Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-01 / 27. szám

BftUtóAGYARÖBSZÁG 1914. február 1, a sajtóban, bogy ha a tárgyalások ered­ménytelenek lesznek, akkor Romáiniának le­hetetle® lesz szövetségas vászanybain leimis a monarchiával. Ha a mi románjaink tuda­tára ébrednek annak, hogy a koncessziókat nem a miniszterelnöktől kapják és ezek weim a ma.gy.ar politikai elet talajából nőnek ki, hanem ,a mi külpolitikánknak és Románia határozott föllépésének köszönhetik, iákkor ki van zárva, hogy akármilyen paktumnak üdvös eredményei lehessenek. A koncessziók árán vásárolt szövetséges viszony nem sokat ér, mert csak addig fog tartani, amig Romániának eszébe mem jut, hogy uj követelésekkel álljon elő és uj kon­cessziókat kérjen. A legbatározattaibban til­takozni kel az ellen, liogy .a monarchia egyik követe ugy nyilatkozzék, hogy Románia jo­gosan követelheti a nemzeti kérdésiben eddig taun.sátotit álláspont .megváltoztatását. •Mindenesetre szokatlan dolog, hogy egy követ ily merészen nyilatkozzék és hogy a diplomácia hibáit .a magyar állani testéből kivágott ajándékkal tegye jóvá. (Taps a bal­oldalon..) Sza(b.ad-e egy követnek ugy nyilat­koznia a magyar miniszterelnökről, mint Czérmin gróf tette? (Tisza válaszol.) Tisza István gróf miniszterelnök azon­nal feláll és kijelenti, hogy gondoskodni fog, hogy az egész eszmecsere, melyet a román nemzeti párt vezetőivel folytat, a nyilvános­ság elé kerüljön és a Házban vita anyaga le­lhessen. Take Jonescu és Filipescu nyilatko­zataival nem foglalkozik, mert a miniszter­elnöki székből nem tartja szükségesnek és célravezetőnek a polémiát egv más állam po­litikusaival. Kijelenti, hogy a román kormány és a volt román többség álláspontját Majp­reseu volt hivatva tolmácsolni és. Majorescu mindig a legkorrektebben nyilatkozott, Fili­pescuról köztudomásu, hogy egyike volt ama román politikusoknak, akik kezdettől fogva nem rokonszenveztek a monarchiá­val. r vum II •»—»—• III í I[ii i Paktumot sem Pap György gyei, sem a román nemzetiségi párttal nem köt. Olyan megegyezést, amely Magyarországot Romá­niával szemben bármire kötelezné, nem fog kötni, egyáltalában semmi megállapodáshoz, amely a szabadkéz lekötését jelenti, nem já­rul hozzá. A magyar miniszterelnök Pap Györgygyei nem köt paktumot. Beszélgeté­sek folynak, amelyeknek nincs más céljuk, minthogy a lelkekben harmóniát idézzen föl, hogy ez a harmónia elimínálja a nemzetiségi párt programjából az agitátcirius részt, el­iminálja a méreganyagot, hogy ezután a köl­csönös bizalommal1 működhessenek együtt. Tiltakozott az ellen mindig, hogv bár­milyen külső tényező Magyarország belső ügyeibe avatkozzék. Ö az intervju megjelenése után magya­rázatot kért Czernintől, Czernin küldött egy német szövegű választ. Tisza miniszterelnök a beszédét igy fe­jezte be: — Óhajtom, hogy Romániával jó barát­ságban éljünk és tudomásul1 veszem, hogy vannak olyanok, akik a rossz hangulatot félre magyarázzák, .amely rossz hangulat romá­niai körökben tényleg meg van, viszont akik a magyar-román megegyezés ellen dolgoz­nak, azok a monarchia ellenes romániai kö­röknek tesznek szolgálatot. Biztosítok min­denkit, hogy a nemzeti jogok határaiból egy jottányit se engedek és hogy a magyar nem­zet jövőjét tekintem mindenek fölött. A Ház a miniszterelnök válaszát tudo­másul vette. Az ülés félkettőkor végződött. Vasárnap, febr. 1-én joggal.:: Finoman pikánsvigjáték4rész­ben, D'COUVRAY közismert regénye után filmre alkalmazta GASTON REVAL. fl megnyilvánuló nagy érdeklö­désrevaló tekintettel a jegyek tele­fon utján előre megrendelhetők. Előadások Vs6 »/«8 és 9 órakor. Vasárnap, 2 órától ' folytatólag. Telefon: 807. sz. ii Szeged, január 31. FÉRFIÚT ZENGEK és irótollat, a szó . legkomolyabb értelmében vett férfiút, ki ün­neplő ruhában ül az asztalfőn és némileg cso­dálkozva veszi tudomásul, hogy alulírott mi­voltából fölüilrott lett. Újlaki Antal, a régi szegedi ujságiró-gárda érdemes csatárja hu­.szonöt kemény esztendőket gyalogolt végig fáradhatatlan riporteri lábbal, mig utolérte a végzet elfogta, lefülelte és megtette jubi­iáhssá, mint akármelyik szürke hivatalno­kot. .Testvér! igy kiáltunk föl csodál­kozássál —1 elfáradtál hát te is, meglassud­_tál, engedted elfogatni magad, holott ne­• gyedszázadón át egyebet se tettéi, csak sze­gényen'elhúzódtál a sorok mögé. és engedtél .másokat;,a vállaidra állani? .. . . . Nem. Újlaki Antal nem fáradt el, hanem .a .világ, berendezése változott meg. Tán egy .kicsivel gyorsabb lett a hírszolgálat. Azelőtt fCSöndes . nyári délutánon be lehetett húzódni .a Tisza-kávéház zugába, ahol. egy szuszra .megírta a jó;újságíró a,vezért és hir-kapitelt, a politikai riportot és a közéleti leleplezést, ' már amint a hangulata, vagy a lap kéz­irat-szükséglete diktálta. Az emberek pedig jótottak-futottak a kávéház előtt és észre se .vették a szerényen meghúzódó férfiút,,a test­vért, aki a maga munkáján kivül egyéb mu­latságot alig ismert az életben. Ám megváltozott az idők járása. A hangyaszorgalmú, szerény újságíró tenger­nyi betűből összerótta egy amerikai méretű élet képzeletbeli acélpalotáját és most már nem ő az, aki ott ül kávéházi asztal mellett, hanem egy uj generáció, mely a járókelők között fölfedezi Újlaki Antalt, a jubilánst és megemléke?ik.ré rég} újságírók egyik legti­pikusabb alakjáról. Á régi párbajhős, aki a legenda szerint ugy ráijesztett Gárdonyi Gé­zára, a bibliaolvasó názárénusok szirjes foíln rípoHére,' a!"fáradhatatlan szttfkeVztö i irattár bohém-körökben irigyelt tökepénzes,' aki tfl­érkezett a nagy jubileumok első stációjához és bizonyára akarata ellénére kerül holnap az asztalfőre. . Kollegiális rokonérzéssel üdvözöljük Új­laki Antalt az első huszonöt év elmultával és kívánunk néki — még huszonötöt . . , » A TÁPÉI KERÜLET kimaradt a válasz­tókerületek uj beosztásából. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit fog a dolog­hoz szólni Tápé, a világ közepe? Ugy kell lennie, hogy a világ ezentúl középpont nél­kül fog forogni, mert más megoldás igazán nincsen. Szeged két követ helyett húromat fog választani, míg Budapest huszonkét képvi­selőt küld a parlamentbe. Az ország első és második városa között husz képviselő a kü­lönbség. Husz képviselő, az állami gondos­kodásnak évtizedek óta tartó törvényhozási fejlesztése Budapesttel és állandó elhanya­golása Szegeddel szemben: ez épen elég an­nak a kimondhatatlan távolságnak a jelzé­sére, amely a centralizált magyar közéletet •egyetlen városba tömöríti és az összes yiidé­ki empóriumoikat még akkor is tehetetlen ver­gődésre kényszeríti, ha Szeged nagy nem­zeti jelentőségéhez hasonlatos hivatást ,telje­sítenek. * A HARMADOSZTÁLYÚ GYORSVO­NATOK rövid próha után megszűntek és ma •már sehol sem járnak. Külföldi államok pél­dájából azt lehet látni, hogy a harmadosz­tályú gyorsvonatok rendszeresítése, ami kü­lönben ,az olcsó és jó közlekedés megvaló­sítását jelenti, minden vasúti vállalatnak ki­váló gondoskodása tárgyát képezi. A krisz­tiániai vasúti igazgatóság immár azt is be­bizonyitotta, hogy az ilyen vasúti politika nemcsak a közönség érdekében váló, hanem a vasúttársaság is feltétlenül anyagi előnyt biztosit. Természetesen 'Norvégiában épp ugy, mint Svédországban már régen tul vannak.a gyorsvonati harmadosztályokon, ott már a harmadosztályú hálókocsiknál tartanak. Ez a probléma,, amely egyébként már. teljesen megoldottnak tekinthető, nemcsak mint kul­turális és demokratikus kérdés szerepel, ha­nem elsősorban gazdasági kérdés, amint­hogy az északi államokban a gazdasági és kulturális, szempontok nem is jelentik azt a •szélsőséget, mint Magyarországon. Norvégiában először 1912. julius- 1-én, a 492 km. hosszú 'krisztiánia—bergeni vonal éjszakai gyorsvonatán vezették be a hart­madosztályu hálókocsikat. A siker már az első üzemévben nagyon jó volt, amennyiben a vasutakban levő ágyak 52 százalékát el­foglalták az utasok. Az első- és másodosz­tályú hálókocsik az emiitett idő alatt egyes vonalakon átlagban 390.50 koronát hoztak, a harmadosztályuak pedig 373.53 koronát. A mai eredmény pedig az, liogy amig az elsö­és másodosztályú hálókocsiknál az átlagos bruttó bevétel (kocsik szerint) 471.50 koro­na, a harmadosztályú hálókocsiknál ez az Összeg: 508.75 korona. Megfontolásra érde­mes, igen jelentős eredmények ezek, melyek követésre méltó példát állítanak a magyar vasúti igazgatás elé. 7b»«bnb&»hi«tttaa!nakhbbbbaabb Wutor zállltásokat hely- {Jftgfr gdlő ben és vidékre, berak- . ° 5zil,|tó ározást száraz raktár ' 8wgfd> Jőkal-utca 1. tt Telefon 34. •••••••••mi helyiségben eszközöl

Next

/
Oldalképek
Tartalom