Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-17 / 39. szám

m*. február 17. 4. i i IJ K. Szegedi kalendárium. Kedd AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése tej i szerint: További hőemelke­B / S dés és elvétve csapadék 1 várható. — Siirgönyprog­nősis: Enyhébb, elvétve csapadék. — Déli hőmér­séklet: — 2.2 C mit. •A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal han délelőtt 8 órától délután 2 óráig van hi­vatal. A polgármester betegsége miatt nem 'ooad. A főkapitány fogad délelőtt 10 órától délután 2 óráig. . A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. **letvezetőségnél és a munkásbiztositó-pénz­wrnál reggel 8 órától délután 2 óráig van hh-atal. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN tíé előtt 8 órától, délután 2 óráig van hivata­®* óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek lát >0-14 Ugatása délután 2 órától 3 óráig. SOMOGYI KÖNYVTAR. nyitva délelőtt j, d-ig és délután 4-töl 7-ig. Idegeneknek a márt engedéllyel hétköznap is meg lehet ' "rdeni; helybeliek vasát- és ünnepnapo­C°n tátogathatják délelőtt 10—1 óráig. . A KÖZKÓRHAZBAN: a beteglátogatást délután 1—3 óráig tart, VA ROSI SZÍNHÁZ: Este nyolc órakor ftouranyeső, operett. Szoyer Ilonka vendég­jével, I^ÜANIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától "et Ve este óráig: Egy nászéjszaka törté­tteinhardt-fdm. fa Korzó MOZI: Az előadások tartanak ^ után 5 órától kezdve este 11 ómig: jlem és tánc. Élő tánc számokkal. k VASS-M0Z1: Délután 5 órától kezdve *dve este 11 óráig: kincs", 2 felvonós­U(l4 Ki a bűnös? Detektív dráma. Munkaadók közgyűlése, ^JMát tudósítónktól.) A Szegedi Mumka­Var ^róvcteége Biedl Samu dr. dlnökilésével ,]/^rn-ap .délelőtt tartotta évi rendes közgyii­'áéhl a '^eres|kedeillmi és iparkamjaira, üléster­ta^-J1' Az elmék a nagyszámban, megjelent ^itett ^^^bb beszéddel iidvözölite és k.i­a^°kat .a szempontokat, amolyiek a iW^^ff k tömörülését még a relatív gaz­lÖi^f1 idején is szükségessé teszik. Kü­babatóam foglalkozott -a legutóbbi Sao^spénztári válliasztásiokkal, melyek azt -a ipoTo^xl tapasztalatot mutatták, hogy az munhaadók majdnem teljes részvét­tnnusitottak e fontos eseménnyel Pedig ,a szervezkedésre ligen is van, mert máskülönben, megeshetik. ^ben Hj^, a 'rtumlkaadok gyengébb 'tagjai egy ^ső f^dasáigi harc kitörése esetén már az élesnek. Abban a reményben ^ket 1X162 aa ülést> hogy a munkaadók VÖW ^bevételeket megszívlelik és a jö­WJn ,b érdeklődést tanúsítanak saját ^ ky el,ndk megnyitója után Donszky Lu­"belyö 2yviezető terjesztette élő évi jelentését, tiak -Pu elsősorban Perjéssy László titkár­Wyu a Szövetség 5 érdemes tagjának éh Wü-r eTn|iékezett meg. Előterjesztésére a W t-es elfogadta az 1914. évi -költség ve­. _ . 1 a kiadásokat és a bevételieket egy­Sn iő ° inában irányozza elő. Hason­fviÁ wáillia«yta a közgyűlés az 1912. és 1913. 'kotyw^áimadiásokat, amelyek szerint 17674 W J6 fillér bevétellel, 16674 korona 20 fitl­^iilt AH szemben. E -m-ogtaka-ritá'snl • « a Szövetség vagyona 32011 korona 45 '^eükedett. Qcrő Ármin igazgatósági tag elnökíuel'yettesnek lemondása folytán, a melyet a közgyűlés sajnálattal tudoinásull vett, az elnökhelyettesi állásra Szász Ernőt választotta meg, számvizsgáló bizottsági tag­gá pedig a közgyűlés Keller Mihályt válasz­totta meg. (A napirend letárgyalása után Farkas Elek, a Magyar Építőiparosok Országos (Szö ­vetségének igazgatója, mint a Szövetség ven­dége tartott .hosszabb előadást arról a kérdés­ről, hogy a tagoknak a Szövetség ügyei iránt való érdeklődése milyen eszközökkel és ,mó­dokkal volna felkelthető és éhrenitartható. Ér­dekes élőadá&áhan különösen arra hivatko­zott, hogy a munkásságnak szervezkedése, a mely mindig a természetes elégedetlenségen .alapnl és támadó célokat szolgál, mennyivel könnyebb, mint a .munkaadóké, akik mindig védekezésre vaunak kényszerítve, -meglevő pozíciójuk megtartása és biztosítása érdeké­ben. Könnyebb a munkásság szervezkedése azért -is, iniert a munkásság vezetői pár fil­léres béremelés esetén is, már eredményre 'hivatkozhatnak, uiig munkaadóknál sóikkal ueh-ezebb -azt. bizcnyitani, hogy mennyivel került volna nekik többe egy sztrájk, ha nem lettek volna szervezve. iEmaLlett a munkásság vezetőinek a szervező munka élethivatásuk, mig hia a munkaadók közül valaki erre adja imaigát, az többé-ikevésbbé terhes tiszt,ség, a mely az illetőt kereső foglalkozásától vonja el. Mégis a munkaadó i szervezkedés, a társad a ­mi harcokra való tekintettel föltétlenül szük­séges és kívánatos, hogy a munkaadók saját, érdekükben támogassák szervezeteiket. Az eszközök ismertetése utóin, amelyeket ,a mun­kaadóik működésűknek eredményessé tétele érdekében felhasználhatnak, .különösen utalt az előadó arra, hogy munkaadói szervezetek­nek az -állaimtól semmiféle támogatást elfo­gadni nem szabad. A gazdasági harcot ugyan is, csakis gazdasági fegyverekkel lehet meg­vívni és épen ezért veszedelmesnek látszik, ha a munkaadó szövetségek az állami támo­gatás elfogadása, révén a változó .kormányok­nak módot nyújtanak, hogy ügyeikbe bele­avatkozzanak. Az előadást a közgyűlés kö­zönsége nagy tetszéssel fogadta és érte köszö­netet szavazott az előadónak. — Ssegedi építész tervezze a vásár­csarnokot. Vadász János, törvényhatósági bi­zottsági tag ma, indítványt nyújtott be a vá­roshoz, amelyben bő .megindokolással a kö­vetkezőiket i-nditvániyozza: — Mondja ki a köz,gyűlés, hogy a vá­sárcsarnok terveinek elkészítését sürgős­nek tartja és a tervek elkészítésével hely­beli műépítészt kíván megbízni, ennélfog­va u'tasttja a város tanácsát, hogy helybeli építészeink között a legsürgősebben terv­pályázatot hirdessen az eredeti program alapján oly féltétellel, hogy a legjobb terv készítője fog megbízatni a vásárcsarnok kiviteli terveioék elkészítésé vei és a mű­vezetéssel. Az indítvány tárgyalását és elfog,adását sürgősnek tartja Vadász, m-ert az 1913. de­cemberi közgyűléstől oly utasítást nyert a város tekintetes tanácsa, hogy a vásárcsar­nok terveinek mikénti elkészítésére, valamint a művezetésre vonatkozólag a legközelebbi közgyűlésen tegyen előterjesztést. A legkö­zelebbi közgyűlés a januári volt, amikor is tudvalevőleg a tanács ez irányban előter­jesztést egyáltalán nem tett. De sürgősnek tartja azért is, mert a tervek és költségveté­sek elkészítése, valamint az ezelk alapján hir­detendő árlejtés annyi időt emésztenek föl, hogy a legkedvezőbb esetben is csak egy év mnlva kezdhető el a vásárcsarnok építése a tervpályázat kiírásától számitva. — Disputa a tanácsban a sportegye­sületekről. A város tanácsának hétfőn délelőtt tartott, ülésében érdekes vita keletkezett, -a. szegedi ^rtegyesületektröl] áltálában és egyenként is. A Szegedi Iparosit jak Közmű­velődési ós Sportegyesülete ugyanis kérvényt. nyújtott be a tanácshoz, amelyben Pelsová­roson labdarugó sport céljaira két hold terü­let átengedését kéri megfelelő évi bér ellené-' ben. Gaál -.Endre dr. javasolta, hogy a többi sportegyesületi kérelmekhez hasonlóan -ezt a kérvényt is adják ki. a főkertésznek vóLemé­nyezés céljából. Taschler iEndíre főjegyző eb­ből az alkalomból azt az eszmét vetette föl, vegyék egy kalap alá a sportegyesületeket és adjanak valamieninyinék egy közös területet, Gaál Endre dr. erre -megjegyezte, hogy ezidő szerint öt sportegyesület kérvénye fekszik a városnál: a Szegedi Testgyakorlők Körének, a Szegedi Tornaegyesületinek, a Munkás Test­edző Egyesületnek, az Iparos Ifjak Egyesü­letének és egy alsóvárosi ifjúsági egyesület­nek sport céljaira telket kérő egy-egy bead­ványa, iSomogyi Szilveszter dr. főkapitány azt mondotta, hogy a sportegyesületeket tá­mogatni kell1, mindenütt jobban -támogatják, mint Szegeden. Gaál Endre dr. szerint ennek csak abban az esetben van helye, ha a sport­egyesületek ki tudják mutatni, hogy — van pénzük építkezésre. A disputához a mi meg­jegyzésünk az, hogy helytelen a túlzás k, de még helytelenebb, amit Gaál Endre dr. .mond. (Ez egyenesen ütehetetlen. Minden sport egyesület támogatással vergődik valaanire. A mi pedig a sok kérvényt illeti, neon nehéz eb­iben eligazodni sem. Tessék azokat a sport­egyesületeket támogatni, amelyek a vágós sportéletében is eddigi működésűkkel kima­gasló pozíciót teremtettek maguknak. — A harcias Oroszország. Péterváiról jelentik: Tegnap Druchimev tábornok a biro­dalmi: tanács több tagja és több tanár előtt előadást tartott Oroszország hadikészültsé­géről. Az előadás után a gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely a többi között igy szól: — Az orosz diplomáciának Albánia, Szilisztriia, Szkutari, Drinápoly, a konstanti­nápolyi német katonai misszió kérdésében tanúsított feltűnő tevékenysége és a tehetet­lenséggel határos gyöngesége nem igazol­ható sem Oroszország belső helyzetével, sem, Oroszország hiányos hadikészült ségévek En­nék a politikának a folytatása kétségtelenül tönkretenné Oroszország presztízsét Európá­ban és Ázsiában és ártana a hármas ántánt tekintélyének. Ezért feltétlenül követeljük külső politikánk irányának megváltoztatá­sát. — A fiatalkorúak mentési munkája. A fiatalkorúak felügyelő hatósága vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta teljes ülését a szegedi tábla dísztermében. A terem zsú­folásig megtölt előkelő közönséggel. A hiva­talos hatóságokon kivül nagy száimban je­lentek meg érdeklődő hölgyek ,is. Az illést Orkonyi Ede dr. kúriai bíró, a fiatalkorúak szegedi felügyelő hatóságának elnöke vezet­te, ,aki a megjelenteket üdvözlő beszéddel kö­szöntette. Juhász István dr. törvényszéki -bí­ró, a fiatalkorúak felügyelő hatósága titká­rának jelentése után Grün Béla dr. felolvas­ta a fiatalkorúak mozibajárására vonatkozó döntvénytár vezetet. A fiatalkorúak felügyelő bizottsága a tapasztalatok alapján évenkint döntvényeket készít, amiket 'hasonló szelle­mű rendelet kibocsátása érdekében felter­jeszt az illetékes minisztériumhoz. A moziba­járásra vonatkozó döntvény azt kívánja, hogy a tizenhat éven alóliak csak egy, a fia­talkorúak felügyelő hatóságából', a tanári testületből és a rendőrségiből verbuválandó bizottság feliigyeletével látogathassák a -mo­zikat. llyenk-épen akarják megóvni az ifjú­ságot a pornografikus és a bűnözési hajla­mot felébresztő filmek látványától A dönt­vény kihágás statuálását javasolja az igaz­ságügyminiszter a rendeletet megszegő mo­zitulajdonosok és a fiatalkorúak hanyag fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom