Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1914-02-01 / 27. szám
BftUtóAGYARÖBSZÁG 1914. február 1, a sajtóban, bogy ha a tárgyalások eredménytelenek lesznek, akkor Romáiniának lehetetle® lesz szövetségas vászanybain leimis a monarchiával. Ha a mi románjaink tudatára ébrednek annak, hogy a koncessziókat nem a miniszterelnöktől kapják és ezek weim a ma.gy.ar politikai elet talajából nőnek ki, hanem ,a mi külpolitikánknak és Románia határozott föllépésének köszönhetik, iákkor ki van zárva, hogy akármilyen paktumnak üdvös eredményei lehessenek. A koncessziók árán vásárolt szövetséges viszony nem sokat ér, mert csak addig fog tartani, amig Romániának eszébe mem jut, hogy uj követelésekkel álljon elő és uj koncessziókat kérjen. A legbatározattaibban tiltakozni kel az ellen, liogy .a monarchia egyik követe ugy nyilatkozzék, hogy Románia jogosan követelheti a nemzeti kérdésiben eddig taun.sátotit álláspont .megváltoztatását. •Mindenesetre szokatlan dolog, hogy egy követ ily merészen nyilatkozzék és hogy a diplomácia hibáit .a magyar állani testéből kivágott ajándékkal tegye jóvá. (Taps a baloldalon..) Sza(b.ad-e egy követnek ugy nyilatkoznia a magyar miniszterelnökről, mint Czérmin gróf tette? (Tisza válaszol.) Tisza István gróf miniszterelnök azonnal feláll és kijelenti, hogy gondoskodni fog, hogy az egész eszmecsere, melyet a román nemzeti párt vezetőivel folytat, a nyilvánosság elé kerüljön és a Házban vita anyaga lelhessen. Take Jonescu és Filipescu nyilatkozataival nem foglalkozik, mert a miniszterelnöki székből nem tartja szükségesnek és célravezetőnek a polémiát egv más állam politikusaival. Kijelenti, hogy a román kormány és a volt román többség álláspontját Majpreseu volt hivatva tolmácsolni és. Majorescu mindig a legkorrektebben nyilatkozott, Filipescuról köztudomásu, hogy egyike volt ama román politikusoknak, akik kezdettől fogva nem rokonszenveztek a monarchiával. r vum II •»—»—• III í I[ii i Paktumot sem Pap György gyei, sem a román nemzetiségi párttal nem köt. Olyan megegyezést, amely Magyarországot Romániával szemben bármire kötelezné, nem fog kötni, egyáltalában semmi megállapodáshoz, amely a szabadkéz lekötését jelenti, nem járul hozzá. A magyar miniszterelnök Pap Györgygyei nem köt paktumot. Beszélgetések folynak, amelyeknek nincs más céljuk, minthogy a lelkekben harmóniát idézzen föl, hogy ez a harmónia elimínálja a nemzetiségi párt programjából az agitátcirius részt, eliminálja a méreganyagot, hogy ezután a kölcsönös bizalommal1 működhessenek együtt. Tiltakozott az ellen mindig, hogv bármilyen külső tényező Magyarország belső ügyeibe avatkozzék. Ö az intervju megjelenése után magyarázatot kért Czernintől, Czernin küldött egy német szövegű választ. Tisza miniszterelnök a beszédét igy fejezte be: — Óhajtom, hogy Romániával jó barátságban éljünk és tudomásul1 veszem, hogy vannak olyanok, akik a rossz hangulatot félre magyarázzák, .amely rossz hangulat romániai körökben tényleg meg van, viszont akik a magyar-román megegyezés ellen dolgoznak, azok a monarchia ellenes romániai köröknek tesznek szolgálatot. Biztosítok mindenkit, hogy a nemzeti jogok határaiból egy jottányit se engedek és hogy a magyar nemzet jövőjét tekintem mindenek fölött. A Ház a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. Az ülés félkettőkor végződött. Vasárnap, febr. 1-én joggal.:: Finoman pikánsvigjáték4részben, D'COUVRAY közismert regénye után filmre alkalmazta GASTON REVAL. fl megnyilvánuló nagy érdeklödésrevaló tekintettel a jegyek telefon utján előre megrendelhetők. Előadások Vs6 »/«8 és 9 órakor. Vasárnap, 2 órától ' folytatólag. Telefon: 807. sz. ii Szeged, január 31. FÉRFIÚT ZENGEK és irótollat, a szó . legkomolyabb értelmében vett férfiút, ki ünneplő ruhában ül az asztalfőn és némileg csodálkozva veszi tudomásul, hogy alulírott mivoltából fölüilrott lett. Újlaki Antal, a régi szegedi ujságiró-gárda érdemes csatárja hu.szonöt kemény esztendőket gyalogolt végig fáradhatatlan riporteri lábbal, mig utolérte a végzet elfogta, lefülelte és megtette jubiiáhssá, mint akármelyik szürke hivatalnokot. .Testvér! igy kiáltunk föl csodálkozássál —1 elfáradtál hát te is, meglassud_tál, engedted elfogatni magad, holott ne• gyedszázadón át egyebet se tettéi, csak szegényen'elhúzódtál a sorok mögé. és engedtél .másokat;,a vállaidra állani? .. . . . Nem. Újlaki Antal nem fáradt el, hanem .a .világ, berendezése változott meg. Tán egy .kicsivel gyorsabb lett a hírszolgálat. Azelőtt fCSöndes . nyári délutánon be lehetett húzódni .a Tisza-kávéház zugába, ahol. egy szuszra .megírta a jó;újságíró a,vezért és hir-kapitelt, a politikai riportot és a közéleti leleplezést, ' már amint a hangulata, vagy a lap kézirat-szükséglete diktálta. Az emberek pedig jótottak-futottak a kávéház előtt és észre se .vették a szerényen meghúzódó férfiút,,a testvért, aki a maga munkáján kivül egyéb mulatságot alig ismert az életben. Ám megváltozott az idők járása. A hangyaszorgalmú, szerény újságíró tengernyi betűből összerótta egy amerikai méretű élet képzeletbeli acélpalotáját és most már nem ő az, aki ott ül kávéházi asztal mellett, hanem egy uj generáció, mely a járókelők között fölfedezi Újlaki Antalt, a jubilánst és megemléke?ik.ré rég} újságírók egyik legtipikusabb alakjáról. Á régi párbajhős, aki a legenda szerint ugy ráijesztett Gárdonyi Gézára, a bibliaolvasó názárénusok szirjes foíln rípoHére,' a!"fáradhatatlan szttfkeVztö i irattár bohém-körökben irigyelt tökepénzes,' aki tflérkezett a nagy jubileumok első stációjához és bizonyára akarata ellénére kerül holnap az asztalfőre. . Kollegiális rokonérzéssel üdvözöljük Újlaki Antalt az első huszonöt év elmultával és kívánunk néki — még huszonötöt . . , » A TÁPÉI KERÜLET kimaradt a választókerületek uj beosztásából. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit fog a dologhoz szólni Tápé, a világ közepe? Ugy kell lennie, hogy a világ ezentúl középpont nélkül fog forogni, mert más megoldás igazán nincsen. Szeged két követ helyett húromat fog választani, míg Budapest huszonkét képviselőt küld a parlamentbe. Az ország első és második városa között husz képviselő a különbség. Husz képviselő, az állami gondoskodásnak évtizedek óta tartó törvényhozási fejlesztése Budapesttel és állandó elhanyagolása Szegeddel szemben: ez épen elég annak a kimondhatatlan távolságnak a jelzésére, amely a centralizált magyar közéletet •egyetlen városba tömöríti és az összes yiidéki empóriumoikat még akkor is tehetetlen vergődésre kényszeríti, ha Szeged nagy nemzeti jelentőségéhez hasonlatos hivatást ,teljesítenek. * A HARMADOSZTÁLYÚ GYORSVONATOK rövid próha után megszűntek és ma •már sehol sem járnak. Külföldi államok példájából azt lehet látni, hogy a harmadosztályú gyorsvonatok rendszeresítése, ami különben ,az olcsó és jó közlekedés megvalósítását jelenti, minden vasúti vállalatnak kiváló gondoskodása tárgyát képezi. A krisztiániai vasúti igazgatóság immár azt is bebizonyitotta, hogy az ilyen vasúti politika nemcsak a közönség érdekében váló, hanem a vasúttársaság is feltétlenül anyagi előnyt biztosit. Természetesen 'Norvégiában épp ugy, mint Svédországban már régen tul vannak.a gyorsvonati harmadosztályokon, ott már a harmadosztályú hálókocsiknál tartanak. Ez a probléma,, amely egyébként már. teljesen megoldottnak tekinthető, nemcsak mint kulturális és demokratikus kérdés szerepel, hanem elsősorban gazdasági kérdés, aminthogy az északi államokban a gazdasági és kulturális, szempontok nem is jelentik azt a •szélsőséget, mint Magyarországon. Norvégiában először 1912. julius- 1-én, a 492 km. hosszú 'krisztiánia—bergeni vonal éjszakai gyorsvonatán vezették be a hartmadosztályu hálókocsikat. A siker már az első üzemévben nagyon jó volt, amennyiben a vasutakban levő ágyak 52 százalékát elfoglalták az utasok. Az első- és másodosztályú hálókocsik az emiitett idő alatt egyes vonalakon átlagban 390.50 koronát hoztak, a harmadosztályuak pedig 373.53 koronát. A mai eredmény pedig az, liogy amig az elsöés másodosztályú hálókocsiknál az átlagos bruttó bevétel (kocsik szerint) 471.50 korona, a harmadosztályú hálókocsiknál ez az Összeg: 508.75 korona. Megfontolásra érdemes, igen jelentős eredmények ezek, melyek követésre méltó példát állítanak a magyar vasúti igazgatás elé. 7b»«bnb&»hi«tttaa!nakhbbbbaabb Wutor zállltásokat hely- {Jftgfr gdlő ben és vidékre, berak- . ° 5zil,|tó ározást száraz raktár ' 8wgfd> Jőkal-utca 1. tt Telefon 34. •••••••••mi helyiségben eszközöl