Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1914-02-14 / 37. szám
tfi 4. február 14. ÜÉLMAÖYABORÍSZÁÖ miséi állandóan műsoron, vannak a, szegedi j Saent Demeter-templomban. Lényegesen vitte előre az egyházzenei érzéket azáltal, hogy egyházzenei hangversenyeket rendszeresített, melyek a szép erkölcsi siker mellett a jótékonyság oltárára is tiszteletreméltó őszszegeket. juttattaik. (Most, mikor a fogadalmi templom fölépítésével kapcsolatban e kegy-i urváros a kórusnak még gyökeresebb organizációjával foglalkozik, még szebb niüfcödésii. tér áll miajd a jövőben Naszád?* buzgósága rendelkezésére. * Két főpróba. A Vigszinházban és a Magyar Szinházbam. mia délelőtt előadási főn próba volt a holnap, szombaton bemutatásra keriilő újdonságból. A Vígszínház Heltai Jenő A Tündérlaki lányok cimü vígjátékát, a 'Magyar Szinház pedig Vernon és Owen uugoL-kinai dráir/iját, A mmidarw\-t mutatta be a sajtó képviselőinek és meghívott miagy közönségnek. Minőikét színházban szinte zsúfolása® tele volt a nézőtér. * Lehár Budapesten és Párisban. Lehár Ferenc vasárnap Budapestre érkezik. Innen február végén Parisba utazik és az odavaló Trianoin-iLyriciue színházban dirigálni fogja A hercegkisasszony cimü operettjének bemutató-előadását. Az operett Le Roi des Monlagnes (A hegyeik (királya!) cimen kerül színre a francia fővárosban. * 1913. A színházi iroda jelenti: Több oldaliról nyilvánított kívánság folytán az igazgatóság szombatra Biró Lajos 'nagyhatású színmüvét, az 1913. cimü .darabot tűzte műsorra.. A szereplők ugyanazok maradnak, •akik a bemutató alkalmával vitték diadalra Biró Lajos pompás színpadi munkáját. Miért bukott meg az orosz miniszterelnök? (Visszalép Szasszonov külügyminiszter is. — Az uj kormány feluoata.) (Saját tudósítónktól.) Kokovcev miniszterelnök bukása eléggé váratlanul jött. Vele bukik a mai politika is. A szentpétervári sajtó eddig nagyon lanyha •elbúcsúztatásban részesiti Kokovcevet. Goremykin uj miniszterelnök működése elé nagy bizalommal tekintenek, mert emlékeznek arra, hogy 1906-ban miniszterelnökké történt kinevezésekor kormánypárti programjában amellett foglalt állást, bogy a duma rovására a közigazgatási jogokat fejlessze. Még mindig amaz álláspont hívének ismerik, amely szerint a parlament jogai minél szűkebbre vonandók öszsze. Kinevezése után bizonyára sietni fog a dumában ilyen értelemben programot adni. Kokovcev nem csupán a francia kölcsön tuldrágasága miatt bukott meg, hanem azért is, mert többségre sem a birodalmi tanácsban, sem a dumában nem tudott szert tenni. A cár kegyelemben mentette föl öt s igy nem lehetetlen, hogy valóra váltja azt az óhajtását, hogy párisi nagykövetté nevezzék ki. Ezért az állásért a kulisszák mögött igen élénk harc folyik, mert Izvolszkij minden követ megmozgat, hogy megmaradjon Párisban s szívesen irányítaná Kokovcevet Róma felé. Az a hir, hogy Szasszonov külügyminiszter legközelebb visszalép, nem látszik valószínűnek. A külügyminiszteri állásra legtöbb kilátása van Sebeko bécsi orosz nagykövetnek. Szasszonov azért válik meg állásától, mert Goremykin az ö egész politikáját, főként pedig balkáni politikáját elitélte. Szasszonov valószinüen a magánéletbe fog visszavonulni. Kokovcev, aki két év óta vezette az ügyeket a kabinet élén, mint jogász kezdte a karriérjét. Jogi tanulmányai elvégzése után az igazságügyminisztériumba lépett be, ahol ő vezette a büntetőjog reformjának munkálatait. Az orosz büntetési rendszernek ő a tulajdonképeni szerzője. A reform életbelépése után a letartóztató intézetek felügyelője lett, majd fontos 'megbízatásokkal küldték külföldi útra. Visszatérése óta pénzügyi politikával foglalkozott és kiváló talentumát ezen a téren gróf Witte fedezte föl. A pénzügyminisztériumba hivta meg Kokovcevet, a ki szinte valamennyi resszortban dolgozott. 1904-'ben lett pénzügyminiszter, de csak rövid ideig, két év múlva aztán uijra elvállalta a 'pénzügyi tárcát Geromykin kabinetjében. Pénzügyminiszter volt, amikor 1911. szeptemberében Stolypin miniszterelnököt agyonlőtték. A cár őt nevezte ki miniszterelnökké és két évi miniszterelnöksége alatt Kokovcev az orosz pénzügyi politika konszolidálásával foglalkozott. Az utódja lwan Szappinovics Goremykin hetvenöt éves ma. Egyike Oroszország legkiválóbb jogászainak. Mint az államtanács tagja, Orosz-Lengyelország ügyeivel foglalkozott hosszabb ideig, majd Sándor cár halála után a második departement vezetője lett. 1894-ben vállalt először tárcát a Üur/lovo-kabinetben, amelynek íhosszu ideig belügyminisztere volt. 1905. májusában, közvetlenül az első dumát összehívó cári ukáz kiadása után miniszterelnök lett, de hamarosan megbuktatta őt a duma, amelyben elenyésző kisebbsége volt. Bukása óta a konzervatív párt tagja volt ugyan, de a szerepléstől teljesen visszavonult. Pétervárról jeleintik'• A cár Kokovcevhez intézett leiratában mindenekelőtt ikáenio'i Kokovoevnek pénz ügy minisztersége alatt szerzett érdemeit. iEiz alatt az idő alatt, mondja a leirat, amely a háború és belső zavarok ideje volt, Kokovcev 'gazdálkodásának köszönhető, hogy az állami előirányzat mindenkor fölösleggel zárult, laimi az államkincstár bevételeinek tetemes emelkedésével jár. A leirat ezután méltatja Kokovcev mi níszterelnöki működését és, rámutat arira, hogy Kókovcav méltó igazolást nyer a bő séges tapasztalatokban és bölcs körültekin tésben, melyet előkelő állásában tanúsított. A cár sajnálatát fejezi iki, hogy Kokovcev egészségi okból távozik. Sajnálattal engedi őt el; a cár kiváló érdemei elismeréséül a grófi cimet adományozza néki. A cár egyúttal kifejezte azt a reményét, hogy Kokovcev giróf minden nehéz kérdésben, aho1 tudása, és kipróbált tapasztalata hasznára ilehet az országnak, nem fogja ímegtagadrei a tanácsadást. A leirat e szavakkal végződik: őszinte nagyrabecsüléssel és teljes hálával: Miklós. Elhalasztották a sorozá't. Bécsből jelentik: A Militaerische Rundschau jelentése szerint az idei fősorozást Magyarországon ép ugy, mint Ausztriában, további intézkedésig elhalasztották. A keleti vasút. Bécsből jelentik: Az osztrák, a magyar és a szerb konmány képviselőinek ezen a héten kellett volna megikezdenicik Bécsben a tárgyalást a keleti vasút dolgában. Minthogy azonban Pasics csak most érkezett vissza Belgrádba, a tanácskozás csak a jövő héten lesz. A szerb kormány szeretné a vasúti vonalat visszavásárolni, de ha ez nehézségeikbe fog ütközni, valószinüen csatlakozni fog a francia formulákhoz. Hir szerint görög részről is rábeszélték Szerbiát, hogy a francia javaslatot fogadja el. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••MiiaaHi Elfogyott az ingyenkenyér! — Ezer kilót osztottak szét naponta! — (Saját tudósítónktól,) A ítéli beálltával, az általános munka,nélküliségre való tekintettel, Somogyi Szilveszter dr. főkapitány a szegedi jótékony Egyesületek ihevomtísávai! széleskörű akciót indított, hogy ,a szegény emberek között ingyenkenyeret osszanak szét. Az akciót siker is koronázta és decem* ber végén már megkezdődött az árvaház udvarán az ingyenkenyér szétosiztása. Annak idején .beszámoltunk arról, liogy nap-nap után milyten tömegek jelentek meg az árvaháznál. A nép legkülönbözőbb rétegei voltak o;t képvisMve. Szegény napszámosok, Iparos-segédek, munkanélküli családapák, öthat gyerekkel és ugy várták a darab !keuy;r« ret, a napi betévő falatot, mintha menyei manna volna. Az ingyenkenyér osztogatásának hire gyorsan terjedt el a szegény néposztály között. Az ingyenkenyér osztogatása körülbelül a legjobb „népjóléti" intézkedéssé nőtte ki magát Szegeden, mert a város keveset törődött a munkanélküliekkel és kérésüket ha 1 irekte elutasítani nem is merte, de lelkiismereti kérdést sohasem csinált belőle, arra pedig egy pillanatig sem .gondolt, bog?' a munkanélküliség okát megszüntessa Ilyen körülmények között természetes, hogy a munkanélküliek minden segély liijián, a könyöradományia, az alamizsnára szorítkoztak, amit megvetni nem volt elég ínyagi erejük és míg egyrészt jogos érdeküket hiába hangoztatták, másrészt munkához hosszas várakozás után sem bírtak jutái. Ezt tisztán mutatja .különben az a statisztika, amelyet az ingyemkenyér szétosztásáról készítettek. Az első héten átlag naponta 200—220 kiló kenyeret osztottak szét. A második héten fokozódott ez a mennyiség ás napi átlaga meghaladta a 300—350 kilót. Egy hónap múlva már megkétszereződött, amennyiben 5—600 kiló 'kenyeret osztottak szét naponta. Eközben elfogyott az a pénz, oanielyet jótékony emberek és egyesületek összeadtak az ingyenkenyér céljaira. A főkapitány mindent elkövetett, hogy ujabb adományokat gyűjtsön össze, mert szerinte is súlyos konzekvenciával járt volna, ha a leghidegebb tél idején abba marad a szegény emberek egyet* len segélyezési módja. Ezúttal azonban, már csak csekélyebb összeget tudott a főkapitány összehozna ugy, hogy nyílvánvalóvá vált* hogy csak egy-két hétig lehet csak még fentartani az 'ingyenkenyér intézményét, vágyig tavaszig semmi esetre sem tart el. Ehhez aztán még az is járult, liogy az utolsó napokban valósággal megrohanták az első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alati f kaphatók, esetleg részletfizc té