Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-04 / 28. szám

19$ 4, február 4. ÖFLIIAGYAFIOASZÁÖ 3. gyökeresen wom orvosolhatja. A® igazii baj ott van, bogy a tanács nem akar őszinte tenni és nem lakarja sutba dobni az egész vizóra-ter vezetet, amellyel esztendőkig vergődött. Mi lesz, ha néhány nap, vagy /néhány hét múlva leérkezik a miniszteri jóváhagyás? Mert, bogy a vízórák beállításából — lévéni a jeliszó: előbb vizet! — ennek eltlenére sem lesz semmi, az maiidnem bizonyéi. Szeged és a Balkán. A Balkán-államok gazdaságii jelentőségének ismertetése okából a Szegedi Ll-oydTársulat és Kereskedellmi Kaimara védnöksége alatt rendezett előadásokat zárta le Tonelii Sándor kamarai titkár tegnapelőtt este tartott előadása Szerbiáról. Tonelii1 Sándor előadása bemutatta Szerbiának és a monarchiának gazdaságtörténeti kapcsolatát s kiterjeszkedett azokra az okokra, amelyek a Szerbiával való kereskedelmi, viszony kifejlesztésére alkalmasak. Rámutatott előadásában arra a fontos külkereskedelempolltikai tényre, amelyet Vázsonyi Vilmos a delegációban tartott külügyi1 beszédében ismert föl legelőször, hogy hü szövetségesünk, Németország (foglalta el a kiszorított monarchia gazdaságii pozícióját, mert a Németország által szervezett vámháboru következtében a szerbiai piacot jóformán. elvesztettük. A balkánpiac jövő sorsát Tonelii Sándor két tényezőtől látta függőnek, az egyik Szerbia vasutpolUikai tervezete, amely Ausztria-Magyarországra nézve igen előnyös. Ezen, akaratunkon kivül fekvő ok mek ett, a jövő gazdasági érdekeink megvédek m«zése céljából szükségesnek tartja a vámSZerzödés revízióját és az állatbehozatal '^engedését. Az állatbebozatal korlátainak megszüntetésével, mint a szerbiai piac megszerzésének egyik módjával Hegedűs Lóránt foglalkozott, aki azzal támasztja alá érvelését, hogy a magyar állatállomány legnagyobb kontingense kitűnő minőségéntél fogva versenyen- kivül külföldi piacokon- talál elhelyezést, ami petdig az országiban marad, az nem elegendő a közszükségletek kielégítésére, ugy, hogv a Szerbiából bejövő állatmennyiség csak az ország belsejében; duló husdrágaság enyhítését eredményezné anélkül, hogy az. agrár érdekeket veszélyeztetné. Ezen; általános okok, mely-eket az élőadó a Balkáni kivitel és behozatal kiterjesztésére fölhozott, oly termüszetüek, mint azt a mult tapasztalatai bizonyítják, hogv csak egészen u) politikai osztályok kialakulásával °z országban gyönge kereskedelmi és ipari osztályok elhatalmasodásával érhető el, mert ö vámszerződések dllatbehozatalra vonatkozó malmait az ezidö szerint uralmon levő agrár tényezők föloldani nem fogják. Ha már most eltekintünk a hatalmunkban nem álló tényezőktől1 és különösen Szexed és környékének pozícióját akarjuk a Balkánon megerősíteni és gyakorlati eszközökkel és nem prepagafciv eljárásokkal akarták kereskedelmi és gazdasági lokális érdekeinket a Balkánon kielégíteni, — akkor különös súlyt kellene fektetnünk arra, hogy Szeged és környéke a balkáni piac, a balkáni termelési és kereskedelmi viszonyok ugy ismereteinek, mint összeköttetéseinek birtokába lusson. E célt szolgálná a magyar állam áltál e célra szervezett kereskedelmi muzeumok levelezőinek működési köre, minthogy azonban e levelezők köziül csak alig van egykettő egy-egy balkáni államban és minthogy ezek inkább ímeLlékfogl aikozásképen űzik az országot és nagyobb vidéki kereskedelmi központokat -érdeklő célok megvalósítását, mert néhány budapesti cégnek tényleges képviselői és ezen ügynöki működésiből tartják fenn magukat, mely működési körre a civilizációtól eddig elzárt Balkánon jelesebb és .elméletileg képzett erők ily. föltételek mellett nem vállalkoztak, — kívánatos lenne, ha a Szeged és vidéke különös kereskedelmi és gazdasági szükségletei — a Balkán viszonyok és piacok szempontjából behozataliunk és kivitelünk megteremtésére, — ennek tanulmányozására kamaránk egy elméletileg képzett fiatal erőt küldene ' tanulmányútra, későbben- pedig kiküldöttként balkáni piacon: szerzendő pozíciónk állandó erősítésére és emelésére. Ez eljárá/s alapján képesek lennénk Szeged városának -teljesen uj erőforrásiakat teremteni, minthogy Szeged fekvésénél, a Fekete-tengerig húzódó viziutjánál fogva és olcsó vizifuvarára való tekintettel predesztinálva van a balkán-piacokon kereskedelmi, ipari és gazdasági pozícióra. Es igy nem csupán, kivitelünk erősödne és iparunk fejlődne, mezőgazdasági termelésünk pedig kiterjedne, de megismerhetnők azon speciális balkáni termény-eket is, melyeket Franciaország és Németország foglalt le a maga számára, melyekhez mi csak földolgozott állapotban jutunk ez államok közvetítésé vei. Temesvárnak már megvan, a maga balkáni pozíciója, ipari hegemóniáija, kalap, harisnya és cipő kivitelé'ben oly annyira, hogy a Balkán-államokban legyűrte az osztrák ipart. Ha mi is az adott föltételek mellett saját erőnkből mezőgazdasági viszonyainknak megfelelő eredményeket akarunk elérni a Balkánon, ezt csak kereskedelmi és mezőgazdasági tényezőinknek említett tervszerű beszervezésével valósíthatjuk meg. E -célból hívtunk jeles társadalmi munkával le nem foglalt fiatal erőt és kiváló közgazdászt kereskedelmi és iparkamaránkba Tonelii Sándor személyében, mert érdekeinknek meg valósítás a egy egész ember odaadó munkáját kereskedelmi ipari1 és. mezőgazdasági körökkel való állandó és szoros kapcsolatát kamaránknak követeli ímeg. Rózsa Mihály. Venizelosz oroszországi utja. Pétervárról jelentik: Venizelosz görög miniszterelnök ugyanabban, a szállóban szállott meg, alhöl Pasics szerb miniszterelnök is lakik. A két államférfiú a szálló nagy társalgótermében szivesen üdvözölte egymást, azután mindketten Szasszonovhoz mentek. — Venizelosz tegnap hosszabb ideig tanácskozott Kokoveev miniszterelnökkel -és Szasszonov külügyminiszterrel az égei-szigetek és a -déli albán határ kérdéséről. A cár ma fogadta kihallgatáson Venizeloszt. A görög miniszterelnök csütörtökön este utazik el. — Venizelisz pétervári tárgyalásáról görög diplomáciai .körökből ezt jeentik: Venizelosz tanácskozásának első pontja tudvalevően az. hogy Kiosz és Mitilene sorsát biztosítsa, Görögország azt kívánja ugyanis, (hogy a nagyhatalmak garantálják Görögország számára ennek a két szigetnek a birtokát. Pétervá-rott ugy tudják, hogy Berlinben és Bécsben hozzájárultak ehez a kívánsághoz és föltehető, hogy az orosz kormány is hasonlóan fog. cseleekdni. A munkanélküliség hiteles statisztikája. — A szegedi munkások a főkapitányhoz. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi szoeiál-demioik rata-párt titkára, Versandán László kedden érdekes beadvánnyal járult Somogyi Szilveszter dr. főkapitány éllé. A párttitkár hiteles kimutatást nyújtott át a főkapitánynak a szegedi munkanélküliségről, A 'kimutatás alapján- végre .be Lehet számolná róla, hogy Szegedem ímeninyi azoknak .a mumkanélíküliekniek a száma, akik igazán rászorultak a támogatásra és mekkora az az összeg, amellyel a város a nincsetlenségben tengődő családos munkásokat olyan helyzetbe juttathatja, hogy ne kelljen éhezniük és nyomorogniuk' a családjukkal együtt. Ezt a statisztikát, amely igazán beszélő számokat csoportosát, mindeddig nélkülözte a hatóság és tulaj,doniképen ez iaz' -oka a/nlnák, hogy ia .munkanélküliek hatékony segitése — nem két és három koronákat ér,tűnik ez alatt — Í

haóótöróst szenvedett. Ha arról volt szó a tanácsban, -vagy a közgyűlésben, hogy segítsünk hát végre igazán a munlkanólk-ül álló Í-munkásokon* mindig -azt hánytongatták: hogy,an segítsünk, ha egyszer niearn tudjuk, • men/nyien vannak a -munk/anjélkülli/ek, kik | azok, akik nagyobb és kik azök, akik kisebb i segélyre szorultak, ikik a családos emberek közöttük és mennyien, vannak a nem családosak, milyen a segélytkárők anyagi helyzete, menyi házbérrel tartoznak — .mindezeket, az adatokat e/zidáig nélkülözte a hatóság és ez volt a legfőbb oka annak, hogy a munkanélkülieket csupán koldusfillérekkel támogatták. De most már nincs kitérés és elodázás, meg van a pontos, számszerű statisztika, a melyből pontosan meg lehet állapítani a segélyezés mértékét Hosszas és fáradságos munka után végre összeálllifottáík és elhozták hozzánk. Tessék: számokban igy fest a szegedi munkanélküliség. Segélyért jelentkezőit a Munkás-Otthonban kétszázegy munkanélküli. Ebből családos munkás száznegyvenkilenc, akik összesen négyszázharminckét családtagot tartanak el. A kétszáz/egy munkanélküli munkás 23,575 korona házbért űzet. Házbérrel tartozik százhetvenhárom munkanélküli, összesen 5467 koronával. Megnevezett összegű segélyt kér százharminckét szegedi munkanélküli, még pedig összesen 3382 koronát kérnek. M-eg nem nevezett összegű segélyt kér hatvanhárom munkanélküli, tűzifát tizenegyen kérnek. A kétszázegy munkanélküli munkás összesen 3041 hét óta van mwikanélktil. A mult esztendőben a 201 munkanélküli összesen 4515 hetet dolgozott, vagyis ennyi idő alatt volt keresete. — Megdöbbentő számadatok ezek, amelyek közül különösen .a legutóbbi tárja föl a munkanélküliek helyzetét Ha a 201 munkanélküli a mult esztendőben egész esztendőm át kapott vol/na munkát, akkor (201 ntoroHat eüjoöDan gs IsoaHsöütian az újonnan megnyílt IB W ' ~ bütoMílzttan szepestietunb be. S mindennemű lakásberendezés! cikkeket Telefonszám: 1303.: Xánsz-ti.7. SZEGED.