Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-16 / 13. szám

péwtfágyaböbseáaj 1914, január 16, Az elnök: Akik © javaslathoz hozzájárul- t nak, szíveskedjenek fölállani. A munkapárt ' föláll. 1 Az elnök: A Ház tehát Eitner Zsigmondot újra a mentelmi bizottsághoz utasitja. Justh János: Mi lesz a bírságpénzekkel? Vertán Endre: Szűkség van rá, hogy I visszafizethessék a sépéuzt. • Barios János: A pártkasszából megy az egész. . , (A sajtóvita folytatása.) Az elnök: Napirenden van a sajtójavaslat tárgyalásának folytatása. Eszterházy Móric gróf: Azt fejtegeti, hogy a mai helyzet a legkevésbbó sem alkalmas arra, hogy egy ily fontos reformot közmegnyugvásra elintézhessen a Ház. Hiába halljuk a legszebb frázisokat a sajtó nagy hivatásáról, s a kapitalizmusnak a sajtóra gyakorolt' hatásáról, a javaslat homlokegyenest ellenkezik azokkal a szép elvekkel, amiket a javaslat védelmezői hirdetnek. Az előadó arra hivatkozik, hogy a kormány a jövőben még közvetve som gyakorolhat befolyást a sajtótermékeik terjesztésére, holott a javaslat számtalan rendelkezése ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A terjesztés jogát a közigazgatási hatóságok fogják kezelni, ezek pedig a mindenkori kormánytól függenek. Hosszasabban foglalkozik a szónok a helyreigazitási jog kérdésével; fölolvassa az igazságügyminiszternek egy leiratát, amelyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez intézett e kérdésben és amelyben azt fejtegeti, hogy a helyreigazitási jog csak a helyreigazításra ad jogot, de nem a cáfolgatásra. Ezzel teljes ellentétben van maga a javaslat, amely igenis megengedi azt, hogy a helyreigazi tó közl emény a közzétett cikknek részletes cáfolgatásába is belebocsátkozzék. Nem érti, hogy miért fél a kor mány attól, hogy a terjesztési jog ügyében való Ítélkezést a bíróságra bízzák. Fráter Lóránd (Lukács Lászlóra mutatva): Még a eiteranyaku is bólingat, mint az eperfa lombja.' (Nagy derültség.) (Tisza, majd Balogh Jenő.) Tisza István gróf állott szólásra, amiken Eszterházy gróf befejezte a beszédét. Tisza mindenekelőtt oda ment Eszternízyhoz az ellenzéki padsorokon á't és kérte, hogy adja át azt az okmányt, amelyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület'el kapcsolatban előhozott. Betekintett az okmányba és rögtön megjegyezte, 'hogy Eszterházy hibásan értelmezi az okmány vitás passzusát. Balogh Jenő dr. igaziságügyminiszter szólalt föl. Visszatér Székely Ferenc beszé-,, déré. A volt igazságügyi iminiszter két évvel ezelőtt nagyon is beszállt arról, hogy a' sajtójog revízióra szorul. -Késznek mutatkozott arra, hogy alkalmas időben meg i's csinálja a revíziót. Csudálja tehát, -hogy most éppen Székely Ferenc támadja élesen a -sajtójogi reform -tervét. Székely Ferenc személyes megtámadtatás címén, szót kér. Mielőtt szólna. Szász Károly alelnök bejelenti, bogy a mentelmi bizottság .újból döntött Eitner Zsigmond 'ügyében és ujabb 30 napra kitiltja a Házból. Óriási lárma tör ki erre. Sértő szókat kiáltoznak az elnök és a kormány feilé, ugy, hogy minden további tárgyalás lehetetlenné vált. Evvel végződött a mai ülllés, majd öszszeült az összeférhetetlenségi bizottság Farkas Pál ügyében és dacára, Ih-ogy Andrássy Gyula grójf, Désy Zoltán és több ellenzéki képviselő volt be n-t a 30 tagú bizottságban, Farkas Pált nem összeférhetetlennek találták. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre ... 12.- „ negyedévre . . 6.— „ ígyhónapra . . 2.— w Újdonság! Világsláqerii Négy hold föld, az SzTK., a kenderakadémia és a tanács (Saját tudósítónktól.) A négy hold föld valahol Újszegeden fekszik, az állami gyermekmenhely közelében. Az SzTK egyik fejlődésében megakadt szegedi sportegyesület, amely -- ugy látszik — m-ost fel akar lendülni. A kenderakadémia a városnak egyik közel jövőben épülő intézménye, amelyet sok utánjárással és lankadatlan buzgalommal tudott kiharcolni a polgármester. És a tanács? A tanács a közigazgatási életűek az a központi szerve, amely nélkül a város sokkal jobban, gyorsabban és egészségesebben tudna fejlődni, mint ahogy fejlődik. Most inár , méltóztatik tudni, hogyan találkoznak egymással nem egészen véletlenül: a négy hold föld, az SzTK, a Kenderakadémia és a tanács. Történt ugyanis az Urnák 1912. esztendejében, hogy az SzTK azzal 41 kéréssel fordult Szeged -szab. kir. város tek. Tanácsához, hogy sporttelep céljaira engedjen át -neki négy hold földet szemben az újszeged! gyermekmenhely . épületével. És történt, az Urnák 1913. esztendejében az januárius hónapnak lő-ik napján délelőtt, hogy a tanács tárgyalván ez ügyet, kiderültenek róla a következők: A tanács az SzTK kérvényét kiadta Völgy essy Jánas gazdásznak, hogy véleményt mondjon: vájjon az a négy hold, amelyet a sportegyesület kért, nincs-e már elígérve a kenderakadémia -céljaira, És a gazdász, a kit ezzel megtettek legfőbb .közigazgatási véleményező faktornak, felelte a következőket: a négy hold földet, ahogy az egyesület kéri — március 15-től tizenöt évi haszonbérbe, évenként és holdanként 100 koro-na bérért — oda lehet adni annyival inkább, mert -azok a földek ma sem jövedelmeznek többet, A kenderakadémia céljaira nincsenek elígérve. A tanács erre a véleményre nagyot nézett és szólt: hátha gazdász uram nem jól tudja? hátha mégis el van igérve az a mégy hold? hátha a mérnökség jobban tudja? hátha megkérdeznék a mérnökséget? hátha kérdezzük meg! És megkérdezik. De megkérdezik az SzTK egyesületet is, minek neki négy hold. Mit akar azzal csinálni? Mit aikar berendezni. És igy tovább. Tanulság. Jól teszi a tanács, ha érdeklődik az egyesületnél, iliogy miért kér ekkora területet. Soknak látszik. Bár, ha bérbe akarja venni és a rendes bérét megfizeti érte. fölösleges ez is. De hogy van az, hogy közvetlenül a kenderakadémia építésének megkezdése előtt nincs a tanácsnak egyetlen tagja, aki tudná, hogy, hova épül ez az intézmény. És miért fordultak ez ügyben felvilágosításért a gazdászhoz? Miért nem mindjárt a mérnökséghez? És miért nem tudakol ta meg a dolgot az előadó tanácsos ur még a mai ülés előtt? Miért nem állapították ezt meg, mielőtt egyáltalán ülésbe került az SzTK kérése? Vagy miért mem üzentek az első ülésből, amelyen szóba kerül az ügy, mindjárt a mérnökséghez, hogy miként áll ez és ez. öt perc alatt remélhetőleg megtudják mondani. Ennyi részletességgel kellett foglalkozni ezzel a részleteiben lényegtelen, de jellemző üggyel Milyen kirivó példája ez a szürke aktagyártásnak, mely mindig jobban hagyatja a várost, a lüktető, a viruló, a rohanó élet mögött. Igy vesz el félévet olyan ügynek