Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-20 / 42. szám

A pénzügyi tanácsos a beruházási programról. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi bizott'Ság péntekem délután mégy órakor ülésezik. Régen volt a bizottság tanácskozása aranyira jelentőséggel teljes, untait 'most. Érthető tehát, hogy a közvélemény fokozott érdeklődéssel tekimit a bizottság, határozatai elé. El ileihet mondani, hogy ez az ülés vara hivatva megszabni, azokat a kereteket, amelyek között a város fejlődése a közeljövőben haladrai fog. Balogh Károly pénzügyi tanácsos sok alapossággal és körültektartéssel "feszült előterjesztése bő anyagot szolgáltat a komtolly vitához. Félsorolja 'ez az 'előterjesztés mindazokat a közmüveket, amelyek létesítése a város elsőrendű érdeke és a hatáság eminens kötelessége. Három csoportba osztja a pénzügyi tanácsos ezeket a közmüveket: az elsőbe azokat, amelyeket ebben évben, föltétlenül létesíteni kell; a 'másodba, amelyek létesítését szintén 'ebben' az cvbem kellene megkezdeni'; a harmadikba a varos közönségének azokat a szintén elsőteradü követélményeit, amelyeik kiölégitésér Te a tanácsos rar szerirat ima alig vaui' lehető'tág- Az első csoportba foglalt1 közmüvek h^igépj'tiése 4.300,000, a má'sod,ik csoportba íog!lalitaik megépítése 10 imiii'.lió és a Ihamma^ csoportba, foglalt közmüvek megópitése I ^•100,000 koronát igényel, összesen tehát ""tégy 37 millió koronára lenre a város^ szüksége aihoz, hogy megépítse rolnidaz°k,at a közintézményeiket, amelyekre már tág megérett; amelyek 'létesítését joggal várJa a közönség és amelyeket — agy látszik 'Szükségeseknek hirdet maga. a hatóság 1s* ő pénzügyi bizottságba és a közgyűlésre ehát az ,a jelentős és korszakos, föladat háJf, hogy ímegFl'lapitsa, hogy a méltányos «tételek melléit megszerezhető kölcsön keretfn belül mely intézmények létesíttessenek 0Ször- Az ügv nagy bordereiére való tekira' tál szükségesnek látjuk a pénzügyi taraáv&°'s cilöterjesztésének egész terjedelmében totá leközlését. ^Kz előterjesztés ez: 21 . 'hch-htetes Tanács'! Az 1913. "február hó ,-en .érkezett 8876—1913. szám alatti hivatolentésben. előteriesztés tétetett a város, .w.T-11, íNlllClV Oll' ségvetésileg biztosítottuk. . Ezen iratézkediésekikel a város kozonse a közzel szemben támasztott /ogos igénye kielégítést nem nyeM s ma már egy [e hansosahkan követeli mindazon intézményeknek mielőbbi létesítését, amelyek a kivitelre megérettek és előkészítve vannak. (14 millió 300.000 korona.) követelésekkel az anyagi tehetőség számolni kell és nézetem szerint illenZ(J* "tán meg kell állapítani sorrend szerint shf- .[ftesitményeket, amelyeknek megvalóf°On- még áldozatok árán is hozzá kell Vi tíl !olyó 19U- évben; meg kell állapitovábbá az ezek céljaira szükséges töke s^iJtáL — a tőke törlesztésére és kamataira fedezetet- és mondezeket költségvoszüíkteiges beruházási kölesönök mag sa iránt. ., irr..7 \ . Az általánosan érzett nyomaiszto _gaz ida«ági helyzet és válságos pénzügy* vrszobyok hatása alatt Szeged város közönsége ^ 1913. évben csupán a tehető leg^ukséftálb beraházásekat végeztette, atr.etetek et I haladó élet mnlhafaitlamdi megkövetel és beknek céljaira a rendelkezésiek alatt levő tákékbal az 1913. évben 1.217.882 korona higj^eugedélvezett, aimelv hitelnék kamatait tésileg biztosítani, — egyidejűleg adjon, feli hatalimazást a törvényhatóság közgyűlése a város tanácsának, hogy az igy megállapított beruházási tőkét kölcsön utján szerezze meg és a kölcsön feltételeit elfogadás végett a törvényhatósági bizottság elé terjessze be. Az 1914. évben hala&zthatlianul a következő hiteteket szükséges kölcsön utján fedezni: j | | 1. A tüzérlaktanya építési költsége 2.200,000; 2. az 1912. évi burkolási ideiglenes kölcsön visszatérítése a fogadalmi templomalapnak 700.000; 3. a vasúti palotának pótkölcsöne, visszatérítendő a zenede építési alapjának 300.000 ; 4. a vágóhíd végleges kiépítésére 350.000; 5. a zeneiskola pótkölcsöne 300.000; összesen: 3.850.000 korona. Ezen kölcsönhöz még hozzá számítandó a beszerzési költség, árfolyam veszteség, illeték stb. 450.000; lenne a felveendő kölcsön összege: 4.300.000 korona. Ha ezen kölcsön felvétetik, a költségve1 tésben gondoskodni kell 5.42 %-os évi annuitás fejében évi 233.060 korona fedezetről. Nézetem szerint a most felsoroltakon kívül, még a folyó éviben megkezdendő lenne: 6. A város általános csatornázásának kiépítése, e munkához a tervezet szerint szükséges 6.000.000 és ezzel kapcsolatban az egész városra kiterjedő magasnyomású vízvezeték, ennek költségére szüksége® mintegy 3.000.000, ezen két közmű létesítésére szükséges tehát 9.000.000 korona. Ehhez még liozzá számítandó beszerzési költség címén 1.000.000; tehát a 6 tétel alattira lenne a felveendő kölcsön összege 10.000.000 korona. Ha ezen kölcsön is felvétetik, a költségvetésben gondoskodni kell 5.42% évi annuitás fejében, évi 542.000 korona fedezetről. Az 1—6. tétel alattiak megvalósításához tehát összesen kellene 14.300.000 korona kölcsön, amelynek anniutásai fedez éttere 50 éven keresztül keli biztosítani költségvetésileg évi 775.060 koronát. (A fedezet.) Fedezettül sfeolgállnáraak ezen hitelszükségletekre a következő tétetek: 1. a tüzérlaiktanya évi bértéritménye 110.000; 2. a 700.000 korona burkolási kölcsönre már előirányozva a költségvetésben évi 35.000; 2. a vasúti palota pótkölcsönére már előirányozva van térbés gyanánt 18.000 ; 4. a vágóhíd végleges kiépítési kölcsönre nincs uj fedezet, remény van több bevételre; 5. a zeneiskola építési pótkölcsöne a jövedelemből ímegtérül 18.000; 6. a csatornaép'tósd költség felerésze 3 millió korona után a lakosság fedezne évi 180.000; a vízvezeték építési költségei vi/z díjban megtérül ne évi kivetéssel 180.000. Ezen két közműnek kezelési, fentartási és üzemi költségei még ezen felül viselendő a lakosság által, évi kivetési hányad alakjában. A .közköltségvetésben 3 milliós kölcsön évi annuitására előirányozva van már 145.000; lenne fedezet összesen: 686.000 korona. Tehát a 775 000 korona szükséglettel szemben jelentkezik hiány 69.060 korona, amely a költségvetési összjövedelemnek terhére esnének. Ezzel (azonban nincs kimerítve a kölcsön teljes pénzügyi hatása a költségvetésre, mert a fedezetek csak akkor lesznek esedékesek, ha a létesítmények teljesen elkészülnek és használatba vétetnek, addig pedig kamatveszteség terhei a város költségvetését, a kamatveszteség fokozatosan emelkedik az építési költségek teljes kieigyenllitéteiig, s csak az szünteti meg, amikor az előirányzott fedezet esedékessége előáll. Jelzem azt is, hogy ,a költségvetésileg előirányzott 3 millió kölcsön évi 145.000 korona annuitásával szemben 1914. évre a fel nem használható tőke kamatjövedelme gyanánt 120.000 korona bevétel irányoztatott eft. (Ujabb 12 millió korona.) Ezen (beruházásokon kivül még kieJégitetlen marad a város közönségének igen sok elsőrendű követelménye, amelyeknek kielégítésére ma alig van lehetőség. Ezek közül felsorolom a következőket: 1. Uj kórház építésére 4.500.000 K. 2. Vásárcsarnok 1,500.000 K. 3. A tanyai vasút 2.000.000 K. 4. Elemi iskolákra 900.000 K. 5. Második városházára 1.500.000 K. 6. Az 1914/16. kövezési hitel 1.700.000 K. Összesen: 12.100.000 K. A közel jövőben kell még pénz a fogadalmi templom és tartozékainak befejezéséhez, a téli kikötő-rakpart stb. városfejlesztési program megvalósításához. Tisztelettel 'kérem a tekintetes Tanácsot: méltóztassék a pénzügyi bizottság meghallgatása után a közgyűléssel megá'lapittatni a felveendő kölcsön összegét, célját és fedezetét. Kereskedelmi kikötőt kérnek Szegednek. — Ankétet hív össze a tanács. — Fölírat és monstre-küldöttség a kormányhoz. — (Suját tudósítónktól.) A városi tanács ma délelőtt tartott ülésében' Szeged kereskedelmi: forgalmának a kiterjesztését célzó előterjesztést tett Balogh Károly pénzügyi tanácsos. Az előterjesztés kapcsolatos a 'téli kikötő 'ügyével, amelynek létesítése érdekéiben' a közigazgatási bizottság néhány nap előtt intézett 'föliratot a kereskedelmi miniszterhez. Balogh Károly javaslata most fordít egyet a dolgon és azt alkarja elérni, hogy ha már kikötőt kap Szeged állami támogatással, akikor a kikötő necsak téli kikötő legyen, hanem állandó kereskedelmi kikötő, amely a tiszai hajóforgalmat különösen a balkáni államok felé irányítaná. A téli kikötőt határozottan megkapná Szeged. A tervek már régen készen vannak s a főlidmivelésügyi miniszter is jóváhagyta azokat. De máskülönben is a legkedvezőbb utón, halad ez az ügy a megvalósulás felé, mert a magyar államvasutak szegedi beruházásai következtében óriási mennyiségű földanyag szabadul majd föl, amit a téli kikötő 'feltöltésénél fel lehet használni. Amint azt a mérnökség korábban kiszámította, körülbelül egy millió köbméter föld szükséges a télli kikötő feltöltéséhez és ha egy köbmétert a szokásos ár szerint, egy koronájával veszünk számításba, akkor is kerek egy millió koronát takarít meg a város. Ezeik álapján tehát — mondotta Balogh Károíly — föltétlenül szó lehet arról, hogy ne Kéli, hanem IhatalimaS, állandó kereskedelmi kikötője tegyen Szegednek. Nemcsak a város kereskedelmének érdeke ez — mondotta — hanem érdéke az egész Délvidéknek is, különösein azért, mert Magyarország déli részei produktumaikat olcsó vizii utón eljuttathatnák a balkán államaiba. Minden természeti előfeltétel megvan Szegeden, csak beruházás kellene. Ami után most a téli kikötő létesítésének a részleteit illeti, a javaslat erre vonatkozólag azt ajánlja, hogy a kikötőt ugy építsék meg, hogy az bármilyen mennyiségű áru raktározására' és elhelyezésére alkalmas tegyen. Ez a javaslat szer tat rendkívül előnyös lenne Szegedre, mert nagyban előmozdítaná azt, hogy a 'kereskedelmi kikötő közelében nagyipari és gyári vállalatok keletkezzenek. Ilyen módon Szeged sokkal intenzivebben vehetne részt a keleti forgalom ver-