Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-15 / 38. szám

ÍIÉLMAÖYABOBSZÁG 1914. február 15. rWtam tpvcaÉt hatóan ismerik, éreztek 'némi aggöd/alknat az épitikezésneik ilyen módion való elintézése miatt. Schulek nem készíthette még el a részletterveiket, ez .a uiunkiá utódjára maradt. Aki ismeri Schulek és Foartk egymástól -mtsrőben különböző művészetét, az rögtön sejthette, hogy itt vége van a Schulék-féle művészetnek. Foerk annyira önálló művészi egyéniság, hogy nem fogja magát Behullok gondolatainak alárendelni, hanem bizonyára sajátosat, egyénit fog produkálni. Az eredmény — a Foerk-féle részlettervvel — mindenben igazolták ezt a véleményt. Aki látta az épitési irodában kiállított részletterveiket, az első tekintetre is meggyőződhetett arról, hogy ezek már intem a Sehnlektféle román-stilü templom tervei, ezek imár nem tükröztetik vissza Sohulek finoman átgondolt és mérlegelt absolut stilszerüségét. Ezek igen tetszetős tervek különben, sok díszítéssel, de nem a kontemplált szigorú ro-i inán stílusban, hanem egyszerűen Foerk-féle egyéni stílusban. A közgyűlési és bizottsági vitákból tudjuk, hogy Foerk nemcsak ia részlettarvekben, hanem iaz egész építmény szerkezetébeai. is változtatásokat tett. A főhomlokzaton, a tornyokon és a kupolán is. iMtár most azt kérdezhetnék: mi maradt akkor a Schulek-féle •ideából, ha sem szerkezetében, sem részleteiben azt be nem tartották? Nem vollt akkor kár azért a rengeteg munkáért és setk. pénzért, amibe a tervek addig kerültek? Hiszen valószínű, hogy a templom igy is szép és impozáns lesz, de soha senki ®am fogja rajta észrevenni és .nem is mondhatjuk soha, hogy az Sohulek alkotása, de még azt sem, hogy az ő eszméje öltött benne alakot! Épen !a tornyok mugti dúsa. gyönyörű volt. Méreteik, nemes, egyszerűségük és a vidékhez alkalmazkodó anyagszerű kivitelük miatt kétségtelenül hírességre tettek volna szert Schuleík ennek a megoldásnak különösen örülit. A tornyok az cilasz Poó-vidéknek kampaniléire hasonlítottak; ugy, amint az az olasz vidék hasonlít a Tisza médiákéra Ott is, itt .is téglából kall építkezni, mert faragott kő minösan. De még több eszmei kapcsolatot is talált Schulek, amelyek közül csak az első csanádi püspökre .emlékeztetünk, aki egyházmegyéje első templomát egész bizonyosan ama vidék stílusában és alakjában, építette. Ha tehát a város olyan fel tétellel adta tovább az építkezést, hogy azt a Sehulekféle tervek szerint kell megvalósítani, akkor nagyon jól tette a sajtó, hegy az eredeti gyönyörű tervek védelmére akciót iinditictt. Inkább most, amikor még lehet a bajon segi•te.ni, imint akkor, amikor már késő lesz és az elhibázott 'megoldásiba bele kell nyugodni. Csak az a csodálatos, hogy a közgyűlés és bizottság hosszú vitát rendez és azon tanakodik, hogy van-e teltérés a tervek között, a mikor csak el (kellene menni az épitési .irodába s a terveket megnézni. Rögtön meggyőződhetik mindenki az állítások valódiságáról. S itt helyénvalónak tartjuk, hogy néhány sorban rámutassunk Schulek visszalépésének igazi okára. Bogy a dolgot a laikus közönség is kellően megértse, meg ke! előbb mondani, hogy ki is hát volta,képem, az a Schulek professzor és hogyan dolgozik ő, mikor művészi szépségeket termel? Akik az ügyet- euaik anyagi oldaláról tárgyalták, tan Ián azt hitték, hogy ez az építkezés Schulek részére valami fényesem jövedelmező üzletet jelent, azoknak csak a következőket kívánjuk megjegyezni. Schulek harminc esztendőnél tovább építette a budavári Mátyás-templomot, házi kezelésben, olyan nevet-égesen csekély évi tiszteletdíjért, lamiely.nél akármelyik ügyvéd többet .keres egy-egy kisebb pörnél. Milliós költségvetésekkel dolgozott mindig s amellett szegény .ember maradt. Azt hitték róla, hogy most egyszerre, hetvemegyéves korában, itt Szegeden akar meggazdagodni .a fogadalmi templom nagyszerű üzletén. És jól sejtette Schulek, 'mikor előreballiaidiott korára való hivatkozással felmentését kérte a nagy munka alól, hogy ez a munka őt élete alkonyán a jól megérdemelt nyugalom helyett csak emésztő gondok rabjává tette volna. Ezt persze nem tudják itt megérteni. Azt. hiszik, hogy csak le kell ültetni egy pár rajzolót, s azok vigain megrajzolnak mindent a kész gipszmodell alapján. Hiszen Firenzében, 25 líráért lehet kész templomterveket vásárolni, — mint azt az egyik bizottsági tag -meggyőződésseíl hirdette. Bizony nem ugy van az. Aki ismeri Schulek munkálkodásának módját, vagy csak sejtelme valn az ilyen művészi munka megteremtéséről, az tudja, hogy milyen ©ok időrabó tanulmányt, próbálkozást é.9 munkát igényel a tervezés, a mit végig kieill küzdeni; míg csak egy könnyű vonásokkal odavetett gondolatból művészi formába öntött, minden viszonylatéban, megoldott építőművészi alkotás kialakul. Schulek Frigyes azért lett művészetével olyan elismert tekintélyé, inert ő mindenkor csak tökéleteset akarván alkotni, munkájában. sohasem tett. .engedményeket taeim önön magának, sem a kényszeritő külső .befolyás soknak. Amig mások .tízszer annyit váPisiltak és végeztek, üzleti alapra fektetve művészi tudásukat, addig ő százszámra készítette az ő témájához a tanulmányokat és ült egyes problémákon bosszú időkön át, mindeddig, a mig az összes kínálkozó m eg oldások lehetőségéért .kimeritve, azokból az egyéniségének feladat céljainak legjobban megfedő1 őt .megtalálta. Azzal, hogy ily munkálkodás mellett vagyont szerezni nem lehet, sohasem törődött iá mester. Az alkotó munkában található gyönyörűség volt munkájának mindenkor legszebb jutalma. Ezt tudják azok, akik ismerik Scliuileket s társaságát élvezhették. Ily módon készült a szegedi fogadalmi templom terve is. Mert a tervezés lelkesedéssel, a műterem zárt falai között, kis személyzettel, főleg egyéni munka árán, amig a nagy, alapvető gondolatok megoldásáról volt szó. Azután következett a terv megvaílósitá.su. Látszott a templom óriási mérete, a részletmunka, óriási mennyisége, amit évek hosszú során át csak számos tagból álló irodai szif (mély zeittel tehetett volna iel végezni Látszott a megoldásra váró problémák bő perspektívája, s e mellett -ott emelkedett az anyagi gondok sötét felhője, mely minden nyugodalmas (munkásság halálos ellensége. A művészi tiszteletdijut olyan szűkre szabták a város részéről, hogy azokkal az eszközökkel Schulek még az irodáját sem lett volna képes fentartaui, arról pedig szó sem lehetett, hogy munkájáért számbavehető ellenértékhez juthatott volna. Ismét olyan pont ez, /melyet Szegeden soha .nem lesznek képesek az emberek megérteni. Azt hiszik, hogyha a művész kap, — mondjuk 120.000 koronát, — ez horribilis öszszeg. Pedig ez az összeg hat évre felosztva és a tervezett nagy mestermü méreteihez viszonyitva, elég kevés, az iroda költségeinek levonása. után pedig már alig valami. Amikor Schulek a helyzetet felismerve, az intéző körök belátására .appellált s a feltétetek kedvezőbb megállapítását kérte, oly felfogással találta magát szemben, amely egyenesen bántó volt reá nézve, .a jövőt illetőleg pedig cstaik a legnagyobb .aggodalcmra adott okot. Ez érlelte meg benne a lemondás szándékát. Egyes urak attól féltek, hogy Schulek kiváló bór- ée * lithium.03 gyogyt'orr&e vtac- és bélyagbajoknál, köszvény nél, cxukon>eicg»égnei, vőrfctfjynéJ, eicécztésl te lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Tcrraénsirte* vm^r.r.ttn savanyúvíz. savanyu viz SCHULTES ÁGOST 'TgL^SffÜT* nahlóhadjáratot akart a város ellen intézni. De ia tervezőben volt annyi önérzet, hogy azt mondhatta: nem csinálom, akármit adnának is ia munkámért . . . Ez Schulek visszavonulásának igazi oka. Azt hisszük, tartozunk Schulek művészi reputációjának azzal, bogy ezt végre megmondhattuk azoknak, akiket illet. Cs. Sebestyén Károly. BBSBBBBBBBBBBSBBBumiBBBBBBBBBBBiiaBBBBBBniBBBBBBBB" Bonyodalmak a színház tűzbiztosítása körül. —|A Gazdák Biztosító Szövetkezete a tanác&hoz. — Engedély nélkül nincs mozi. — A tiszti főügyész véleménye. — (Saját tudósítónktól.) Azoknak az incidenseknek, amelyek 'hetekkel ezelőtt a szegedi színházban rendezett kinetofon-elöadások körül főleg a színház tűzbiztonsága miatt támadtak, most érdekes- utójátékai vannak. A Gazdák Biztosító Szövetkezete, ahol a város a színházat 1906-ban tűzkár ellen bebiztosította, levelet intézett a tanácshoz, a melyben azt reklamálja meg, hogy a tanács annak idején miért nem jelentette (be a társaságnak, hogy a színházban mozielőadásokat is tartanak. Mint ismeretes, Almássy Endre színigazgató a kinetofon bemutatásához nem kért hatósági engedélyt, .mert ezt a várossal való szerződése értelmében fölöslegesnek (tartotta. A mozi tulajdonosok fölebbeztek a tanácshoz a .kinetofon bemutatása ellen, a tanács azonban a fölebbezést .elutasította, mondván, 'hogy eh-ez a- mozitulajdonosoknak nem volt joguk. Az ügy eddigi része annak a 'harcnak egy fázisa csupán, amely egy-két év óta tart a színház és a imozik között. A tanácsnak ettől függetlenül — amint alább Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész véleményes jelentéséből kitűnik, — az lett volna a kötelessége, hogy bejelentse a biztosító társaságnak, hogy a színházban moziéiőadást fognak tartani. Ha ezt elmulasztják, könnyen károsodás érheti belőle a várost, mert a biztosítási szerződés. szerint, ha vígjátékokon, színmüveken, operetteken, operákon, hangversenyeken kivül a színháziban más előadások nincsenek, a biztosítási dijakból tíz százalékos engedményt kap a város. A Gazdák Biztositó Szövetkezetének a levele, amelyben a mozielőadások bejelentésére hivja föl, igy szól: Igazgatóságunk közli velünk, hogy tudomására jutott, miszerint a nálunk biztosított városi színházban mozgófényképes előadásokat szoktak tartani anélkül, hogy ezen körülmény' ről bennünket értesítettek volna. Minthogf ilyen előadások tartásáról nekünk hivatalé6 tudomásunk nincsen, ennélfogva a színház épületében mozgófényképes előadások, ha bár' mely csekély számban is tartatnának, nffi ezen körülményt mindenkor hivatalosan beje lenteni szíveskedjenek, hogy tűzkár esetén " t, Cim obiigóban ne legyen. Kiváló tisztelettel: a Gazdák Biztosit" Szövetkezetének szegedi vezérképviselete. (Aláírás.) A tanács kiadta az ügyet Turóczy M'' hály dr. tiszti főügyésznek, mondjon véje' ményt, hogy abban az esetben, ha a sif házban mozielőadást tartanak, ezt be kell-6 jelenteni a biztosító társaságnak vagv seő1' A tiszti főügyész véleményes jelentése a következő: e& A kereskedelmi törvény 474. paragmaf'1^ szerűt a biztosított .a szerződés megkötések ^ az előitte tudva lévő azon körülményéket, ' melyeik fontosságuknál fogva a biztosítás, vállalására befolyással lehetnék, a f)ÍztoSL(\. val közölni tartozik. Ugyanezen törvény fj^ paragrafusa értelmében, ha a biztosított rendeltetésével oly változás történik, a tel a tűzveszély .síkként, falooatafmk, hogy,^ biztosító, ha e körülmény előtte tudva ^ volna, az ügyletet egyáltalán nem, vágyj . Jia ugyanazon feltétel mellett kötötte meg, a biztosítás megszűnik, 'ha. « bizto-1^^ változásról nyerít értesítés (folytán ln jelenti, hogy a szerződéit föpevtartja.