Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-26 / 47. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG rai4. fehruár 26. térítsék. Az akciót a szinügyi bizottság kez­deményezte és támogatta legjobban. lSzmoMény .Nándor: Azért, mert szép volt a primadonna! Pásztor József: Ugyanakkor gazdasági válság dult az egész országban, muinkaraélkü­Jíék ében veszteik el, Szegeden a főkapitány ingy enkenyérre gyűjtött s nem kapott pénzt. A primadonna ruhádra azcaban tudott tan remteni a. társa dalom. 'Azért hozta föl ezt az esetet, begy lássa a közgyűlés, vajjen. caak­ugyan clyan. tragikus 'dolog-e, ha száz esz­tendő alatt tönkremegy Magyarországon egy színigazgató . . . Fölkiáltúsok: fia. roesz üzletember, ugy kell neki! . . . csakugyan olyan tragikres-e, mint ahogy Ditrói ur föltünteti ési azt kívánja, hogy ezért hamut hintsünk a fejünkre, Ditrói: Úgyis hamvazó szerda van ma! Pásztor József: A mozi nagyobb ku'ltur­.miissziót fog teljesíteni, mint 'a/milyent a színház eddig teljesített és teljesít most, A színházban nem is olyan régen sokkal ideg­izgatóbb darabokat játszottak, mint ma a moziban, olyanokat, amelyek direkt az ide­geire utaztak a közönségnek. (Ezután a fel­szólaló -aizt mutatja kii, ihcgly mennyit ál­doztak a városért a mozik és milyen összege­ket adtak jótékony célra. A szegény al apát 11,680 koronával gyarapították, rendőri di­jak óimén kétezer koronát fizettek, az önkén­tes 'tűzoltóknak 3500 koronát adták, adóbajj 3000 koronát fizettek, jótékonyoélra, iu­gyen.kenyérre iközal ezer koronát fordítottak. Ditrói: Ezt a pénzt a közönség adta! Fölkiáltások: D>e a színház nem .ad sem­mit, inkább még mi adunk neki! Pásztor: Valóban, a közönség adta azo­kat a pénzeket, de nem jótékonycélra, ha­nem a inozitulajdonosoknak, akik aztán jó­tékonyoélra fordították .Hogy egy város fej­lődésében mit jelent az orfeumok és kabaréik állandó engedélyezése, arról fölösleges be­szélni. Valószínű, hogy 1914-ben Szeged vá­ros .közgyűlése nem fogja feláldozni a pol­gárságot begyöpösödött frázisoknak, hanem igenis, kérni fogja a minisztert, hogy ezt a várost ne részesítse clyan elbánásban, mint Zen tát, Tatatóvárost, Piripócsot. (Derültség,) Kormányos iBenő dr.: Vagy Mucsát! Pásztor: 'Módosítani kívánja indítvá­nyát aranyiban, hogy nemcsak az onfeuim­kabaré, továbbá mozielőadások állán,dó en­gedélyezése tétessék .lehetővé, hanem .itt balle kell illeszteni a szabályrendeletbe azt is, — hátha 200 évig nem alkot a város uj szabály­rendeletet (Derültség.) — bogy a mozikultu­ra egyéb vívmányainak bemutatását is le­hetővé kívánja tenni állandó engedélyezéssel. A közgyűlés Pásztor József indítványát ezzel a módosítással egyhangúlag elfogadta. (Választanak.) A fogyasztási adábiztoeok nyugdíj-kér­désében a közgyűlés Frank 'Antal felszóla­lása után elhatározta, hogy .a pónzügynfi­nis,zterhez föliratot intéz az adóbiztcödOc nyugdíj jogosultsága érdekében. Határozott választ kér a minisztertől, hogy abban az esetben, ha a város a fogyasztási adóbiztcsó­kát is a tiszti nyugdij-alap részeseivé teszi, a nyugdíj oirnéu kifizetett összegeket a uiirabz­ter visszatéri ti-e. Választások következték ezután. A köz­gyűlés az adóellenőri állásra névszerinti szavazás után Báló latrán adótisztet válasz­totta meg 86 szavazattal Zcmböry János adó tiszttel szemben, aki 56 szavazatot kapott. A megüresedett, szülésznői állásra Kiss 'Sámdor­nét választották meg. Ezután az elnök a közgyűlést 'berekesz­tette és a folytatását csütörtök délután négy órára halasztotta. A román képviselőválasztás. Bukarest­ből jelentik: A tegnap este 'befejezésre jutott kamara választás eredménye szerint meg­választottak 169 liberális, 10 konzervatív de­mokrata, 9 konzervatív, 2 nacionalista és 1 !i'ítgetl.enségi képviselőt. iip 20., 27., 28. ís A világ legnagyszerűbb Csodás tengeri felvétel! 7 felvonásban. $ j ttamc katasztrófája eredeti tengeri /elvételben. Egyik főszerepet Kertész Mihály, a szegedi színház volt tagja játsza Egy egész előadást betoifő fiSín. Csak számozott helyek! Előadások hétköznapokon 5, 7,9 órakor Vasárnap d. u. 2"órától éjjel 12 óráig. Kedvezményes füzet­jegyek nem érvényesek. Telefon 11-85. Mikszáth Kálmán és Szeged. — Rubinyi Mózes dr'. felolvasása. ­(Saját tudósítónktól.) Mikszáth Kál'®^ is .azok közé a ritka szerencsés talentum0'1 közé tartozott, akiknek művészetét .ás m,un' kálkodását még az életükben páratlan -eli®* mérés kisér-i és .haláluk után éz az .el isméid gigászi mértéket ölt. .Nemrégen halt 01® Mikszáth ós egész irodalom, keletkezett is életéről, pályájáról és müveiről Rubini1 Mózes dr. 'Mikszáth életrajzírója a fővár®1 Szabad Egyetemen egymásután tartja érde­kos felolvasásait (Mikszátbról az intoilig10115 közönség meleg figyelme opellett. Tegnap ,eS' te Mikszáth pályáját ösmertette ós ezutta' egy budapesti embertől nem várt őszinte^' gél1 mutatott tó .arra, hogy Mikszáth éfefe ben milyen fontos szerepe volt Szegednek,a nagy iró második szülővárosának ós hogy hetsége tulaj donképein itt bontakozott ki, k fejlődött és innon lendült föl a karrier & igióiba. Az előadásról az alábbi tudósítás szám0 be: Rubinyi inai előadásában Mikszáth pályájáról szólott. Mikszáth is verssel te, mint a. legtöbb iró, de a tiaenbárojn®', Mikszáth nem lírai ömíegóseket, szerel01*? strófákat irt, hanem történeti tárgyú poe»'a kot, amelyek pcétikusak. Gyerek korát3' institutorisz Endre pajtásának nevenapj^ négysoros kis verset írt, melynek elmés®® abban áll, hogy a vonások elhagyásával ' verssorok éppen ellenkezőjét mondják . vers tartalmának. A jogászi évek alatt sááth talentuma már a nyilvánosság elé j, várakozott. A „Hon"-inak „Igazmondó" clIf., mellékletén sűrűn jelérat meg egy-egy í®;,j neti tárgyú költeménye vagy verses P°;1 . kai szatírája. Szerelmes verset :1877-ben irt legelj Mikszáth. Ezt sem azért, mert valami ^ relrni érzés inspirálta, hanem egyik kai® tiszt ismerőse felhívására két társával dósból irta .meg versét. A győztes Miksjtó lett. 1 A Mikszáth a versírással hamarosan jj hagyott, talentumát társadalmi cikkek, \ csészeti tanulmányok írására fordított0- } „Nógrádi Lapok"-,nál kezdte a prózai rá9 tó hol ,a lap olvasóközönsége nagy őrö01 várta 1873. január 1-én megindult regé0-! Amikor Szegedre került, imár iHP^ j ti eve volt. Szegeden csakhamar megisfferv várost, a népet, a társaságot, alakjait a i y g,edi életből 'veszi s Iha itt-ott csipőses is tirája, alakjait kibékíti jó kedvével. köz len hangjával, amelyből krcsillárnlik a. tóft teles iró jó lelke. Szegedről sokat ir "ejjji< is, főleg a pesti „Magyar Néplap"-^; tt, álló dolgozatain kivül franciából fordít0 ^ Igazi újságírói pályája 1877-ben a tód dapesti Napilap"-uiál kezdődik, a.hol barátságot köt Szama Tamással, Áo'"J val és Reviczky Gyulával. Mikor Ti^ mán ablakait 1877. december 18-án && Jrf tüntetés .alkalmával a nép ,be verte, J > kövek" cimen elmés cikket irt s azok g.a kövek a szegedi árvíz .alkalmává1' J; Kálmán figyelmességéből, lekerültek ! re. p||i Ebben az időben Mikszáth sebogj/ érezte jól imagát az- ország .fővár®' J: vissza vágyóit Szegedre, ahol igen 5 tó ték, tiki maga is szerette a népet, éjszakát a pásztortüzeknél töltött, tód szegedi lap meghívására lement Ví ott .mindenre fölhasználták, fő-képP6'1^ hogy a konkurrens laptdAsat cslpdes^tój; hogy azt Mikszáth cselekedte, sokai*, kurrens lap sem tudott rá haragpantój Ijjlj ban nagy örömmel jelentette a flU serfí hogy Mikszáth Kálmán Az öreg T^L^Í címmel regényt kezd az újságban. ' ^ jó palócok és a Tót atya fiak köve1* m A kritika (magasztalta, dicsérte a í,w # j Mikszáth kedve visszatért, mert ím'.1 tó / mondott arról, hogy irói tehetségé jele k

Next

/
Oldalképek
Tartalom