Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-12 / 35. szám

MLMAGYAR0B82ÁG 1914. február 12. .Másrészt tudomásomra jutott, hogy egy szegedi cég ugy a legjobbnak isimert és a föltételekben első sorban előirt haraszti, mint másodsorban .a határinál szintén sokkalta jobb likai kővel igen előnyös ajánlatot tett, sőt a szóban forgó anyagok közötti küiömhséget, miért is helyi .okokból is elvárható, hogy a munka helybeli, itt adózó szegedi munkásokat foglalkoztató cégnek adassék ki, amit a lokális iparpártolás szempontjából még akkor is elengedhetetlennek tartanék, ha a szegedi cég drágább lenne, mert .a város hatóságának kötelessége lenne a helyi ipart minden adandó 'alkalommal támogatni — még áldozatok árán is, de különösen akkor, amikor áldozatról szó sincs, hiszen a helybeli és a vidékről is idesereglő munkások .a város általános1 és intézményes jólétére is .befolyással vannak; nincs szó áldozatról azért sem, mert hiszen a szegedi cég valamivel drágább áron ugyan, de feltétlenül jobb anyagot szállítana. Mindezekért tisztelettel kérem, hogy a szóban forgó kőfaragó munka kiadásánál az épitőbizottság javaslatát mellőzni és a munkát lehetőleg szegedi cégnek kiadni méltóztassék. Amennyiben a tekintetes Tanács már az épitőbizottság javaslatát elfogadta volna, ugy kérem ezen előterjesztéseimet felebbezésnek minősíteni és a kőfaragó munkálatokat fenti indokaim alapján felfüggeszteni, illetve előnyösebb ajánlattevőnek kiadatni. Tisztelettel: Regdon Sándor építész, köztörvényhatósági bizottsági tag. színház, művészet. Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Perczel Sári veudégföléptóvel: Limonádé ezredes, énekes bohózat. Páros 1/a. PÉNTEK: Perczel Sári vendégfölléptével: Leányvásár, operett. Páratlan 2/s. SZOMBAT délután: Szentivánéji álom, ifjúsági előadás. SZOMBAT: 1913, Történeti szinmü. Páros s/a. VASÁRNAP délután: Sárga csikó, népszínmű. VASÁRNAP este: János vitéz, daljáték. Páratlan */»• A magyarság meutsvárai A vidéki színészet uj főfelügyelője a Délmagyarországban közölt levelében elmélkedik a. színházak sorsáról, bizonyára a színházak felügyelőjének hivatása ezeket a kérdéseket megvitatni és a vidéki színpadok fejlődésének útját kijelölni. Festetich Andor gróf, aki bosszú esztendőkig fölü,gyeit a vidéki színházakra, ezt az állását különösen' meghatóvá tudta tenni. Mint a temetési sirató asszonyoknak kötelességük minél hangos ab ban zokogni, ugy zokogott- minden magyar szinigazgató oldalán a városnál, az állaimnál, a kultuszminisztériumban, ha kellett a hitelezőknél is a nemes gróf, csakhogy egy kis szubvenciót, állami támogatást, városi pénzt és engedményt szerezzen a jó igazgatóknak. A vidéki színészet fölügyelője igy alakult át olyanforma intézménnyé, .mint amilyenek a budapesti egyeztető irodák: a legnagyobb .bajban is ki tudta találni, hogy miként segítsen- az igazgatók fizetési zavarain. A legjobb forrás mindig az állampénztár volt s esztendők -alatt a vidéki magyar színészet támogatására a költségvetésbe illesztett összeg megsokszorozódott. Egyre több és több pénzt ölnek bele .a vidéki színházak támogatásába s az eredmény mimd'keveeehb, mindinkább értéktelen. Ifjabb Wlassics Gyula is megállapítja, •hogy a vidéki színészet állapota válságos. Az igazgatók gyakorta nem tudnak űzetni. Színészek és szinráwnök — romrégen még jó-íievüek és keresettek — szerződés nélkül vannak, egyesek a Nemzeti Színházban statisztálnia kj mások már el is hagyták pályájukat. Nyilvánvaló, hogy a vidéki színházak is rosszul mennek; a színészek kereslete igen kicsiny, a kínálat viszont fölötte olcsó. Mindezeket meg kell állapítania mindenkinek, aki a vidéki sziiiíházak helyzetét ösrneri. Ifjabb Wlassics Gyula is igy tesz s a megállapítások után orvoslást keres. Fejleszteni kell .a vidéki .színészetet, szaporítani a. téli állomások számát, harcolni a mozgófényképszkuháaak ellen és segítséggel támogatni a színigazgatót; .ezekben látja a szin* házak fejlődésének s megerősödésének lehetőségét, a válságba jutott magyar színészet segítését. A vidéki színészet uj felügyelője a vidéki színházak életét nyilvánvalóan a Színészegyesület vezetőitől és a színigazgatóktól kapott fölvilágositásokból ösmeri és azoknak a személyes tapasztalatoknak eredményeül, a melyeket a „Medúza" cimü darabjának előadásai alkalmából szerezhetett. Amilyen fáradhatatlan buzgósággal tűzték M előadásra a vidéki igazgatók ezt a drámát az uj felügyelő .kinevezés© -alkalmából, olyan téves és hamis az a kép, amelyet a vidéki szinházak helyzetéről az igazgatók megfestenek. A vidéki színészet válságát mindazoknak, okik fejlődését figyelték, előre kellett látniok. Amikor az utolsó .esztendőkben az országban a vállalkozási kedv jelentős volt, a vidéki városok szinte versengtek a színházépítésben. Kis 'városok, olyanok, amelyeknek se csatornájuk, se kórházuk, se vízvezetékük nincs, hamarosan állandó színházat építettek. Szegeden, Temesvárott, Aradon, Nagyváradon, Debrecenben, és Kolozsvárott a második szinház építésének kérdésével foglalkoztak. A kis városokban .fölépült .a nagy, pompás téli szinház, Kolozsvárott a második szinház. Ebben a kolozsvári szinházbam mozit rendezett be az ügyes igazgató, a kis városokban azonban, ahol eddig .nyáron pár hétig játszott a társulat, négy-hathónapos színházi szezon van. Igy történt, hogy a társulatok száma szaporodott, a régi színikor ületek fölbomlottak, a legjobb nyári állomásokból rossz téli városok lettek. Sok lett az igazgató, sok a színész, sck .a drága, pompás színházi épület; az igazgatók tönkremennek, :a színészek szerződés nélkül vannak és a színházak üresek. A vidéki színészet ügyét mean lehet többé a régi hangzatos jelszavakkal' rendezni. Nem megoldás, ha uj meg uj engedélyeket adnak ki, ha staggionekat csinálnak, — mint ahogy azt ifjabb Wlasscis Gyula tervezi — ha uj szinikerületeket szerveznék. Mindez csak fokozni fogja a bajt; pillanatnyilag, egy-két hónapra segit, azután az igazgató válságba jut, segélyekért kunyorál s végső eredményében még több fesz a szerződéstelein s-zinész, mint most. A városoktól nem lehet ujabb ós ujabb áldozatokat követelni s azok a segítségek, amelyeket az állam a bajbakeriiilt színigazgatók hitelezőinek juttat, még nem javítják meg a vidéki színészet helyzetét. A baj lényege ez: sok a vidéki színigazgató, kevés a jó társulat, gyönge előadásokban értéktelen darabokat játszanak s a közönséget nem tudják meggyőzni arról, hogy jelentős kulturális munkát végeznék, A magyarság .mentsváraiból üzleti vállalkozások lettek, még pedig rosszul vezetett üzleti vállalatok. .A vidéki színészet ügyeit nem irányítja senki; rendszertelen kapkodás minden ami © körül történik. A Szinészegyesüfetbeu igazgatók és színészek pártoskodnak; ez az intézmény aimugy sani arra való, hogy színházi politikát csináljon. Ennek az intézet-1 nek, mint. nyugdijegyesületnek, adminisztratív iigyeket keli intéznie, arra, liogy a vidéki színészet ügyét rendezze, ez a súrlódásokkal tele egyesülés nem alkalmas. A vidéki színészet felügyelőjének nem a vidéki igazgatók, de a. magyar kultura érdekeit kell képviselnie. Fokozatosan örök kenten i kell a színtársulatok számát; kevesebb társulatnak megfelelő állomásokat kell biztosítani. A színigazgatók kedvére nem feliét a jövendőben is rábízni a városok el harácsolását, üzleti érdekeik szerint uj, meg uj kerületek alakítását. A szerződéstefenségen is csak ugy lehet segíteni, ha a vidéki szinhá* zak igazgatóit kötelezik, hogy hány elsőren- \ dü színészt és hány kardalost kell alkalmazniok. A szubvenció mai módján is változtatni .kell: nem pénzzel kell támogatni a színházigazgatókat, hanem darabok átengedésével, díszletekkel s a jutalmat a végzett munka értékéhez kell szabni. A vidéki szinliáí zaknak nem lehet a jövendőben is színigazgatói vállalkozásoknak maradniuk, amelyeknek soraa attól függ, hogy spekulál, él, költekezik az igazgató s amelyeknek nívója attól függ: vájjon melyik a.z igazgatónak, vagy feleségének kedves szereped. Tudjuik, van néhány törekvő és kitűnő szinigazgató, van sok értékes színész a vidékem, van néhány társulat, amely jó előadásokat produkál. De az egész vidéki szi* nószet képe szomorú és sivár s .aki -ezen segíteni akar, annak nem szabad kiszélesíteni azt a régi csapást, amelyen eddig a hozzá nem értés haladt. Balassa József. * Perczel Sári. A Király-Szinház fiatal szubrett primadonnáját látta vendégül szerdán a szegedi közönség, Perczel Sári rnegkapóan, kedves jelenség a színpadon; művészi egyénisége még nem teljesen kiforrott, de épen jó uton halad a legszélesebb skálákat felölelő teljesség felé. Éva szerepót játszotta tartózkodó, finom .bájjal, kifejezésre juttatva szerepének zenei szépségeit és megindító poéaisét. A vendégmüvésznő igen jó iskolát járt s bár ennek az iskolának a porát még nem rázta le teljesen, jövendő fejlődósének arányai tetszetősein formálódtak k.i játékából, Rendkívüli sikked öltözik és szépen mozog, — mindez együtt épen eléggé magyaráz/ za azt a. gyors népszerűséget, mely eddigi fővárosi szerepléseit nyomon követte. A szegedi közönség tüntető szimpátiával fogadta Perczel Sárit s ha az előjelek .nem csalnak, az az ismeretség, melyet ma vele a nézőtérről kötött, kellemes emlékűnek és hosszúnak ígérkezik. Az est sikeréhez hozzájárult a vendég partnerének, Sümegi Ödönnek .gondos, választékos játéka, továbbá Déri Róz6Í és Solymosi Sándor ismert kedélyes mókázása, mely már annyi vidám estet szerzett a közönségnek. * Február 14. Ez a nap jelentős lesz a szegedi művészeti életiben. Ugyanis elekor tartja meg a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes társaság nagy hangversenyét. A napokban jött haza külföldi körútjáról a társaság és Magyarországon első föllépésük Szegeden lesz. A Tisza-szálló .hangversenytermében, lépnek föl, bizonyára zsúfolt teremben, hiszen a zeneértő közönség ilyen szenzációban még soha nem részesült, mint ez alkalommal, — Európa leghíresebb vonósnégyesét hallani a legnagyobb .műélvezet. Az előadás kilenc óraikor kezdődik. Jegyek kaphatók a Várnay - féle h a n gver s e ny irodában. * A Fichtner-koncert elhalasztása. Fichtner Sándort, a szegedi hanvédzemekar karnagyát, akinek elsőrendű érdeme van a szimfónikus hangversenyek népszerűsítésében, februárban nagyszabású ünneplésbeu. akarta részesíteni a város társadalma. A programon csak Fichtner szerzeményei, szerepeltek volna, Hilbert Janka, Meák Gyula. Fiedler WaJter és a honvédzenekar interpretálásában. A Fichtner-konxjertet a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes és a CasaPtrié hangversenyére való tekintettel március ebé jére halasztotta a rendezőség. * Uj kerület a Délvidéken. Bordán Oktáv, Karánsebes város polgármestere élet" revaló akciót indított, melynek célja, hogy Délvidéken megalakít tessék a második szi"1' kerület, Átiratot- intézett az érdekelt- városokhoz és községekhez és ha ezektől kedvező válasz érkezik, megindulnak az előkészítő munkák még egy délvidéki sziuikerülrt alakítása iránt. .Az átirat szerint ez -a 'ker9' l:it az érdekelteket negyvenezer korona let garantálása mellett elsőrendű szintár*"' tatra tarthatna igényt. Az érdekeltség a