Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-13 / 36. szám

ÖELMAJGYABÖ®S2Á9 tik: Tegnap délután mintegy ezer főnyi munkátlan gyűlt össze a Sdhwarzewberg­téren és Hintetni merít a Ring-strasséra. A parlament épülete elé vonultak, de ezt idő­köziben erős rendőrséggel vették'(körül, a mely nem engedte meg, hogy a tüntető mé­néi a parlament előtt megálljon. Az épület /kapuját és bejáratait azonnal becsukták. A tüntetők tovább vonultak a Ring-strassén a városházáig, ahol folytatták csöndes tünteté­süket. A rendőrség ott is megakadályozta a tüntetés elfajulását. -- A homerule. Londonból jelentik: A tegnapi alsóházi vita további folyamán Lloyd George védelmezte a kormány álláspontját, a homerule-bill módosításáról való közlése­ket elhalassza. A miniszter kijelentette, hogy az egyes módosítások közzététele a mostani időpontban ártana a békének. A kormány he­lyes sorrendben elő fogja terjeszteni javas­latait, amelyekért felelősséget váílal s ame­lyeknek elfogadásáért vagy elvetéseért azon­ban az ellenzéket terheli a felelősség. A kor­mány a bili főcéljával összeegyeztethető leg­végsőbb koncessziókig hajlandó elmenni, de nem fogja elárulni az ire'k többségét, akik bíznak a kormányban. 'Ha a kormány, miután mindent megtett, ami hatalmában van, hogy az ulsterbeliek jogos aggodalmait eloszlassa, még is remegne az erőszakkal való fenye­getésektől, akkor a kormány méltatlan vol­na a bizalomra. Bonar Laxv hangoztatta a helyzet komolyságát és kijelentette, hogy az ellenzék teljes tudatában van a felelősség­nek, amelyet magára vállalt. A homerule­bilit azonosították a föderalisztiikus rendszer bevezetésével. A helyes ut szerinte az, Ulstert kihagyni a játékból, amig az egész föderaJisz­tikus tervezet kész. és csak akkor kérdezni meg Ulstert, vájjon csatlakozik-e a tervezet­hez. A kormány előtt csak két ut áll: vagy javaslatokat tenni Ulster ellenállásának lesze­relésére vagy alávetni magát a nép Ítéleté­nek. A Ház Long pótjavaslatát 333 szava­zattal 235 ellenében elvetette. — A csodadoktort elfogták. Szabadká­ról jelentik ludasi csendőrség napok óba nyomora egy kiuruzslót, aki a hozzá forduló betegeken operációt végzett, bár ara ültetők •betegségét sem tudta megállapítani. Ara i;zá­kosságot például ugy .gyógyította, liogy az alkoholista vérének jórészét lecsapolta. A csendőrség a veszedelmes kuruzslót most Friedmann (Faragó) Gáspár ötvenkét éver ismert csodadoktor személyében, kinyomozta Érdekes, hogy a kuruzsló már évek óta mű­ködik és súlyosabb büntetést eddig még nem kapott. A betegektől 10—50 koron® houorá riuimot szedett, de voltak, akik százakat, is fi­zettek a puszta csodadoktorának. Az eljárás megindult ellene. — A tél Amerikában. Newyorkból táv­iratozzák: Az Egyesült-Államok középső ré­szén. ujra nagy hideghulláim vonult végig. A hőmérő sok helyen 34 fokot mutat a zérus alatt. — Megint garázdálkodnak a cigányok Szegeden. A hegyes vidéken a tél beálltával a farkasok csinálnak r,a.blóha.djáratot a fal­vakban. Az Alföldön ugy látszik a kóíbor ci­gányok vállalkoznak erre a szerepre. Alig két hete, hogy megírtuk,, milyen rablógyil­kos merényleteket követtek el FéLsővároson •kóbor cigányok és mia ismét arról érkezett jelentés a rendőrségre, hogy két cigány ki akart fosztani egy lakást. Ezúttal azonban pórul jártak. Varga Andrásné ujszegedi Bérföldek 141. szám alatti lakásán, a mosó­konyhában foglalatoskodott <ma délelőtt 9 órakor, amikor észrevette, hogy a nyitva ha­gyott ablakokon, két cigányember bemászott a szobájába és a szekrényeket kezdik foszto­gatni. /Az egyik cigány 30 év körüli lehetett, nagy fekete körszakálas, a másik pedig egész flatail legény volt. Az asszony nem tanako­•> x»'ViwsMvmmMMXQt% 1914. fehOjár |3. WH'lTin 1 • - iTVW'riiM .<Mjvetói"**.vwmiwmiw»wf| dott sokáig; előkapta, la mosókonyhában a fa­lon fogó vadászfegyvert és kétszer egymás­után rálőtt a cigányokra. A fegyver sörét­tel volt töltve, de a sörétek niem találtak. A •két cigány ijedtében futásnak eredt; sike­rült is nekik elmenekülni. Semmit sem vit­tek magukkal. Csialk hót darab töltényt, amit az asztalon találtak. A rendőrség két ítovas­rendőr-őrjáratot küldött ki a cigányak üldö­zésérc, de eddig nem találták meg őket. — Turcsányi Elza hagyatéka. Még •mindenki .emlékszik arra, hogy amikor Tur­csányi Elzát meggyilkolták, valóságos legen­dakört fűzött a nép fantáziája a szomorú végű kokott alakja köré. Ez a legenda abból a hitből táplálkozott-, hogy Elzának legalább másfél millió korona vagyona van. Ez .a hie­delem csak a leltározásig tartott, amely ala­posan lecsökkentette a szenzációs vagyont, mert iára egész hagyaték értékét összesen 125.000 koronára becsülte, Schmidt Miksa gyáros, még mielőtt a hagyatéki eljárás meg indult volna, méltányos kiegyezést ajánlott a rokonoknak, mert meg akart tartani min­dent, ami a meggyilkolt ilieány birtokában volt. A gyáros ügyvédje napokig tárgyalt Turcsányi Elza rokonaival, akik elfogadták az egyezséget. Csak ©gy volt, aki nem ment bele. Ez Zvara Mihály könyvkötősegéd, a szőke Elza féltestvére. Zvara azt állította, hogy a hagyaték a legkisebb becsléssel is megér 1,600.000 koronát. Zvara Mihály a minap ügyvédje utján beadványt intézett a bírósághoz, melyben, hosszadalmasan előad­ja, hogy őt meg akarják károsítani s a ha* gyatékot el szeretnék tüntetni. Beadványá­ban. arra kérte a bíróságot, rendelje el a hagyaték birói becslését. A törvényszék hélyt rá adott ennek a kérelemnek. Elrendelte a hagyaték birói megbecsülését és leltározását. \ becslésnél, mely ma délután volt, Bátor Gábor dr. királyi közjegyző, Kollár László dr. zárgondnok ós Schmidt Miksa ügyvédje, továbbá a becsüs volt jelen. A bizottság sor­Hétfő, február fontos dátum. ciklus második képének A kép 17-én, 18-án és 19-én :•: is műsoron marad. :-: ra lajstromozott minden idarah bútort, ru­hát, ékszert, ingóságot. Schmiidt Miksa ügy­védje a legtöbb tételnél eredeti számlát mu­tatott föl, melyek igazolták, hogy az első becslés alapos volt. Kiderült ugyanis, hogy a sokat emlegetett bútor, amelyről a lapok azt irták, hogy műkincs, iparművészeti remek, « melynek értéke százezer korona, Schmidt Miksa bécsi gyárában készült s a. hozzá hasz­nált faanyag önköltségi árban húszezer ko­ronába került ós szállítás esetén, a berendezés nem került volna legfeljebb negyvenezer ko­ronába. A csillárról valóságos ditirambuszt zengett Buda avatatlan; közönsége, azonban mindössze száznyolcvan koronájába került a gyárosnak. A hires és sokszor emlegetett perzsa szőnyegeknek csak egy része valódi a többi silány bécsi, vásári portéka s érté­ikük mindössze néhány száz korona. A képek­ről is azt rebesgették, hogy Tízián, Rem­brandt é® Rubens ecsetje alól kerültek ki. A gyáros ügyvédje számlával igazolta, hogy egyszerű hamasitványok, melyeket bécsi •berlini, müncheni és budapesti műkereske­dőktől vásárolt. A legnagyobb ár, mélyet fi­zetett értük, hatszáz korona volt. Az éksze­rek első becslése nem haladta tut a százezer koronát. A második becslés is ugyanannyit mond és Zvara Mihály kénytelen, lesz kiáb­rándulni alhból a jámbor hitéből, hogy 1,600.000 korona maradt, meggyilkolt nénje után. A bíróság el fogja rendelni az árverést s a holmik fölött megperdül a dob. Valószí­nű, hogy Schmidt Miksa fogja megvásárolni — mert módjában, lesz túllicitálni az árveré­si hiénákat,. — A kapitány bátorsága. A mexikói öböl egyik parti hajójának legénységét a hajó hatvanöt éves kapitányának lélekjelen­léte és bátorsága mentette meg. A Gem ne­vű parti gőzös a kikötőben tüzet, fogott és rövid idő alatt az egész hajó lángban állt. A harminc főnyi legénység óriás erőfeszitéssei dolgozott, a tüz eloltásán., de hiába, a 'hajé sorsa meg volt pecsételve. A kapitány ,a®on} na.l kiadta a parancsot, ihogy a legközelebbi kikötőhelyre, Luiziánába mennék és ő maga kormányozta a hajót iaz egész idő alatt A lángok mind magasakra csaptak és mikor már úgyszólván leihetetlen volt a pamncsmio­ki hidon maradni, a kapitány előre küldte o legénységet és egyedül maradt a hidon. Mire a tengerpart föltűnt, a füst és a bőség elvi­selhetetlen lett. Az öreg tengerész, hogy a hajót a helyes irányban megtartsa, megkö­tötte a kormánykereket, mert félt, hogy ^ fogja veszteni eszméletét. A Gem szerencsé­sen ki is kötött, de a hőslelíkü kapitányt- már nem lehett megmenteni. A legénység egytől' egy ig megmenek ült. — Rózsa S. Lajos száz koron-*]* Rózsa S. Lajos, a kir. Opera kitűnő bari tó nistája legutóbb Aradon vendégszerpelt eg> hangverseny keretében és előadás után vésztárts,aival a Hungária -kávéházba nfo^ vacsorálni. A cigány lelkesülten, szenved^ lyesen húzta a szebbnél-szebb nótákat a P^ ti művészek tiszteletére, amikor ugy egy tájban felhangzott a teremben Rózsa Lai^ hatalmas baritonja. A közönség rendkiv^ érdeklődéssel hallgatta a. imiivész elragad énekét, amelynek végeztével hatalmas taP9' vihar zúgott végig a. termen, egy vendég pá­dig elragadtatásában igy kiáltott fel: —• Száz koronát adok jótékonyeélra, ^ Rózsa Lajos elénekli azt, hogy „Száz gyertyát, száz itee bort. ide az asztalra.' Ja­Rózsa hirtelen felugrott helyéről, 0 sietett az asztalhoz, bemutatkozott és' ^ szólt: — Áll az alku, eb, aki megbánja, bar*' egy szegény, nyomorult, éhező kórista tom, aki a legnagyobb nyomorban teng° di* yam ba Pesten négy gyermekével együtt. Sza feküsznek, /fáznák, éheznek és ezekért kell, az egész repertoáromat is végig <,n lem! ^ Azntán elénekelte a nótát a .fol0n •

Next

/
Oldalképek
Tartalom