Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-22 / 44. szám

rn*. kteii&x 32. 3. a tiszta (kéz és a (makulátlan mult segítségével. Győztes (maradt a 'legutóbbi botrányban p, amelyet ellenfelei rendeztek. Gründolók konzorciuma a budapesti Margiszigeíen játékbankot akart alapítani. Az volt a tervük, "ügy Momtekarlót is elhomályosítsa, az építendő kaszinó mesés pompája. Az orosz or« sz%i és (bukaresti: Riviéra-publikumra vetették volna magukat és a magyar főváros elsőrangú idegenforgalmi attrakcióvá rendezték volna. Miniszterek, újságírók és előkelő hivatalnokok voltaik érdekéivé a konzoroiumhan és az alapításnak csak „előzetes költségei" több millióra rúgtak. Tisza gróf megtagadta a koncessziót* noha tudta, hogy az tfőbbi kormány egyik tagja szavatosságot vállalt érte. Tiszái eddig mindig igazolta a siker. Az ellenzék az egész vonalon te van törve és a akossá'g föltótegzík. A külföldinek semmi- különösebb alkalma nincs most arra, hogy itétetet mondjon iá magyar állam belső politikájáról. De ha Tisza erejének és bajthatatla;n.ságának sikerül Magyarország parlamenti jtetét meggyógyítani, a magyaroknak a töbfe nemzetiségékkel elviselhető "együttműködését helyreállítani, mindez igen nagyjelentőségű dolog volna a magyar állam legközvetlenebb szomszédaira nézve is. Ennék az országnak a gazdasága kimer ithetetten és különösen kimer ithetetteneik pusztáinak és Heinék kincsei. Magyarország lovastól a pRjobb lovasokat szállít ja a hadseregnek és "umimt a pusztán nyaranta a búza és a tengeri beláthatatlan aranysárga 'hullámokban érik, 'Í folyói is aranyat 'hordoznak magukban. Erdély hegyei* amelyéket nnég kevésbé kutattak ki, mint az albán, begyeket gyógyitópreiii források százait eresztik ki magukból, oelsejükben pedig nem kicsinylendő meny"yiségü .ércet rejtenek. Egy erőteljes gazdafegi föllendülés, amely rendezett állami szerfezeten épülhet föl, olyan erőssé tenné a pbsburgi monarchia balkarját, bogy az osztják jobbkar is visszanyerné hajdani erejét. /ugat-Európa a kelet kulturális meghódl'ása felé ujabb lépést tehetne. A Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár sajtópöre. - Terrorizál a takarék. — Megvádolt közhivatal. — Kik a zsarolók? — Elnapolták a tárgyalást. — (Saját tudósítónktól.) Széles perspektívában. bontakozott ki szombaton délelőtt a szegedi esküdtbíróság előtt egy igen szokatlan formájú sajtópör, melynek keretében a főmagáovádló Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár jogi képviselője, Csáky Lajos dr. ügyvéd, mellesleg Hódmezővásárhely város tiszti főügyésze, igen bárdolatlan és igen. könnyelmű módon vádolt meg egy közihivatalt és vádolta meg a kötelességét' teljesítő szegedi sajtót. A megvádolt (közhivatal, a szegedi pénzügyigazgatóság, bizonyára meg fogja találni a megtorlás módját, amellyel az illetéktelen és meggondolatlan erkölcsbírót kijelentéseiért kérdőre vonja, mi pedig e helyütt jelentjük ki a szegedi sajtó jó hírének védelmében, hogy az, aki a becsületes hírszolgálatban kötelességéi teljesítő sajtó! olyan alaptalanul és olyan bámulatos könynyelmitséggel megvádolja, amint azt Csáky Lajos dr. tette, az rosszhiszemű rágalmazó. Az esküdtszéki- 'tárgyalás anyagát röviden ismertetjük. A Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár, melynek élén Fári Antal vezérigazgató áll, évekkeli ezelőtt megvásárolta Károlyi Antal gróf hódtói ingatlanait és azt kisebb parcellákba őszt val, jelentékeny anyagi haszon mellett újból eladta. A pénzintézet olyan okiratokat állíttatott toi ezekről az ügyletekről, .melyekből nem tűnik ki az intézet közvetítő szerepe; az adásvevési szerződésekben ugyanis Károlyi Antal gróf szerepel1 eladó 'gyanánt, aki- a szerződések szerint a parcellákat vásárhelyi parasztgazj„ s mi bántja .méltóságodat? Miért utasitleJy szerény házam legizesöbb falatjait és aj™zesebb borait? Keresztényi jó szívvel Jj^k mindent és még többet adnék, ha tudm' üogy méltóságod mit kiván? vDi„ Az idegen az égre emelte a szemét és 'na'llkan, alázatosan szólt: En ''Hét meg engem ez a lakoma. Ist a nélkülözések országutját járom és az t0,áUim'a®ános vándora vagyok. Forrásból ölei ,,a szomjóságomat és ifá'knóí csililapitom éhségemet. ez nem jutott hamarább az fent « i ~~ "mondotta a plébános. — Tiisima.f fZa,radok a kertbe és legédesebb alimáiai szedem le. •fö|L+N,e'm kell n ekem a legédesebb alma kortó!! az i,de,Kl0n' — mert én éretten vaceléjjr, 'vakyók szokva és ha nincs -más, megfötLífr1 a ,&á'rrül- is. Ha jót akar velem tenni ^m cw^s^ed, akkor csináltasson' nen sárból pogácsát. hogy „í^nosnak még ideje sem volt rá, tattá; soc™>z2Ök, mert az idegen folyvagvov Ü!í! ,vaKyok én gazdag 'ember, nem dorlezL? toság<>s u'r- Szegény, jámbor vána1a'tt ős (ezalatt a köpönyeg ^'stenteienül fázom, fölött a plébános egy szót i.s szólhatott volna, kitárta a köpönyegét és alatti anyaszült mezitelen volt a teste. — Ha főtisztelendőséged jót akar velem tenni — folytatta az idegen — adjon nekem néhány pár rongyot, ami nékem való. Hallottam, hogy az ácsék házában nagy a nyomorúság, és ahol nagy a nyomorúság, ott bőven' v.an oondra. Menjünk el az ácsék házába és talán jut számomra még néhány fölös taikarórongy. És a plébános dermedten nézett az idegenre. Az idegen pedig fölállt és ment előre és a plébános maga sem tudta hogyan, de nyomon követte. És az ácsék házába menték. Az idegen ott levetette a köpönyegét és (betakarta vele az ács gyermekeit. 0 maga .pedig imagára szedte a condrálkat. amiket az elátkozott ács koldustanyáján talált. És lehajolt a iföldre, sárt vett föl és pogácsát akart gyúrni, de a plébános 'megelőzte és ő gyúrt gyorsan a sárból néhány pogácsát, ahogy a (gyerekek szoktak. Az idegen pedig szólt: — Magammal viszem ezeket a pogácsákat a nagy útra. Mert elállt a vihar és nékem folytatnom kell az utamat gyalog és mezítláb. Aztán kiment a házból és lassankint eltűnt mindenek szeme elől . . . Ezt a legendát pedig egy öreg alföldi paraszttól hallottam. dáknak adta volna el, ami a valóságot nyilvánvalóan nem födi. Világos azonban a takarékpénztár eljárása, mely azt célozta, hogy a 'pénzintézet megszabaduljon.' az elég jelentékeny, mintegy 18,000 koronát kitevő adásvételi illeték fizetési kötelezettségétől. Ebiben az ügyben a szegedi királyi pénzügyigazgatóság már az 1909. évben vizsgálatot indított, akkor azonban ezt a vizsgálatot — előttünk ismeretlen, okokból — beszüntették. Az illeték-eltitkolás azonban már akkor sem volt titok, mert hiszen az összes vásárhelyi, szegedi és aradi napilapok nyíltan' és szélesen/ tárgyalták a vizsgálat minden részletét. Az 1912. évben ezt a vizsgálatot tovább folytatták, vagy italán csak befejezték razrelőbbi vizsgálatot; elég áz hozzá, hogy a pénzügyigazgatóság bűnösnek találta a takarékpénztár igazgatóságét az illetékjövedéki kihágás elkövetésében, és a fentebb megjelölt horribilis illetéket terhére ki is rótta. A Délmagyarország elsőnek számolt be az érdekes kiliágásd ügyről. Tette ezt a közérdek szolgálatában, ment egy nyÉvénos számadásra kötelezett pénzintézet dolgainak irányításában egyedül a szigorú közmorál' tehet az egyetlen szempont, a takarékpénztár tehát maga provokálta a nyilvánosság kritikáját akkor, amikor az államkincstárt jogosan megillető illetéket szándékosan vagy jóhiszemű tévedésből — mert a szándékosság itt csak esetleges súlyosító körülmény tehetne — (befizetni elmulasztotta. Ezt irta meg akikor a Délmagyar ország két tárgyilagos cikkben, melyekért a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár (bűnügyi eljárást tett folyamatba a cikkek irója, Szabó Mihály hirlapiró ellen. Az ilyen módon lefolytatandó esküdtszéki eljárás elten nem tett volna semmi kifogásunk, hiszen elvégre azért van az esküdtszék, hogy ha valaki védelemre szorul a sajtóval1 szemben, ott azt megtalálja. A Délmagyarország a tiszta igazságot .irta meg és vádolt hirlapirótársunk tényének erkölcsi tisztasága tudatában nyugodtan nézhetett az esküdtek igazmondása elé. És ezen a tárgyaláson Csáky Lajos dr. főmagánvádló, nem elégedvén meg azzal a terrorral* melyet a szóban forgó pénzintézet a sajtópör megindításával' nyilván csak azért fejtett ki, hogy zúgolódó kttentetóját, a zsiros ködmenü vásárhelyi parasztságot megnyugtassa, a bíróság előtt olyan kijelentést tett, mintha a hótiszta pénzintézét a szegedi pénzügyigazgatóság és a szegedi sajtó együttes zsaroló manőverének esétt volna áldozatul. Az említett közhivatal' tiszteletreméltó vezetője bizonyára meg fogja találni a módot, melynek keretében a csúf rágalmat viszszautasitsa, mi pedig e helyütt fölszólítjuk Csáky Lajos tiszti főügyészt, hogy nevezze meg mindazokat, akik ebből az ügyből, kifolyólag a legparányibb anyagi haszon, reményében á pénzintézethez közeledték, vagy akik a vizsgálat közérdekű anyagénak ism ttMIegolisilai! az u|onnan megnyílt BGRNDUIOS 6!lfl é5 - ^ MMuMaii szereshetünb be. Mindennemű lakásberendezési cikkeket Telefonszám i 1303. SZEGED.