Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-27 / 48. szám

1014. február 27. * • • as1 w-. wv. javára billen. Az állás szervezése mellett szól az a körülmény is, hogy a tanácsosok agyon vannak terhelve munkával. Igaz, 'hogy a munkájukat el is végzik . . . Balogh Károly: Baj van már, mert Kor­mányos dicsér! Kormányos: ... de — meg is látszik rajtuk. (Derültség.) Utal ezután arra, hogy a polgármester évenként 70 napot tölt a fő­városban a város ügyei miatt s ez idő alatt ittlhon senki sincs, aki elvégezze az ő teen­dőjét. Nem osztja a Becsey dr. fölfogását, hogy az állás szervezése a törvényibe ütkö­zik, mert ha a közgyűlés bármilyén állást szervezni akar, annak semmiféle törvény nem állhatja ulját. Wimmer indítványát ajánlja elfogadásra. Szmollény Nándor szintén Wimmer és Szivessy álláspontjához csatlakozik. Az idő haladó szekerét még Pillich Kálmán sem ál­líthatja meg a tekintélyével, mert ma már odafejlődött a város, hogy a polgármester­nők igenis munkaerőt kell a dini, mert a pol­gármesteri hivatal .munkakörét egy ember el­látni nem képes. Ha visszaemlékezünk — úgymond — arra a programra, amit a pol­gármester hat év előtt a tisztújítás alkal­mával adott, azt látjuk, hogy abból a szép Programból semmi sem valósult meg! — Á, á, á, hogy mondhat ilyet? Szmollény Nándor: Apró-cseprő ügyek­től eltekintve: semmisem. Ez is az uj taná­csosi állás szervezése mellett szól, kérem tehát Szivessy és Wimmer urak indítványá­nak elfogadását. Papp István azt mondja, azért akarják szervezni ezt az állást, mert a polgármester most beteg. Mi lesz — kérdi — ha a pol­gármester egészséges lesz? Wimmer Fülöp: Akkor lesz a legna­nagyobb szükség az uj állásra! Papp István a tanács javaslatának elfo­gadását kéri. (A főjegyző válasza.) Taschler Erwlrc A fölszól áfásból azt .lát­ja, hogy változott a kívánság aranyiban, hogy nem .második polgármesteri állást akarnak az indítványozók, hanem uj taná­csosi állást . . . Wimmer Fülöp: Amely tanácsosra a Polgármester munkakörének egy részét át­háríthatjuk. , Taschler Endre: (Ez viszont azért lehe­tetlen, .miért akkor tanácsos és polgármester között oszlanának meg a polgármesteri te­endők. És ez a sok szervezés, ngy látszik, a végletekig akar menni, mert most is műsza­ki tanácsost, azután egy tárcanélküli tamA­^test kiváltnak majd egyes áramlatok. Hova 3"tank ezzel a sok szervezéssel? Pillich Kálmán: A'má igaz! Wimmer Fülöp: A'má nem igaz! Taschler Endre: Célravezetőbb volna fanban az, ha a tanácsosak munkaköre ará­nyosabban osztatnék meg. Ami a polgár­Jtester budapesti utazásait illeti, sokkal he­lyesebb, ha ő személyesen jár el a varos Ínyeiben, mintha a szakelőadók mennének föl. , Wimmer Fülöp: 'És ki helyettesítse ez­alatt? Kormányos Benő dr.: Az atyaisten! Nu")j derültség.) , Taschler Endre: De a mostani időt al­kalmiatlamnak :is tartja uj ál'lásdk szervezése­fe mivel éppen most készül az uj városi tor­(;"y, amely máskép fogja .megállapítani a "rosok szervezetét s nemsokára államesit­,fk a közigazgatást is, ami szintén ügyeié ne veendő érv a,z uj áldások szervezése ellen. ;V4ni Szmollény Nándornak azt a kijelente­DÉLMAGYARORSZÁG előtt adott programjából csip-esup ügyeket tudott csak megvalósítani, ezt határozottan visszautasítja. Ugy véli, fölösleges azokat az alkotásokat .ezúttal fölsorolni, amik a pol­gármester nevéhez fűződnek. Ugy van! Éljen a polgármester! — kiáltják minden' old álról. Taschler Endre: Végül pedig közlöm a tekintetes .törvényhatósági bizottsággal, hogy felhatalmazást (kaptam a polgármester úrtól annak kijelentésére, hogy .az uj állás szervezését ő is fölöslegesnek tartja. tWbnmer Fülöp: Ez terniézisetes, mást nem is várhattunk a polgármester úrtól. Taschler Endre befejezi ezutáai a felszó­lalását és kéri .a tanácsi javaslat elfogadását. (Szavaznak!) Szivessy Lehel dr., (majd Wimmer Fülöp ismételt fölszólalása után Szmollény Nándor félreértett szavai cimén szólal föl. Nem azt mondta — úgymond, — hogy a váios tiz év aludt, amióta a Lázár György dr. a pol­gármester, nem fejlődött, hanem azt .mond­ta, hogy hat év előtt1 a polgármester egy re- i me'k programot adott, amelynek a kilenc- halasztotta el ---mnnaanciBl Ezért tizedrésze nem \udott megvalósulni. támogatja Wimmer indítványát, Taschler Endre: Örömimel veszem tudo­másul, hogy Szmollény ur a szavait nem ugy gondolta, ahogy mondta. ((Nagy derült­ség.) Elnök ezután elrendelte a szavazást, a melynek az eredménye az lett, hogy a köz­gyűlés kis többséggel a tanács javaslatát fo­gadta el. v (Elnapolás.) A, kis- és magyösszeszóki vizái lásos te­rületeknek halászat utján való hasznosításá­ra vonatkozólag a tanács azt az előterjesz­tést tette* ihogy hat évre adja bérbe a város ezeket a területeket. Fajka Lajos dr. és Kiss Gyula .fülszólalásai utón a 'közgyűlés ugy határozott, hogy a vizái lásos területeket tiz évre adja bérbe. Ezután az elnök a közgyűlést berekesz­tette és a folytatását március negyedikére A főrendiház ülése. — Ellenzéki hangok a méltóságos Házban. — (Saját tudósítónktól.) A főrendiház ma ülést tartott, amelyen az ellenzéki főrendek nagy számmal jelentek meg. Nemcsak ama törvényjavaslatok ellen intézett támadást a főrendi ellenzék a mai ülésen, amelyeket a képviselőházi ellenzék kifogásolt, nevezete­sen az esküdtszéki és a sajtórefonm ellen, valamint a választókerületek uj beosztásáról szóló javaslat ellen, — hanem egyszersmind szóvá teszi interpellációk alakjában mind­azokat a kérdéseket, amelyek az utolsó idő­ben a politikai közvéleményt foglalkoztat­ták. A főrendek mai ülésének rendje a kö­vetkező volt: Az elnöki előterjesztések után, amelyek félóránál tovább tartottak, féltizen­kettő után megkezdték az interpellációkat. Az első interpelláló Károlyi Gyula gróf, aki a román kamitével folytatott tanácskozáso­kat tette szóvá. Neki a miniszterelnök igen beható választ adott. Károlyi gróf után Hadik János gróf nem kevesebb, imimit .három interpellációt adott elő. Csak ezután tért át a főrendiház a na­pirend tárgyalására. A tanácskozást délután két órakor .félbeszakították és csak négy óra­kor folytatták ismét késő estig. (Az iilés.) Jósika Samu báró tizenegy órakor nyit­ja meg az ülést. Az elnök bejelenti a Ház­nak Dedovics György és Antal Gábor fő­rendek elhunytát. Emléküket megörökítik a mai iilés jegyzőkönyvében. Az elnök megemlékezik a debreceni me­rényletről, amelynek elitélésére nem talál elég erős szavakat. A főrendek részvétüket fejezik ki az áldozatok iránt Az elnöki irományok előterjesztése után féltizeinkét órakor azt jelenti az elnök, hogy a mai ülésre négy iiiterpellációt jeleritettek be. Ezeket a Ház a napirend tárgyalása előtt fogja meghallgatni (A román tárgyalás.) Károlyi Gyula gróf a miniszterei nők­nek .a román .komitéval való tárgyalásai miatt terjeszti elő interpellációját. A szónok arra hivatkozik, bogy a .miniszterelnök tár­gyalásai élénk aggodalmat keltettek az egész ország közvéleményében, annál is inkább, merk a tárgyalásokról a sajtó egy részében megdöbbentő hirek jelentek meg. Nem akar­ja még csak föltételezni sem, hogy a minisz­terelnök pártérdeik szempontjából járt volna el e fontos 'kérdésben. Eddig minden politi­kai párt azon az alapon állott, hogy a nem­zeti egység minden körülmények között fön­tartandó és megerősítendő. E tekintetben sohsem volt ínég eltérés a magyar emiberek között. Az ország összes nem magyar anya­nyelvű állampolgárai teljesen egyenlő jogo­sultság állapotában vannak, semmi jogukban korlátozva nincsenek és esak az von határo­kat iköztük, ami már a nemzet egységét ve­szélyeztetné. Gazdasági tekintetben is teljes szabadsá­got élveznek a nemzetiségek, legalább is oly mértékben gyarapodtak az utolsó időben, mint a magyarok. Közigazgatási tekintetben senkinek sem származott kára abból, hogy milyen nemzetiséghez tartozik, sőt még ab­ból sem, ha esetleg nem ismerte az áLlam nyelvét. A bíróságnál sem ütmek el igazától senkit a magyar nyelv nemtudása miatt. Összes közhivatalainkban teljesen egyenlő jogokat élveznek a magyarokkal és egyéni érvényesülésüket sem gátolta sem a törvény hozás, sem pedig semki. Közoktatásuk .fejlő­désében oly előnyöket élveznek, ami egyálta­lában páratlan egész Európában. lEzen a té­ren inkább tulment a liberális engedékeny­ség szempontjából a magyar törvényhozás. Hogy vannak egyes bajok és hiányok, ame­lyeket pótolni kell, az kétségtélen, de ezek közös bajai az ország minden .lakossáigának anyanyelvre való tekintet nélkül. Vannak helyi bajok és hiányok, 'de ezek sincsenek semmi tekintetben összefüggésben a lakosok anyanyelvével és a vidék összes 'lakosságát egyformán sújtják. Enimeik ellenére a nemze­tiségi állampolgárok, főként a román polgár­társak igen nagy része, a vezetésre hivatott intelligencia zöme elégedetlen a mai állapo­tokkal és ezeken változtatni akar. A romá­nok az egységes nemzeti államot megtagad­ják, fantartását kifogásolják és oemzetisé­! gi alapon az ország különböző vidékein egé­szen különállóan kivánjak irányítaná a fejlő­első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom