Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1914-02-27 / 48. szám
1014. február 27. * • • as1 w-. wv. javára billen. Az állás szervezése mellett szól az a körülmény is, hogy a tanácsosok agyon vannak terhelve munkával. Igaz, 'hogy a munkájukat el is végzik . . . Balogh Károly: Baj van már, mert Kormányos dicsér! Kormányos: ... de — meg is látszik rajtuk. (Derültség.) Utal ezután arra, hogy a polgármester évenként 70 napot tölt a fővárosban a város ügyei miatt s ez idő alatt ittlhon senki sincs, aki elvégezze az ő teendőjét. Nem osztja a Becsey dr. fölfogását, hogy az állás szervezése a törvényibe ütközik, mert ha a közgyűlés bármilyén állást szervezni akar, annak semmiféle törvény nem állhatja ulját. Wimmer indítványát ajánlja elfogadásra. Szmollény Nándor szintén Wimmer és Szivessy álláspontjához csatlakozik. Az idő haladó szekerét még Pillich Kálmán sem állíthatja meg a tekintélyével, mert ma már odafejlődött a város, hogy a polgármesternők igenis munkaerőt kell a dini, mert a polgármesteri hivatal .munkakörét egy ember ellátni nem képes. Ha visszaemlékezünk — úgymond — arra a programra, amit a polgármester hat év előtt a tisztújítás alkalmával adott, azt látjuk, hogy abból a szép Programból semmi sem valósult meg! — Á, á, á, hogy mondhat ilyet? Szmollény Nándor: Apró-cseprő ügyektől eltekintve: semmisem. Ez is az uj tanácsosi állás szervezése mellett szól, kérem tehát Szivessy és Wimmer urak indítványának elfogadását. Papp István azt mondja, azért akarják szervezni ezt az állást, mert a polgármester most beteg. Mi lesz — kérdi — ha a polgármester egészséges lesz? Wimmer Fülöp: Akkor lesz a legnanagyobb szükség az uj állásra! Papp István a tanács javaslatának elfogadását kéri. (A főjegyző válasza.) Taschler Erwlrc A fölszól áfásból azt .látja, hogy változott a kívánság aranyiban, hogy nem .második polgármesteri állást akarnak az indítványozók, hanem uj tanácsosi állást . . . Wimmer Fülöp: Amely tanácsosra a Polgármester munkakörének egy részét átháríthatjuk. , Taschler Endre: (Ez viszont azért lehetetlen, .miért akkor tanácsos és polgármester között oszlanának meg a polgármesteri teendők. És ez a sok szervezés, ngy látszik, a végletekig akar menni, mert most is műszaki tanácsost, azután egy tárcanélküli tamA^test kiváltnak majd egyes áramlatok. Hova 3"tank ezzel a sok szervezéssel? Pillich Kálmán: A'má igaz! Wimmer Fülöp: A'má nem igaz! Taschler Endre: Célravezetőbb volna fanban az, ha a tanácsosak munkaköre arányosabban osztatnék meg. Ami a polgárJtester budapesti utazásait illeti, sokkal helyesebb, ha ő személyesen jár el a varos Ínyeiben, mintha a szakelőadók mennének föl. , Wimmer Fülöp: 'És ki helyettesítse ezalatt? Kormányos Benő dr.: Az atyaisten! Nu")j derültség.) , Taschler Endre: De a mostani időt alkalmiatlamnak :is tartja uj ál'lásdk szervezésefe mivel éppen most készül az uj városi tor(;"y, amely máskép fogja .megállapítani a "rosok szervezetét s nemsokára államesit,fk a közigazgatást is, ami szintén ügyeié ne veendő érv a,z uj áldások szervezése ellen. ;V4ni Szmollény Nándornak azt a kijelenteDÉLMAGYARORSZÁG előtt adott programjából csip-esup ügyeket tudott csak megvalósítani, ezt határozottan visszautasítja. Ugy véli, fölösleges azokat az alkotásokat .ezúttal fölsorolni, amik a polgármester nevéhez fűződnek. Ugy van! Éljen a polgármester! — kiáltják minden' old álról. Taschler Endre: Végül pedig közlöm a tekintetes .törvényhatósági bizottsággal, hogy felhatalmazást (kaptam a polgármester úrtól annak kijelentésére, hogy .az uj állás szervezését ő is fölöslegesnek tartja. tWbnmer Fülöp: Ez terniézisetes, mást nem is várhattunk a polgármester úrtól. Taschler Endre befejezi ezutáai a felszólalását és kéri .a tanácsi javaslat elfogadását. (Szavaznak!) Szivessy Lehel dr., (majd Wimmer Fülöp ismételt fölszólalása után Szmollény Nándor félreértett szavai cimén szólal föl. Nem azt mondta — úgymond, — hogy a váios tiz év aludt, amióta a Lázár György dr. a polgármester, nem fejlődött, hanem azt .mondta, hogy hat év előtt1 a polgármester egy re- i me'k programot adott, amelynek a kilenc- halasztotta el ---mnnaanciBl Ezért tizedrésze nem \udott megvalósulni. támogatja Wimmer indítványát, Taschler Endre: Örömimel veszem tudomásul, hogy Szmollény ur a szavait nem ugy gondolta, ahogy mondta. ((Nagy derültség.) Elnök ezután elrendelte a szavazást, a melynek az eredménye az lett, hogy a közgyűlés kis többséggel a tanács javaslatát fogadta el. v (Elnapolás.) A, kis- és magyösszeszóki vizái lásos területeknek halászat utján való hasznosítására vonatkozólag a tanács azt az előterjesztést tette* ihogy hat évre adja bérbe a város ezeket a területeket. Fajka Lajos dr. és Kiss Gyula .fülszólalásai utón a 'közgyűlés ugy határozott, hogy a vizái lásos területeket tiz évre adja bérbe. Ezután az elnök a közgyűlést berekesztette és a folytatását március negyedikére A főrendiház ülése. — Ellenzéki hangok a méltóságos Házban. — (Saját tudósítónktól.) A főrendiház ma ülést tartott, amelyen az ellenzéki főrendek nagy számmal jelentek meg. Nemcsak ama törvényjavaslatok ellen intézett támadást a főrendi ellenzék a mai ülésen, amelyeket a képviselőházi ellenzék kifogásolt, nevezetesen az esküdtszéki és a sajtórefonm ellen, valamint a választókerületek uj beosztásáról szóló javaslat ellen, — hanem egyszersmind szóvá teszi interpellációk alakjában mindazokat a kérdéseket, amelyek az utolsó időben a politikai közvéleményt foglalkoztatták. A főrendek mai ülésének rendje a következő volt: Az elnöki előterjesztések után, amelyek félóránál tovább tartottak, féltizenkettő után megkezdték az interpellációkat. Az első interpelláló Károlyi Gyula gróf, aki a román kamitével folytatott tanácskozásokat tette szóvá. Neki a miniszterelnök igen beható választ adott. Károlyi gróf után Hadik János gróf nem kevesebb, imimit .három interpellációt adott elő. Csak ezután tért át a főrendiház a napirend tárgyalására. A tanácskozást délután két órakor .félbeszakították és csak négy órakor folytatták ismét késő estig. (Az iilés.) Jósika Samu báró tizenegy órakor nyitja meg az ülést. Az elnök bejelenti a Háznak Dedovics György és Antal Gábor főrendek elhunytát. Emléküket megörökítik a mai iilés jegyzőkönyvében. Az elnök megemlékezik a debreceni merényletről, amelynek elitélésére nem talál elég erős szavakat. A főrendek részvétüket fejezik ki az áldozatok iránt Az elnöki irományok előterjesztése után féltizeinkét órakor azt jelenti az elnök, hogy a mai ülésre négy iiiterpellációt jeleritettek be. Ezeket a Ház a napirend tárgyalása előtt fogja meghallgatni (A román tárgyalás.) Károlyi Gyula gróf a miniszterei nőknek .a román .komitéval való tárgyalásai miatt terjeszti elő interpellációját. A szónok arra hivatkozik, bogy a .miniszterelnök tárgyalásai élénk aggodalmat keltettek az egész ország közvéleményében, annál is inkább, merk a tárgyalásokról a sajtó egy részében megdöbbentő hirek jelentek meg. Nem akarja még csak föltételezni sem, hogy a miniszterelnök pártérdeik szempontjából járt volna el e fontos 'kérdésben. Eddig minden politikai párt azon az alapon állott, hogy a nemzeti egység minden körülmények között föntartandó és megerősítendő. E tekintetben sohsem volt ínég eltérés a magyar emiberek között. Az ország összes nem magyar anyanyelvű állampolgárai teljesen egyenlő jogosultság állapotában vannak, semmi jogukban korlátozva nincsenek és esak az von határokat iköztük, ami már a nemzet egységét veszélyeztetné. Gazdasági tekintetben is teljes szabadságot élveznek a nemzetiségek, legalább is oly mértékben gyarapodtak az utolsó időben, mint a magyarok. Közigazgatási tekintetben senkinek sem származott kára abból, hogy milyen nemzetiséghez tartozik, sőt még abból sem, ha esetleg nem ismerte az áLlam nyelvét. A bíróságnál sem ütmek el igazától senkit a magyar nyelv nemtudása miatt. Összes közhivatalainkban teljesen egyenlő jogokat élveznek a magyarokkal és egyéni érvényesülésüket sem gátolta sem a törvény hozás, sem pedig semki. Közoktatásuk .fejlődésében oly előnyöket élveznek, ami egyáltalában páratlan egész Európában. lEzen a téren inkább tulment a liberális engedékenység szempontjából a magyar törvényhozás. Hogy vannak egyes bajok és hiányok, amelyeket pótolni kell, az kétségtélen, de ezek közös bajai az ország minden .lakossáigának anyanyelvre való tekintet nélkül. Vannak helyi bajok és hiányok, 'de ezek sincsenek semmi tekintetben összefüggésben a lakosok anyanyelvével és a vidék összes 'lakosságát egyformán sújtják. Enimeik ellenére a nemzetiségi állampolgárok, főként a román polgártársak igen nagy része, a vezetésre hivatott intelligencia zöme elégedetlen a mai állapotokkal és ezeken változtatni akar. A románok az egységes nemzeti államot megtagadják, fantartását kifogásolják és oemzetisé! gi alapon az ország különböző vidékein egészen különállóan kivánjak irányítaná a fejlőelső kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre