Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-26 / 47. szám

1914. február 26. DÉLMAGYARORSZÁG Zönséget nem 'fenyegette, mégis a nézők zörtét nagy rémiület .fogta el és vad sietséggel futottak a kijárathoz. Ott torlódás támadt, többeket letaposták, ugy, hogy inem tehetett uz ajtón kijutni. Ez is rendkiviül megnehezítette a segítségnyújtást. Eddig öt holttestet találtak.' — Tűzoltók hangversenye. Érdeklődéssel várja a közönség Szánthóné Ladányi Mariska és dr. Simkó Elmérné úrnők szereplétet'> kik a Korzó-moziban a tűzoltók javára rendezendő hangverseny keretéhen fognak feltépni. Nem kisebb az érdeklődés Darabos bajos hódmezővásárhelyi kántor szereplése lránt, aki eddig Szegeden csak intimebb körűen énekelt. Ezeken kívül a Szegedi Polgári alárda fellépése és a gyönyörű moziképek, amelyet a Korzó-mozi igazgatósága összeálltait, /alkotják azt a /szép műsort, melynek keretében .a flagy érdeklődéssel várt fényes Jétékonycélu estély lefolyni fog. A jegyek árusítását különben ma kezdte meg a rendezőség és a jegyek .a Korzó-moziban és a tüzfetólakta.nyában kaphatók. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: A kis király, operett. Páratlan 4/«. PÉNTEK: A kis király, operett. PáROS '/.. SZOMBAT: A kis király, operett. Páratlan */». ViASÁRNAP délután: 1913. történelmi 8ZIMÜ. , VIASÁRNAP este: A kis király, operett. ^rletszunet. 0ÉTFÖ A kis király, operett. Páros 2/3. A Casals-írió hangversenye A hangverseny-szezón utolsó fényes él'appeja zajlott le haimvazó szerdán nagy es le>k©s közönség jelenlétében. A gordonkánál töai napság az egész világon elismert első mestere, Casals Pablo jelent meg a dóbogon egy alkalmi társaság nyújtotta kornyezetben, hogy inéhány ritkán hallható tno elouáásával elragadja tisztelőinek sereget'. °lyan tapsvihar zúgott föl a műsor utolso fámának befejezésekor, amilyenre a tmi nehezen (hevülő közönségünk ritkán ragadtatja magát. A tetszésnek ilyen elementáris megnyilatkozása elsősorban Casals teüvészefö"ek szólt, melyet a művész tavalyi onallö hangversenyének hatása alatt a legnagyobb hecsülés fogadott Szegeden, de szólt a mmJen tekintetben nagy és kellemes meglepett nyujtó alkalmi társaságinak is, melynek ""nden tagja hangszerének elsőrendű muV0SZE, Haydn, Beethoven, Braih'ms: ez a három nagy név jelzi az est gazdag műsorát. Ha ez,lb akarnánk a sorrendet, mely 'kufejezJe az egyes számok sikereinek és hatásanak °kát, ,ugy feltétlenül Beethoven GiestertrtoJa Második tételének kellene a pálmát nyiulate- De különös és mélvrtíható érzéseket If^'t ki Brahms H-dur trió-iáinak második tó harmadik tétele, melvek vezetőszerepet teteattak a gordonka szólamának és finom v?,frtö kidolgozásukkal valósággal megbu» hallgatóságot. a A társaság legelső művésze kétségkívül "agy Casals, kinek hangszere nemes kitengésse'l uralta az együttest. Csodálatos k.;'egség árad Casals ujjai alóli a művészi tefezés teljessége rég szólalt .meg a hódító Szerűségnek olyan eszközeivel, mint a milyenekkel Casals művészete dolgozik. Gordonkája belevág a szivbe és lágy rezgéssel, utolérhetetlen finomsággal fejezi ki azt, amit a művész mondani akar. A lehető legkellemesebb benyomást keltette a társaságban George Enesco, a hegedű mestere, ki szívből fakadó, nagy melegséggel és fölényes biztossággal kezelte hangszerét. Kifejezésmódja nem mindenütt és egyenletesen erőteljes, de biztos vonókezelése ép ugy megragadja a figyelmet, mint rendkívüli zenei intelligenciája. A zongoránál Szántó Tivadar, Párisban élő magyar miüvész ült, ki minden tekintetben méltó partnere a vonós hangszerek kezelőinek. A trió nem sokat játszott még együtt, a nyilvánosság előtt sem szerepelt, de három olyan elsőrendű művész, a milyenekből áll, a maga külön készségével és játékának egyéni színeivel gazdag színharmóniát tud létrehozni, amiről az est sikere fényes tanúbizonyságot tett. A Tisza-szálló nagy hangversenytermének közönsége hálás elismeréssel ünnepelte a kiváló trio művészeit és elragadtatásának minden egyes tétel lejátszása után fokozottabb ,mértékben adott kifejezést. iVégiül megemlítjük, hogy az indokolatlan és célszerűtlen tűzrendészed rendszábályozással még mindig feleslegesen molesztálták a közönséget. , * Atlantis, Hauptmann filmdrámája a Korzó-moziban. (Bemutató csütörtökön február 26-án.) Amióta — most egy éve — a Korzó-mozi maginyilt, programjának főpontja az veit, hogy csakis elsőrangú műsorokat ad és azokat is a megjelenés első 14 napjában veszi műsorra és épen meri ezt a részét a programnak oly szigorúan, tartja a Korzó-mozi igazigatósága szem előtt, súlyos anyagi áldozatokba kerül, de célját ef érte, mert rövid egy óv,i fennállása után oly nívóra emelte a lekicsinyelt mozit, hogy ma Szeged városának minden rangú és rendű közönsége ott ad egymásnak találkát. Nagy gond és anyagi áldozat a program ezen pontjának 'betartása. A nagyközönség, aki figyelemmé! kíséri a fővárosi elsőrangú mozgószinháizak műsorát, látja azt, hogy a szegedi Korzó-mozi a főváros négy legelső inozgószinházáiraak műsorát veszi műsorra; as „Apolló", „Uránia", ,JMozgókép-Ott;hon" és „Corsó" által bemutatott képek kerülnek kizárólagos és elsőbbségi joggal .a szegedi Korzó-moziba.. A Quó Vadis?, Nilus királynője, Gladiátorok, a Király, In hoc signó vimces, Márta, Rablétek, A kék légár!, Girandi, az Elűzött fin, Az országút, Szerelmeskedés stb. stb. Kiváló világszenzációk után, méltó helyet fog elfoglalni ez az eddig páratlanul álló felvétel, amely Gerhard Hauptmann viBághir.ü regénye után eszközölt a: Nordisk gyár az Atlantis. A női főszerepet Ida Orloff kreálja, a bécsi .Hoffiburg-Theater kiváló művésznője, aki éppen most járja 'be Oroszországot társulata élén a világhírű magyar színdarabbal, a L^iommaL Hogy kicsoda voltaképen Hauptmann? Ezt igazán fölösleges elmagyarázni a magyar publikumnak, melynek emlékében forró színpadi és irodalma diadalként él egy-egy darabjának, A takácsok-nak, a Henschel 'fuvaros-inaik, a Hannele-nefk budapesti premierje ... Az Atlantis cimü regénye, mély bői a hasonciinü hatalmas filmdráma készült, néni kevésbé ismert. .A líra és a fantázia meleg, ragyogó szálaiból át még átszőtt történet, mely a mellett tele vau drámai mozzanatokkal. Bűbájos, egyben megindító mesevilág az Atlantis; arról a bizonyos hatodik földrészről szól, amit egykoron egy világrengető 'földrengés a tenger fenekére sülyesztett. Ám — meséli Hauptmann — az Atlantis lakói nem pusztultak el: — lent. a, a gigantikusán súlyos víztömegek alatt, az oeeán mélyén — még most is élnek; élük a maguk csodás álom életét. Ez az Atlantis kerete, tartalma pedig igéző báj, tragikus szerelmek és a fantáziának magával ragadó szárnyalása. Hauptmain eredetileg is drámának szánta, ámde a színház eszközei szegényeknek bizonyultak volna a színpadra jeleniitésóhez. Azért hát valósággal föllléilekzett iHiauptmlanini, amikor a minden technikai akadályt játszva legyőző fiLm szolgálatába szegődött a szerzőknek. A „Nordisk", a világ legkiválóbb filmgyára, vállalkozott a grandiózus feladatra; az .Atlantis több mint féléven át az Észaikitarageren, Amerikában, Párisban, Berlinben készült, kétszázhuszonhét jelenetben. Mint tek-nikai fölszerelés szerepelt többek közt a dán tengerészeti kormány nyolcezer tonnás személyszállitágőzöse ós négy más h ataliruan tengeri hajó. A szereplök száma pedig hétszáz; ezeknek élén a már említett nagyszerű Ida Orioffon kívül Olalf Föns, a koppenhágai Dagm ar-szinház művészié, Ebbe Tbomsén, ugyancsak koppenhágai miüvész, állanak. Sőt köztük van egy magyar is, Kertész Mihály, a Magyar Színház jeles művésze, aki a filmdráma készülése idején a Nordisk szolgálatában állott. Szinte kerültük a dicsérő jelzőket, annyira beszél ez .a hatalmas filmdráma, szerzője, tartalma, készülési módja, szereplői révén — önöninagáért. De elkerülhettük a dicséreteket azért is, mert .kárpótolni fogja ezért a Korzó-mozit hétfőtől kezdve a közönség, mely ezúttal igazán tetejét kapja a film-produkciónak. közigaz8atás (-) A főváros kölcsöne. A Frankfurté Zeitung tegnap esti számában Budapest kölcsönéről ad Ihirt, Ez értesülés szerint a főváros 120—140 milliós kölcsönében a Morgan-cég vezetésével német és amerikai bankok vesznek részt. sport. o A MOTESz szeged] országos ÜnnepeKözismert dolog, hogy a hosszú időn át duló MASz—-MOTESz háború egy egyezményt szült, melyben világosan meg volt állapítva, hogy valamely szövetség tagja mily feltételek mellett rendezhet versenyt A Nemzetközi Atlétikai Szövetség megalakulásával az egyezményt a MASz felmondotta, mely annál inkább feleslegessé vált, mert a MOTESz összes atlétizáló egyesületei a MiASz-ba lepvén, amúgy sem rendezhetnek másképen atlétikai versenyt, mint a MASz szabályai szerint. A MOTESz junius 6. és 7-én rendezi Szegeden országos tornaiünnepélyét, melyen, mint évtizedek óta már, atlétikai számok is kerülnek eldöntésre. Az egyezség felbontásával ma Magyarországon csakis a MASz sza bályai szerint rendezhető atlétikai versengés ügy kérdés, hogy e versenyekben a MASz által igazolt atléták résztvehetnek-e. A MASz-nek feltétlenül respektálnia kell a MOTESz ezen ünnepélyének atlétikai számait s határozati lag ki kell mondania, hogy az ünnepély atlétikai számaiban minden atléta kivétel nélkül indulhat, dacára annak, hogy e versenyek nem n M/ASz szabályai szerint rendeztetnek. A MOTESz. ünnepélyét csak minden' négy évben rendezi s miutlhogy évtizedek óta szerepelnék programján atlétikai számok, azok megtartását nem szabad lehetetlenné tenni. Reméljük, hogy a MASz vezetősége talál módot, hogy a iMOTESz ünnepély atlétikai számaiban való részvételt lehetővé teszi, annál is inkább, mert egy szerzett jog respektálása méltányos s azt számos MASz egyesület, aki az ünnepélyen részt óhajt venni, az ünnepélyen való részvétel engedélyét kívánja.