Begyik Antal, Szabó Sándor. tott S°m°gyi Szilveszter dr. főkapitány áte a felebbezést és kijelentette a 60 tagú bizottságnak, hogy a kisiparosok ügyét meg fogja vizsgálni és ha a közgyűlés lefolyásában olyan szabálytalanságot talál, amely sérelmére van az iparosok érdekének, akkor haladéktalanul intézkedni fog uj közgyűlés megtartása iránt. saBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBaBBBaBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBBB A tízmilliós kölcsön. — Ujabb kölcsönajénlat a városnak. — (Saját tudósítónktól.) Szaporán érkeznek a kölcsönajánlatok a városhoz, van mód bennük válogatni. A pénzintézetek általános versengésének oka és magyarázata az, hogy a pénzdrágaság elmultával a pénzintézetek rávetették magukat a kihelyezési akcióra, mert. a piac telve van halottakkal és sebesültekkel, a magánvállalkozási kedv teljesen szünetel, az építkezés egyáltalában nem indult meg. A hivatalos bankkamatláb olcsósága miatt a hitel forrásai megnyiltak, de csak a jól szituált .pénzintézetek előtt, ezek aztán megfelelő formában szeretnének üzletekhez jutni s ezért keresik föl ajánlataikkal a kölcsönök után epedő törvényhatóságokat. Legújabban a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tett ajánlatát Szeged 'városnak. Az első szegedi pénzintézet hajlandó egyelőre ötmillió korona kölcsönt folyósítani kilencvenháromas árfolyamon, 5.8 százalékos kamatozás mellett ötven évre, csak azt köti ki feltételül, bogy zálogjogát első helyen biztosíthassa. Később a szükséghez képest ujabb ötmillióval egészíthetné ki az intézet a kölcsönt. Ezeknek az adatoknak a birtokában már most meg lehet állapítani annyit, hogy a kölcsönajánlat'egyáltalán nem előnyös s azi a városnak .komoly tárgyalás alapjául elfogadnia nem lehet, A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár kitűnő üzleti ihire és a helyi közvéleményben elfoglalt rendithetetlen pozíciója dacára ma nincsen abban a helyzetben; hogy saját tőkéjét fektethesse záloglevelekbe. A takarékpénztárnak forgalmához semmiképen nem méltó alaptőkéje van, mindössze három millió, holott például a Debreceni Első Takarékpénztár már a tizenegyedik milliónál tart. A Szeged-Csongrádi Takarék tehát idegen pénzzel bonyolítaná le a kölcsönt s ezért a pénzt nem közvetlen forrásból s nem a legolcsóbb árfolyamon adja. Előttünk fekszenek az Arad városa által felvett nagy kölcsön feltételei, melyek szerint a Magyar Bank részvénytársaság kilencvenháromas árfolyamon 5.75 százalék kamatozás mellett' ad pénzt Aradnak. Körülbelül ilyen tranzakciót kívánna a Szeged-Csongrádi is lebonyolítani, 0.05 százaléknyi jövedelmet biztosítván magának a tervezett ügyleten. Az ajánlat tehát nem reális és a városra nézve nem előnyös. De ettől eltekintve még kivihetetlen is. A város ingatlanait ugyanis első .helyen bekebelezett tizenkét millió államkölcsön terheli, melyre nézve a 'kincstárt képviselő Pénzügyminiszter semmi esetre sem fog az elsőbbségi jogról lemondani. Erről tehát' 'kár is tanácskozni. A Szeged-Csongrádi ajánlatával egyébként pénteki ülésében már foglalkozott is a tanács. Balogh Károly tanácsnok ismertette az ajánlatot és annak feltételeit terheseknek nevezte. Mindazonáltal nem akart a tanács végleges határozatot hozni és kiküldte a helyettes-polgármestert' és a pénzügyi tanácsost a pénzintézettel lefolytatandó egyezkedés megejtése végett. IBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Szeged nagygyá fejlesztése. Elmondta: Nagy Gyula királyi főmérnök. II. 1917. és következő években a feltöltési program sorrendje szerint rendezés alá kerüilő utcák nyernének csatornázást évenként mintegy 200.000 korona költséggel. A Tisza balpartjára eső városrészek egészséges fejlődése feltétlenül megkívánja, bogy 1915. évben a már beépített területeken, 1916. évben pedig a szabályozás alá kerülő utakon a szennyvizlevezetésről egységes, kiemelő csatornahálózat építtessék ki. Ezen müvekre már elkészített terv szerint, mintegy 60.000 korona számítható. Röviden már most meg kell jegyeznem, hogy az említett költségek felének tőke törlesztése használatba vétel után hozzájárul és kasználatidij fejében a polgárság által lesz visszatérítendő. II. A csatornahálózatnak létesítésével kapcsolatosan rendezendő a meglévő vízvezeték és felállítandó az uj 2. vízvezetéki rendszer. Az tény, hogy meglévő vízvezetékünk az igénybe vett területekre elegendő vizet nem szolgáltat és a város külterületé utcáit I>edig ihelyes vízvezetékkel kell ellátni. A belvárosi vízhiányon a mai meglévő házi vízvezetéki rendszerek miatt vízórák felállításával ma már segíteni nem lehet. Ezen költséges berendezkedés és ezeknek folytonos ellenőrzése fejében a vízpazarlás fokozottabb ellenőrzése jutányosabb és célravezetőbb. — Segítség volna továbbá az uj vízvezeték kapcsolatos felállítása, miáltal a belvárosi vezeték nemcsak minden külterületé ágazatának ellátásától szabadulna fel, hanem szükség esetén igy uj erőforrásokat nyerne. Szükséges továbbá a most nagy vízpazarlást okozó szabad kifolyókat szabályozni. A 2. uj meglévővel kapcsolatosan létesítendő külvárosi vízvezeték ellátását szintén artézi kutak segélyével kell eszközölni. 'Ezen módszerek minden irányú óriási előnyeit a Tiszából nyert átszűrt vízzel szemben nem óhajtom bővebben részletezni, csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a mesterséges szűrés igen költséges, nagy területet igényel ós köztudomás szerint bizonyos idő letelte után tisztitóhatása kétessé válik, — ami a mostanában .gyakran előforduló kolerás időkben kimondhatatlan bonyodalmakat idézne elő. Természetesen az ártézi kutak kellő felhasználását csak ugy lehetne sikeresen elérni, ha a most megalkotott ártézi kutak szabályozására szolgáló rendelkezés végrehajtására szolgáló törvényt mielőbb kieszközölni sikerül. Az ártézi kutak kiapadásának egyik főtényezője ugyanis a mostani nagy vízpazarlás ós a kellő biztosíték nélküli szerkezetek bedugulása. — Nemcsak az uj kutakra, de az összes meglévő kutakra kötelezővé kellene tenni az önműködő elzáró készülék felszerelését. .Ezek után egész bátran lehet kellő számú, kevésbé igénybe vett külterületen furam'ó ártézi kutak segítségét igénybe venni. Az uj magasnyomású vízvezeték kiterjeszkedne a nagykörúton kívüli összes rendezett és csatornázandó területekre. 1914. évben már a részletes terv elkészítendő. 1915. ében a víztorony és szivattyútelep felépítése tétetnék folyamatba mintegy 1.000000 korosa költséggel. 1916. évben ezen munkálatok befejezése és csőhálózat leHhelyezésie ' végeztetnék szintén 1.000000 korona előirányzat mellett. — Itt óhajtom felemlíteni azon körülményt, hogy a belvárosi vízvezeték költsége a polgárok által 40,000 lakrész után befizetett vízdijakból teljesen fedezve van; ezen külvárosi nagy területre kiterjedő aránylag is kisebb mintegy 30,000 lakrész által igénybe veendő berendezkedés nagyobb költsége az általuk arányosan fizetendő meg, mig közös kezelés