Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-15 / 38. szám

DaLMAGYABGBS&AÖ 1914. február ll mUrn litása 'kapcsán Mayer Lajos ügyvéd kezeihez fizetett 50,000 korona1, im&nti teljesen üzleti természetű téted Hardegg gróf elnök és Holitscher vezérigazgató által rendelkezésemre bocsátott összeállításiban a maga természetes bélyén összesen 365,000 koronára rugó iizléli elszámolások és ezekkel kapcsolatos províziók és jutalékok között szerepel. Végül megjegyzem, hogy az egyes hírlapíróknak adott 39,000 korona részletes kimutatását a társulat nem bocsátotta rendelkezésemre, magam seni ismerem Üehát az illetők neveit. Örömmel látom, hogy a rendőrségnél folyó vizsgálat fényt fog deríteni erre a tétedre- is, ímert senki sem ikivánja nálam jobban, .hogy teljes világosságban álljon annak minden részlete a nyilvánosság előtt. • kcaasttffHzcaEagaMipasaauaMaaawaiMicsuaBaaBuaaiMitkfeisa SZÍNHÁZ, művészet. Színházi műsor: VASÁRNAP délután: Sárga csikó, népszínmű. VASÁRNAP aste: János vitéz, daljáték. Páratlan '/aHÉTFŐ: Durcmd és Durand, bohózat. Párots */»• KEDD: Szoyer Ilonka vendégföllóptével: Aranyeső, operett. Páratlan 3/a. SZERDA: Szoyer Ilonka vendógföltápltével: Budagyöngye, .operett. Páros XU. CSÜTÖRTÖK: Szoyer Ilonka vendóglföN léptéved: Katonadolog, operett. Páratlan */»• A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes hangversenye (Saját tudósítónktól.) Á világhírű magyar vonósnégyes társaság, mely csak a közelmúlt hetekben ragadta el művészetével a nyugaeurópai nagyvárosok zenei' intelligenciáját, szombaton este a szegedi közönségnek szerzett feledhetetlen estét. Értékben és tartalomban egyaránt fényesen kimagasló volt ez a hangverseny, melyneik megértő hallgatósága megbűvölten mélyedt el a nyújtott szépségek élvezetében és alig 'tudott betelni a párját ritkító gyönyörűséggel, melyet a kiváló magyar muzsikusok játéka nyújtott. A feledhetetlen emlékű Htibay—Popper vonósnégyes társaság óta nem volt még kvartettünk, mely tagjainak egyéni kiválóságára ép ugy, mint összjátékuk teljességére és dologbeli készségűikre .nézve olyan zenei tökéletességet tudott volna elérni, mint a Waldbauer-Kerpelyék kis társasága. A kamarazene nyilván, nem törneghatások elérésére hívatott. Itt mit sem ér a szódómüyészet vakitó szemfényvesztése, sem az egyéniség erőteljes domináló szava, mely az -egyéniségükben. önálló virtuózok sikerének leghálásabb eszköze. A kamarazene általában kissé idegenül hangzik a fényesen kivilágított hangverseny terem hűvös levegőjében. Ennek a művészeti formának a miliőjét félhomályos, meghitt szálán képezhetné inkább, hol sejtelmes körvonalakba alvad a négy művész sziluettje és csak egy rég kilobbant, forró sziv jajongó buja reszket a levegőben . . . A kamarazene a legtökéletesebb zenei kifejezés formája. A művészi nyelv teljességének utodsó foka, melyen a muzsikusok individuális beleérzése tiszta zenei objektivitássá olvad föl. S amikor megállapítjuk, hogy a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes a kamarazene művészetének épen azon a fokán áll, melyet az ideális elképzelés definitív teljessége jellemez, egyúttal különös örömmel vesszük észre, hogy a művészek játékában — mindén objektivitásuk dacára is — olyan sajátos egyéni értékek .nyilvánulnak meg, melyeket más nem tudna vonós hangszeren tmegszed a Itat/ni. Az egész négyes a komoly, átgondolt, őszinte hittel átérzett munkának a pregnáns kifejezése. Stílusa keresetlenül egyszerű, a dinamikai szélsőségek hajszolásától teljesen .ment, tempó vétele .ép ugy, mint zenei frazeológiája klasszikus nyugalmat és tökéletes tárgyilagosságot fejez ki. A társaság, (legelső művésze kétségtelenül Waldbauer Imre, ikinék formaérzéke fényes vezetőképességéiben ép annyira megbecsülhetetlen, mint biztos technikájának kifejtésében. Egyenrangú müvésztársa a gordonka mestere: Kerpely Jenő, akinek gyönyörűen meleg tónusa minduntalan kicsildámlik a játék egységes hangulatából. De kiváló művészek a második hegedű és viola mesterei is, Temesváry János és Kornstein Egon, akik a kamarazene -természetéből kifolyólag a vezérhegedüs művészetének közvetlen szuggesztív hatása alatt állanak. A vonósnégyes társaság hangversenyének műsora ép oly stílszerű, mint a társaság zenei .készsége. Csajkovszki, Beethoven és Mendelssohn, ezek a nagy régiók jelzik szárnyalásukat. Mégis, ha az -elsőség odaítéléséről van szó, azt lehetne mondani, dtogy Beethoven csodálatos mélységeiben járnak a leg'ii a gy o bb h i v a tottsá gga 1. Csajkovszkitól az F-dur vonósnégyest hallottuk, melynek Andante-iában benne reszketett az orosz zenei óriás titokzatos nagyszerűségének .megbűvölő bája. A második tétel bravúros előadása is óriási hatást keltett. Beethoven C-moll kvartettje a legnehezebben interpretálható müvek egyike; a négyes különösen összehangoltsága tette lehetővé, hogy a hires 18. opuszt olyan előadásban hallottuk, amilyenben, aligha tudnánk szépségeit előre elképzelni. Mendelssohn D-dur négyesében az első és negyedik tételt (vivaee és presto) ragadták frenetikus tapsokra a közönséget. A hangverseny programja gyönyörűen összeválogatott számokat tartalmazott, mégis, azt hisszük, a hírneves magyar vonósnégyes stílusát ebből a programból nem ismerhettük meg teljesen. Külföldön Bartók Béilát, Regert és a modern zeneirodalom legérdekesebb talentumait is interpretálni szokták; a mi közönségünket, ugy látszik, jobban vélték megközelíthetni a klasszikusok szellemével, — amiben valószínűleg igazuk volt Hatásuk igy feltétlenül! egységesebb és talán teljesebb is volt. A hangversenynek igen előkelő, megértő közönsége volt, mely a legnagyobb elragadtatással ünnepelte a kitűnő magyar művészeket s egyes számaik után szűnni nem akaró tapssal fejezte ki el isimenését. Gyönyörű est volt, mely maradandó emléket hagyott maga után. * Szoyer Ilonka vendégszereplése. A színházi iroda jeleníti: A jövő ezmházi hét legérdekesebb eseménye Szoyer Ilonka vendégszereplése .lesz, A ki v;'nló művésznő, akit kitüntető ilelketsedéssel fogadott minden wlkahmiiinal a szegedi közönség, azokban a dara-bckluun lép föl, amelyek női főszerepét <» kraálta Népoperában, diudn'ai mostani v/árh-ölyéu. Szoyer Ilonka ma a togrépszc* viibb fővárosi művésznő s qműlyeai vtasatKrág érte az operettet annak idején, amikor a Magyar királyi OpemaMz reflektált páratlan taleutuiuára. Az olyuui kitörő örömmel Hétfőn, kedden és szerdán bemutatásra kerül í% táncz. 120 szinesen vetített és 12 mozgókép. Tattgi táncz. íl6 táncz-számoHHal. A klasszikus magyar, görög és jappán tánezokaf lejti K. Hajnal Irén. Az orosz és hollandi tánezokat lejti a világ legkisebb tánezosnője, a 4 éves király lllyke. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Az 5 és 9 órai előadáson számozott helyek. ^