Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-11 / 34. szám

MLMAGYABOBSZAG 1914. február 11. Szerdáii és csütörtökön Dráma 5 felvonásban. Főszereplő RiTA SACCHETTÓ PATHE UJSAG w ii isi Előadások 5, 7 és 9 órakor. Az 5 és 7 órai előadásokon Katona, diák és gyermek je­gyek félárban. házkerület képviselő a részletek elintézése végett legutóbb Budapesten jártak, a kul­tuszminiszter megjegyezte, hogy elengedné Debrecennek az öt millió koronát és még más kedvezményéket is adna, ha Debrecen lemondana az orvosi fakultásról. Ez a debreceni hir — ellenzéki szemüve­gein nézve. Mindegy, .nem ez az előzmény s általán nem az előzmény a (fontos, hanem az. hogy Debrecen városban meg lehetett indí­taná olyan mozgalmat, amely az egész tár­sadalmat s a közgyűlést érdekli és amely nyíltan, határozottan követeli, hogy Debre­cen ne fogadja el az egyetemet. Az indokolás legfontosabb pontja pedig igy hangzik: — Debrecen most nincs abban a helyzetben, hogy annyi pénzt áldozzon. Ez a beszéd: Debrecen még a létesítés költségeit se bir ja megközelítőleg se vállalni. Honnan tudná tehát a föntartás költségeit viselni?! És ahol ilyen társadalmi mozgalom indul­hat, ott a társadalom már belátta, liogy né­ki nem is olyan fontos az egyetem — Deb­recenben fordítva áll a viszony, mint Sze­geden. A szegedi társadalom az egyetem mellett, a debreceni az egyetem ellen csopor­tosul íme, ma eddig van. Szomorú, hogy mi csak panaszkodni tu­dunk és semmi mást! ««iiaar*sb>aa...abbbibbaaat<bba*isiraaiiiibbibiims SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: SZERDA: Perczel .Sári vendégloilépté­vel: Éva, operett. Páratlan */n. CSÜTÖRTÖK: Perczel Sári vendógföiép­tével: Limonádé ezredes, énekes bohózat. Pá­ros Vs. PÉNTEK: Perczel Sári ven dégföl lép té­véi: Leányvásár, operett. Páratlan */»• SZOMBAT: 1913. Történeti szinmü. Pá­ros 3/a. VASÁRNAP délután: Sárga csikó, nép­színmű. * Durand és Durard. A kitűnő francia bohózat, mely már évek óta nem szerepeit a szinlház játék rendjén, ma zsúfolásig telt iházat vonzott. Újházi Edéért szokták ezt a kedves régiséget műsorra tűzni, az ő feled­hetetlen művészete tette mindenkor emléke­zetessé a vastag Cocquardier szerepét, any­nyi zsörtölődésnék és bájos nagyzolásnak forrását. A szinlház ima este ismét tanulha­tott valaimit. Régóta hangoztatjuk, hogy a mai darabszükségben semimi sem segítené ki annyira a csávából, mintha előszedné a ré­gen kipróbált, 'könnyed francia vígjátékokat és bohózatokat. íme, a közönség nagysze­rűen mulat Ordonneaux és Valabregue ötle­tességén, a közönség ' nem nagy igényii, majdnem semmit sem törődik stílusbeli fi­nomságokkal, szerepek heroikus ímegjátszá­sával s több eféle részletkérdésekkel, amik­be innen és onnan bele szokás kötni. Hát még ha igazán jól játszanának! Ha egy kicsivel több fáradtságot pazarolnának az összjáték betanulására, szerepek kidolgozására! A vígjátéknak azonban igy is hangulatos leve­gője volt. Szatmári Árpád játszotta a hires Cocquardiert, ötletesen, gondosan, erősen •markirozva, amint azt szerepe megkívánta. Jellegzetes kiejtése, mely nem ritkán, az ért­hetőség rovására jellegzetes, ép olyan zajos vidámságnak forrása, mint szélesen, szögle­tesen derűs mozgékonysága. A közönség el­ismeréssel adózott a kiváló miivészember értékes alakításának. A többi szereplő közül Körmendy Kálmán vált ki igen tudatos, biz­tos, mindvégig a legteljesebb érdeklődés középpontjában ál'ló játékával. Petheő Attila kissé bizonytalan volt szerepében, Gömöri Vilma elragadóan kedves nagyvilági hölgy. Fényes alakítást nyújtott Solymosi a szó­noklás dadogó tanárának szerepében. Mik­lósi Margit kitűnő játéka mellett egyéb szá­mottevő érték nem jelentkezett. — Az elő­adás megkezdése előtt Szatmári Árpádon zárt körben ünnepelték pályatársai abból az alkalomból, Ihogy a kiváló színész huszonöt év óta működik a színpadon; majd nyilt szí­nen is üdvözlések hangzottak el * A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes. A Walbauer-Kerpely vonósnégyes Szegeden tartandó egyetlen hangversenye iránt már­is a legnagyobb érdeklődés mutatkozik vás rosszerte. A világhírű vonósnégyes, amely Európa legnagyobb városaiban a legviharo­sabb sikereket aratta, olyan zenei élvezetet igér, amilyenben a szegedi publikumnak ta-i Ián soha nem volt még része. A legnagyobb francia lapok — mint már emiitettük — az elragadtatás hevével irtak a Waldbauer­Kerpely vonósnégyes szerepléséről, hasonló­képen az angol és a német lapok is. Mündhan­ben, Drezdában, Frankfurtban, tehát azok­ban a német városokban, ahol zenei tekin­tetben a legkényesebb ízlésű publikum v.an s ahova a világ legelső hangversenymüvészei tódulnak, a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes szereplése valósággal zenei eseményszámba ment. Ilyen tökéletes, brilliáns összjátékot produkáló kvartett még nem volt a kontinen­sen. A legújabb külföldi úttal kapcsolatban a Budapesti Hirlap mai száma a következő­ket irja: A Waldbauer-Kerpely vonósné­gyes a minap tért haza egy hónapig tartó külföldi körútjáról Ezúttal is mindenütt osztatlan sikert aratott és dicsőséget szerzett a magyar művészetnek. Mint már jelentet­tük, a kvartett Hollandia tizenöt nagyobb városában játszott, páratlan sikerrel adva elő többi között Dohnányi, Vándor, Radnay vonósnégyeseit Párásban Ravel kvartettjét játszották a szerző jelenlétében, ki nagy el­ragadtatással nyilatkozott a müvésztársaság játékáról és megígérte, hogy legközelebbi vonósnégyesét a fiatal magyar uiüvészegye­sületnek fogja dedikálni. Játszottak még Pá­risban Széchen gróf nagykövetünk egy esté­lyen is, melyen Debussy és a (francia arisz­tokrácia legelőkelőbb tagjai is részt vettek. Sanct Móritzban az előkelő nemzetközi tár­saság szine-java jelent meg hangversenyü­kön, az ott időző magyar előkelőségekkel az élőkan, mint Lónyay grófnő Stefánia királyi hercegnő, Fesztetics Tasziló herceg, Haupt­Stummer báró és családja stb. Az európa lii­rii vonósnégyes ujabban Prágába és Ber­linbe kapott meghívást, — Eddig a B. H. Ili­re. A szegedi hangverseny február 14-én lesz és este fél kilenc órakor kezdődik. Jegyek már kaphatók a Várnay L.-iféle hangver­senyirodában, Kárász-utca, Telefonszám 81. • Magyar szerző ünneplése külföldön. A kaszszeli osztrá.k-magyar egyesület, mely­nek élén lovag Exmer Kurt császári titkos tanácsos áll, elhatározta, hogy Molnár Jeuőt a szegcdi származású kitűnő irót, aki Das Kiud cimü darabjának a kasszeli Residenz­&z in házban való bemutatójára iKasszelb' megy, ünnepélyesen fogadja és tiszteletére il frankfurti osztrák-magyar kolonia bevonatá­val bankettet rendez. Áz ünnepségnek külö­nös érdekességet kölcsönöz, hogy a német császár legifjabb fia, Joachim herceg, most a kasszeli huszároknál állomásozik ('s maga is lelkes pártfogója a színművészetnek. az egyesület felkérésérc megígérte, hogy n banketten résztvesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom