Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-21 / 43. szám

1914. február 21. MMBIO. DÉLMAGYAR0B3ZA9 3. Pénzügyi tanácsos, iPáiify József dr. árvaszéki elnök, iSkultéty Sándor főkönyvvivő, Vái'adi J©aő als-zámvevő, Bokor Adolf, Fúnak Károly, iDésy Béla, Holtzer Aladár, -Holtzer Tivadar, Kiss Arnold, Lande-sber-g Mór, LH get-i Béla, Gbláth Lipót, Búsa Izsó dr., Vajda Bóla, Vég-man Ferenc dr. és Wagner Gusztáv bizottsági tagok. A jegyzőkönyvet G'sra József dr. osztályjegyző vezette. A képviselőház ülése. (Tisza miniszterelnök elmondotta a román tárgyalások részleteit, valamint nyilatkoz°tt a kormány álláspontjáról e kérdésben.) (Saját tudósítónktól.) lNagyjelentő,ség'ü volt a mai nap a magyar parlamentben, azzá tette Tisza István gróf nagy beszéde, amelyben őszintén föltárta a román ^rgyalás részleteit. A legjobb időben tettü meg a miniszterelnök, hogy nyilvánosságra hozza a béketárgyalás pontjait és italán a kitűzött célokat, mivel hetek óba annyi rágalmat szórtak a miniszterelnök *elé, amennyit csupán Magyarországon lehetséges, — nálunk, ahol a gyűlölet és vakság a gonoszkodás útjára söpri az emberkét. Láthatja ez ügyben mindenki, tehát. még az ellenzék is, hogy Tisza István gróf a magyar szupremáciát, a magyar "ékét és a magyar állam fejlődését tekintette, minden egyéb csupán ut volt a kitűzött cél keresztülvitelére. Tisza István gróf beszédében többek közt ezeket mondta: | — Alkalmam volt már kifejteni állásPontomat. Abból a nagy igazságból indulíam ki, hogy a magyar nemzeti állam az ''r$zág nem magyar ajkú lakóival való estvéries egyetértésben keresi a maga jöWí. Az állam nemzeti jellegének fentarása mellett az ország idegenajku polgárinak jogos érdekeit és jogos törekvéseit ámogatja. Történnie kell ennek az egyen0 jogosultság és testvéries érzés alapján, mert csak ez a kettő teremtheti meg a nem magyar ajknak jólétének összes előfeltéeieit és azt a légkört, amelyben jól érez7 magukat és meg lehetnek elégedve. - azonban nemcsak a magyar nemzeten, anern az idegen ajkú polgártársakon is tí// nekik kel1 törekvéseiket a nemzeti nj (ltn létfeltételeivel ugy összhangba hozA'r f!°Sy ezzel megalapozzuk jövőjüket. összhangnak ez az előfeltétele megvan ' ország idegen ajku polgárainak többbi? i ' de a románok nagy része még a -álmatlanság álláspontján van. t'itl a beszéd csak világos. Tiszát méln,;!a''ul támadták, gyanúsították, ismét. at ez már igy van nálunk. na y ,kéPviselőházat ma március 2-ig el-' hab' —' A legközelebbi ülésen a tengertársaságok szerződéseit fogja a ütán ^ ház tárgyalni, ennek elintézése a r0 1)edl? Tisza István miniszterelnöknek tésérte paktum ügyében tett előterjeszterief frndul me£ vita- Március elején beMno >a í°vö évi költségvetést Teleszky IegköS Pénzügyminiszter és a képviselőház javavw tárgyalás alá kerülő törvénySzabh h CZ Iesz- Ha a bizottságok hoszk0r . tárgyalják a költségvetést, akApj-jjj Polgári perrendtartást veszik elő. oiólc ií hosszabb szünet lesz a delegá>k üésezése miatt. A 'mii ülésről ez a tudósitás szól: AZ t Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegy óraikor ímegmyiitjai az ülést. Szász Pál előadó beterjeszti a imeaiMimi' bizottság: jetenitését1 Sümegi VtiiÜmos képviselő ügyében, akit tegnap rendzavarás miatt a imsntetoi bizottsághoz utasítottak. A bizottság azt indítványozza, hogy Sümegit jegyzőkönyvi megrovásban részesítsék. A Ház a bizottság indítványát elfogadj a. Az elnök jellenti a Háznak, hogy Bujánovics Oyullla sürgős interpellációra kér engedelmet és hogy ő arra ívs viTgvdíbPít megadta. Következik a napirend, a választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslat harmadik olvasása. A Ház a javaslatot harmadik olvasásban is megszavazza. Az elnök bejelenti, hogy :a következő ülés napirendjére vonatkozóan; ,csak a miniszterelnök mai beszéde után fog indítványt tenni. TISZA A ROMÁN TÁRGYALÁSOKRÓL. Bujanovics -Gyula kérdi a miniszterelnököt, nem tartja-e elérkezettnek az időt arra, hogy a románokkal folytatott tárgyalásairól a ff ázat tájékoztassa? Tisza István gróf minisztereílinök: A 'lapokból; már köztudomásu, hogy a román nemzetiségi párt vezéríérfiáival! folytatott tárgyalások véget értek. Nehezen' vártam, hogy elérkezzék ez a pillanat 'és végre csupaszon, szárazon előterjesztett tények alapján ítélhessen a közvélemény eljárásom fölött és ama nagyhangú vádak fölött, amelyekkel engem e tekintetben illtettek. Föladatom az, hogy minden részletében ímegismertessem- a kormánynak az összes kérdésekben elfoglalt álláspontját'. Hogy az aílapellyek körül kifejtsem álláspontomat-, az alóli -fölmentve érzem magam, mert három évtizedes multam után fölöslegesnek tartom bizonyítani, hogy az alapelveket illetően nekem is az a véleményem, ami' minden magyar embernek a véleménye. A minap igen érdekes eszmecsere volit itt a Házban köztem és Apponyi Albert gróf között és akkor is alkalmaim völt kifejteni álr iláspantoimat. Abból a nagy -igazságból indulltam ki, ihogy a magyar nemzeti állam az ország nem magyar ajku lakóival való testvéries egyetértésben keresi a maga jövőjét. Az állam nemzeti jellegének fen tartása m eltett az ország idegenajka -polgárainak jogos érdekei t és jogos törekvései t támogatja. Történnie kelli ennek az egyenlő jogosultság és testvéries érzés a-lapján, mert csak ez a kettő teremtheti meg a nem magyar ajknak jólétének összes előfeltételeit és azt a légkört, amelyben jól érezhetik magukat és meg lehetnek 'elégedve. Ez azonban nemcsak a magyar nemzeten, hanem az idegen ajku polgártársakon is múlik, nekik kel törekvéseiket ,a nemzeti állam (létfeltételeivel ugy összhangba hozni, hogy ezzel: megalapozzuk jövőjüket. Az összhangnak ez az előfeltétellé megvan az ország idegen ajku polgárainak többségénél, de a románok nagy része még a bizalmatlanság álláspontján van. TISZA ÉS A ROMÁNOK. Ez indított -már évtizedekkel ezelőtt arra, hogy minden -aLkalommal igyekezzem keresni a megértést és összhangot az ország románajku polgáraival. Éppen a nyelvihatáron a jó szomszéd szíves jó viszonya köt a románajku polgárok százaihoz, vagy talán ezredhez. Kerestem ezt nem csupán a magánéletiben, de a helyhatósági életben is. Már a kilencvenes években v-olt alkalmam erről -a nyilvánosság előtt is nyilatkozni. Hasonló érzelmeknek adtam kifeg-ezést a románok egyik egyházi ünnepén is. Goldis püspök installációja alkalmával. Tiz évvel ezelőtt, amikor ugyanezt az állást töltöttöm Ibe, mint ma, szintén előkészitö munkál végettem ezen a téren, de csak most jut-ottam abba. a helyzetbe, hogy az eszmecseréket megkezdhessem. Rossz szokásomhoz képest évtizedek óta következetesen ugyanazt hirdetem ezekben a -kérdésekben. Természetes, bogy mikor uijr-a reám hárul -a föladat, hogy a nemzet j'övőjén dolgozzam, teljes odaadással láttam hozzá a munkához, hogy kiküszöböltesséik az ellentétnek -és bizalmatlanságnak minden oly momentuma, a mely ina még választófal -a magyarság és a. románok közt ós amely végzetesen megzsibbasztja az e hazában élő románok helyzetét. iMár kormányra -lépésem előtt az akkori minszter-elnöik tudtával ós helyeslésével kezdtem meg a személyes érintkezést. Megkértlrateni MiMlyi Tivadar -küpviselőtáröaniali nem volnade -mód rá, bogy közelebbről megismerkedh-esse.ru a r-amán-ok panaszaival és óhajtásaival? A fölszólátás visszhangra talált és már a mult év máricus havában kezdődött mag a tárgyalás köztem és -a román nemzeti kamaté három tagja közt. Ezeket -az eszmecseréket folytattuk kormányra lépésem után is. Október, d-ecemher és január havában ismételten tanácskoztunk. Mindig ugyan annak az elvi alapnak változatlan föntartásával tanácskoztunk, 'mert az elvi keretek adva voltak és csakis ennek az ala-pnak sértetlen föntartásával tartom lehetőnek -a megegyezést. Az igazság érdekében el kell ismernem, bogy a román urak részéről -oly követelések, melyeik a nemzeti állam érdekeivel ellentótben állott,ak volna, csak igen szűk keretben jelentkeztek. Bizonyos garanciát követeltek arra, hogy a román vidéken román tisztviselők legyenek és hogy bizonyos számú kerületben a választók többsége ro-mán legyen. A mi az első követelést illeti, mindjárt visszautasítottam. Nagyon óhajtom, liogy a román intelligencia részt vegyen -a közéletben és bogy a hatóságok a néppel annak anyanyelvén érintkezzenek, de a magyar közszolgálat egységén -nem lehet rést ütni -azzal, hogy bizonyos területen külön' csoportja -a tisztviselőknek alkalmaztassék. A KERÜLETEK. Ami -a kerületek kérdését illeti, akkor már meg volt alkotva az uj választójogi törvény és igy nyilvánvaló volt, hogy a román nép -kulturális hátram-adottsága következtében nem fog auuyi kerületben többségre jutni, mint a hogy a román urak kivánták. Már akkor tudtuk, hogy a román többségi kerületek száma semmi esetre sem fogja elérni a harmincat. Most már tudjuk, hogy körülbelül huszonhét ilyen kerület lesz. Arról azonban, hogy az illető kerületekben milyen pártállásu képviselők választassék meg, köztünk még csak szó sem volt. Teljesen a vá-lasztók dol-ga, hogy -kiit válasszanak meg képviselőnek. A mandátumok dolgában nem volt tehát semmi paktálós és ki kell jelentenem, bogy semmiféle személyi aspirációnak kifejezést nem adtak a román urak és egyes állások betöltése még csak szóba -sem került köztünk. Megbeszéléseink a részletkérdések egész sorozatára terjedtek ki: ezekre nézve részletesen kell tokát, ismertetnem az anyagot és a kormány által elfoglalt- álláspontot, bizonyos jeyyzetek alapján, mert valahányszor összeültünk, mindannyiszor papírra tettem azt, a mit mint a kormány álláspontját az urakkal közöltem és e iföljegyzéseket- nekik is rendelkezésükre bocsátottam. Ily módon elejét vettem annak, hogy tévedések történjenek és bár jóhiszemüleg, félreértsenek. A VITÁS PONTOK. Abból indulók ki, hogy ha sikerül 'megnyugtatni a románokat, a nemzetiségi párt oly határozatot hoz, hogy programjából kiveszt mindazokat a kérdéseket, amelyek a magyar nemzéti politikával össze nem egyeztethetők. A kérdlés első csoportja a sajtóra és a társadalmi szabad mozgására vonatkozott. Kijeftentettem, hogy magától értetődik, hogy az ország minden polgársága egyenlő jogokat élvez; a románok politikai pártot alkothatnak s egyenlő elbánás illteti meg őket a sajtó, az egyesületi és a gyülekezési jog terén a kwmány saivesea fogja venni, iha a