Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-21 / 43. szám

ruár 21, I •!!_IIIIIH II.IINM '<!•• )ad kezet faragé az iskolaLatékasa,n fcövóny revízióik nézve igen ltoilás tárgya a;lkozzék-ie a törvénynek vek nem szóim kijelentet» hajtandók ízért, Inert a •e vonatkozó ; természetes endel.kezéseiiniegsziinnék töilosönös biryőzni a rótt végrolnajk sérelmeik, uáiny tartióza .felekezeti iá és ikijeá ügyet oby igyekezni agyar tan.ut, ezek száson és igy ép iskolában tóket imesrést, amely i gyár nyelmagyar tamem lehet, olurában a ágiban fogkttól, hogy ak adassék a kormány ) be a beamelyek és csakis negvitatás az előteriilni illik, ik hajlana a javasKölnből y óraöcor kezett az t élén. A szók u.ik őket és ek a koroeg este pál yau elek a /ront a méelői. — i 'értesübara toiznoga/tás3fy erősvan. & politikai hogy i tegye" énJgJi: keHm^: itkészgíi jazdasé; te saii! 11 IS 14. febfuár 21. jJÉLMAti YARÜftöZÁÖ 4 flfbw A szabadkai polgármester pöre. — Rágalmazással vádolta egy plébános. ~~ a bíróság fölmentő Ítéletet hozott. — (Saját tudósítónktól.) Csiky Imire szabadkai járásbi'ró /elé érdekes ügy ikerülit. ima, Raich Balázs rólkusi plébános rágalmazásént tett1 följelentést Biró Károly dr. udvari tanácsos 'polgármester ellen, ímert a poilgárniester a városi képvisellőválásztások ellőtt, 13. október hó 12-én este a Pest szálló nagytermében tairtotit párt lakomán rókusl indásnak nevezte őt. Az 'előző tárgyalásion; amely január 8-án volt, Biró Károliiy beismerte azt, begy beszédében ezt a1 imoindáto't használta: „le akarják tenni a városházáról' a keresztet, kiáltja a tó/tusi Júdás". Ezt és még több .rágalmat dobtak ellene, ö a rágalmazók eO'.en baszjalta az inkriminált kitételt és ba Raich Ba<lZs is azok között volt, akik a rágalmakat öltene felhozták: a róikusi Júdást ö reá értette. Az allső tárgyalliás/on kihallgatott tanuk 'gazolták., bogy a vádtbé'iii kifejezést baszg'ita a polgáirimest/eír és a tanuk mind Raich üaláz>st értették a rókusi Júdás alatt. , A bíróság Raicb kérésére ujabb tárniuk yaali'jgatása végett a polgármester kéreil"^e, aki a valódiság bizonyítását kérte, — tárgyalást eliihailasztotta és a felieket felJ'vta, bogy bizonvitékaikait írásban terjesztáélv be. 0,, Ez meg is történi és Csiky Imre ma déltó í órára tűzte ki az uj tárgyalást. A lek személyesen is ügyvédeikkel!/ jelentek ] . A tárgyalás azzal kezdődött, hogy a fefo tápviselői Írásbeli előtierjesístés'üikben , 7alt a bizonyítás.' kiegészítése iránti kétáUiket femtartották. v . Minthogy Raich Balázs most első izbon . 1 Jelent a tárgyaláson, biró kérdésére ,kij q Itátá bogy ha sértő sajnálatát fejezi ki és Régeket megfizeti, valamint ha még j-g* 'kérését teljesíti — ezt csak négyszomhn-i mo,ndibatja meg a sértőnek — akkor j^dó kibékülni, ^ Biró Károly dr. kéri az ügy iletárgyalá\£lert nincs szándéka békülni, Sor P^táwi a taniu.kihaililgatáS'okra kertült a | zával szállították a bunyevác gyerekeket a szerb színházba és .a magyar színházba soha; hogy Vojnich főügyész .az 1910-iki választás előtt Tavankutra a bunyevác voksok közé szerb színészeket vitt. ki és ott velük szerb dalokat énekeltetett; hogy a városházára zsidó keresztet akart a polgármester tenni és ép Raicb buzgólkodására tették fel ,a mostani keresztet; bogy tényleg el akarták vinni a szt.-háromságot ós kápolnát. Arra .a kérdésre, begy azért vették-e el a szerkesztést Raich tói, m ert táma dta a polgármestert — nőmmel válaszol a tamu. Pleszkoviics dr. ellenzi .a tanú megesiketését. A bíróság megeskette a tanút. J'leszlkovies dr. a plébán.os ügyvédje inditványozza azután, bogy a Nevem és Narine Novine beterjesztett példányait ,adják ki .a tolmácsnak hiteles fordítás végett. A ibÍróság megtagadta .a kérelem teljesítését, mert lez az üigy eldöntését késlelteti asak. Pleszkovics semmiségi panaszt jelentett be. Ezután a tolmács ismertette a Nerven 1913. okt. 18-án kelt száma „Nyílt levél a III. köpi polgárokhoz" cirnü cikkét, melyben Raidh azt irta, hogy a polgármestert nem támogathatja egy tisztességes katolikus sem. A biróság a cikk tölbbi részét, mint fölöslegest nem ismertette és « bizonyítási eljárást befejezte. Pileszkovícs Lukács dr. sommiségi panaszt jelent be és kéri a tolmácsot megkérdeztetni, hogy .a „gyatra" és „tisztességes" jelzők szó szerint vannak-e fordítva, vagy szabad iforditások s kéri az egész cikk hiteles .lefordítását. Tolmács előadja, bogy a kérdéses szavakat szószeri/nt fordította, csak a „tisztességes" szó inam fedi teljesen a bunyevác eredetit, a mely jóravalót jelent. Vinkler dr. védő semmiségi panaszt jelentett be, mert az általa kért további bizonyítást a biróság mellőzte. A perbeszédek után a biróság kihirdette az Ítéletet, amely szerint Biró Károly dr.-: az ellene emelt vád alól felmenti. Tí ............ o ta ' ungovich Imre birlapiró tamu hallóttátte ptási Júdás kitételt és azt Raichra érSfcéd' < S*^® József birlapiró jelen volt, a beját hallotta és Jegyezte. Becsatolja a lapfe^^^táylben a beszéd jegyzetei alapján beni^ szabadkai lapban. Hegedűs Juhi , " nagy.fényi plébános is hallotta a aj kifejezést, biZ(£ táróság ezután elrendelte a valódiság támad ták de csak oly irányban, hogy a tánu^fl'táJló milyen politikai magatartást s e vtÍT különösen a vádlottal szemlren W^fol a becsatolt birlapi>éldányokban keket tolmács utján ismertetni fogA^Kukséghez képest tanukat is kihallgat. Béla }i(eiSo ta.nu erre vonatkozólag Mészáros m , .th- káplán a Júdás kitételre ema* Raicb akkoriban ujhu*itottu ol-'jan iznató magatartást taí oy 6 is megbotránkozott rajta. A a hatóÍe-a Sértő volt az tálenpártra va.gj* íren rs.'^ngi pártra ós manóm n nnlnnrmesjíur iru es maga m a P^r le Olyanokat irt, lvogy a pol^ 1 S venni o udro.shdmról n b^jztet, a szt. báromságot te a a felni a Rókus-kápolnát stb. a fetál a Nase Noviue lap ^cszte^t táazgatóság elvette, mert tJutott Cflar nyelv ellen, a magyar ttt a Nase Novinet plébánossá vAlaszta a tátáli időbon más szellemben vezette. Partra és magám a polgármesiV®egta„ szeuemoen vezenie. € tiWjaT« biróság a kérdés feltevóhy^a'iZ^ vojnich H. József főügyész, MalZ^ dl"- budi főügj7 ncsevics JáS ' nZZ gVrszk" Fábián dr. és több kitre táosit^ tásztviselő éppen ugy hivei a tó kogv Kw>tá)e8itésnek, mint Raich és ml Íloív m6don hiv(* « horvátositás4 a PrLr 1910-iki .képviselőválasztás 'Karmester pártjának vezérei «APolitikai hirek. (Mi lesz a román béke kérdésével? — Tisza fáradozásainak hatása. — Az ellenzék magatartása. — Minisztertanács.) í (Saját tudósítónktól.) Korszakalkotó napja volt ma a magyar képviselőháznak. Tisza István tájékoztatta a parlamentet és az egész magyar közvéleményt a románokkal folytatott tárgyalásairól. Csak igazi államférfi, aki törekvéseinek tisztaságáról és nemzetgy.arapitó hatásáról szilárdan meg van győződve, beszélhet a nemzetiségi kérdésről olyan nyíltsággal, aminővel ma a miniszterelnök beszélt. Siralmasan jellemzi az ellenzéket, hogy ettől az üléstől távolmaradt. Közel három órán át tájékoztatta a miniszterelnök a figyelemmel hallgató képviselőket írásbeli jegyzetei alapján a lefolyt tárgyalásról s mindenkit meggyőzött róla, hogy tárgyalásai kezdettől fogva mindvégig az egységes magyar állam nemzeti jellege megvédésének alapján mozogtak. Minél tovább haladt előadásával, annál .nyilvánvalóbban semmisültek meg azok a ráfogások, mintha a miniszterelnök a nemzetiségi békességet a magyar nemzeti érdekkel akarta volna megfizetni. A románokkal való tárgyalás anyagát a kormányelnök csoportokba osztotta. Ezek a csoportok a románság társadalmi szabad mozgásának közigazgatására és igazságszolgáltatási ügyekre, gazdasági tárgyakra, végül közoktatási és kultuszügyekre vonatkoztak. A kormányelnök minden egyes kérdésben papírról olvasta föl megformulázott álláspontját, melyet a románokkal közölt és amely álláspont a napirendre tűzés folytán kritika tárgya lesz a parlamentben és az egész ország közvéleményében. A ko/rmányelnök tárgyalásai, mint tudvalevőleg eredményre nem vezettek, de Tisza István önérzete utalhatott arra, hogy mindannak dacára pioraier munkát birt végezni a jövő számára. Valóban maga az a tény, bogy a nemzetiségi kérdést szük körben bizalmasan megbeszélték, határozottan közelebb hozta egymáshoz a románokat és a magyarságot és bizonyosan alkalmas lesz arra is, hogy a románság fölfogása jövőben a békességnek kedvező irányban fejlődjék. A román ajkú polgárság lelkületére csak üdvös hatással lehet, amikor Tisza kijelenti, hogy egyes méltányos óhajukat a tárgyalások meghiusitása ellenére is teljesíteni fog, mert a magyar nemzeti politika szempontjából is üdvösnek tartja, ha ezen óhajok tdjejtése árán nem magyar ajkúak jogos elégületlenségét megszünteti. Ide tartozik mindenekelőtt az az intézkedés, hogy a vallásoktatást mindenütt a gyermekek anyanyelvén történjék és ez nemcsak román, hanem általában minden magyarországi nemzetiségi iskolára vonatkozik. Sok más intézkedés azonban a tárgyalások megszakadása folytán életbe nem léphetett, mert azoknak olyan ,a természetük, hogy a magyarságnak és megbízható barátjainak meg lehetne adni, de nem adhatók meg .azoknak, akikben ilyen megbizható barátokat nem láthatunk. A miniszterelnök beszédének egész tartalma az államférfi békülékenységétől volt áthatva. Beszélt ezután a románság vezetőségéről, akikben sok tekintetben higgadságot és mindenesetre becsületes meggyőződést tapasztalt, politikai körökben általában az a benyomás, hogy a kormányelnök az egész .akciót nagy államférfiúi belátással vezette, azzal, hogy a románságot becsületes baráti célzatainkról meggyőzte, eléggé nem méltatható munkát végzett. Megerősítette a mérsékeltek pozícióját és ezzel a nemzetiségi kérdést olyan mederbe terelte, hogy végleges megoldásra a lelki diszpozíció megerősödése talán nem hiu remény. Az ellenzéki pártok ma határozati parancscsal tartották távol híveiket az üléstől, amivel vezéreik ujabb jelét szolgáltatták annak, hogy ők a pártpolitikai tüntetést eléje helyezik a legfontosabb törvényhozói föladatoknak. Jellemző, hogy a tilalom dacára Bethlen István gróf, aki a román ügyben a múltkor interpellált, mégis megjelent az ülésen, igaz, hogy csak a karzaton, feszült figyelemmel hallgatta a miniszterelnök fejtegetéseit. Efféle tünetek is mutatják az ellenzéki taktika tarthatatlanságát, mely amúgy is .napról-napra nyilvánvalóbbá lesz, igy például hónapok óta fogadoztak, hogy ők a jelenlegi házszabályt s az elnökséget el nem ismerik és semmiesetre nem vesznek részt szavazásban, tegnap ezt is megszegték, mert Mezössy Béla indítványa felett Szász Károly alelnök fölszólitására teketória nélkül leszavaztak. Ma este 7 órakor minisztertanácsra gyűltek össze a kormány tagjai, Tisza István gróf elnöklésével. A minisztertaná-